Valahol megint utat tévesztettünk címmel tartotta meg nyitóbeszédét Matolcsy György, az MNB elnöke a Közgazdász Vándorgyűlésén. A cím Szegfű Gyula egyik korábbi cikkének parafrázisa.

Az MNB-nek 100 éves hagyománya az, hogy a közgazdasággal, a pénzzel foglalkozunk, de ezt számok, adatok alapján tesszük, a politikát kihagyva. Ha nem tudjuk elkerülni a politikát, akkor elhajlítjuk valahogyan – mondta az MNB elnöke.

Kapcsolódó

Teljes gazdasági fordulatot tartok én személyesen és az MNB vezetősége is fontosnak. Ennek ki kell terjednie a gazdaság egészére, a gazdaságfejlesztésre és a költségvetési politikára is.

Mikor látszott a baj?

Az MNB 2019-től kezdte meg annak óvatos jelzését, hogy gazdaságpolitikai problémák jöhetnek, amelyek zárójelbe tehetik a korábbi évek eredményeit. 2020-ban már jeleztük, hogy az infláció nem csak visszatér, de hosszú és makacs lesz. Akkor ezt nehezen hitték el nekünk. Amikor 2021 közepén elindítottuk – Európában először és a világban harmadikként – az infláció elleni küzdelmet, nem tudtunk áttörni a kormány ingerküszöbét. A kormány csak másfél évvel később reagált csak, addig inkább inflációnövelő lépéseket tett. Az MNB fékre, a kormány a gázra lépett, s ebből lett a gáz. Az államnak és a költségvetési tanácsnak ezért javasoljuk, hogy vegyük előre az infláció elleni küzdelmet.

„Egyik megálló sem lesz  jó annak, aki rossz vonatra száll”

A Magyar Jövőkép és Stratégia című kötetet annak angol verziójának megjelenésére teljesen újra kellett írni a könyvet – már nem lehetett a benne lévő célokat 2030-ig teljesíthetőnek tekinteni.

2010-19 között sikerült elérni az egyensúlyi növekedés évtizedét – voltak olyan elemek, amelyek kis előrelépések voltak, ám a Pareto-elv alapján nagy hatást jelentett.

2020 után gazdaságpolitika úttévesztésben vagyunk, ezzel veszélybe került minden eddig elért eredmény, s a 2030-ra kitűzött célok teljesülése. Ezzel a 2030-as éveket is elveszíthetjük

– vélekdett a jegybankelnök.

A 2020-as években a kormány elengedte az államháztartási hiányt, nem időben kezdett hozzá az infláció elleni küzdelembe. A konvergenciában 2010-ben 20. helyen álltunk, 2023-ra a 23. helyre jutottunk. Nem közeledtünk, sőt kicsit távolodtunk a top 5 országtól, a legrosszabbak megközelítettek bennünket – miközben 2019-ben már a lengyelek és a portugálok elé kerültünk.

A Covid miatti gazdasági helyreállás 2021-ben tört meg – a Covid elleni helytállásban kiválóan teljesítettünk – Matolcsy az NHP programok akkori pénzkihelyezését dicsérte.

Matolcsy szerint továbbra sem érthető, hogy miként vezeti az inflációs sokk tekintetében az európai élmezőnyt Magyarország – az EU-ban, az átlaghoz képest 3-szoros mértékkel. A pénzromlásban 80 százalék az üzemanyag és az élelmiszer árrobbanás számlájára írható. Az üzemanyag érthető, de elfogadhatatlan, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége messze a leggyengébb Európában.

Ezért nem indul a fogyasztás

A kormány 2021-ben elfogadta azt a nézetet, hogy az infláció jó a költségvetésnek. Ám az inflációs vagyonvesztés hatása miatt megérkezett a fogyasztás visszafogása, az inflációban elvesztett tartalékok visszapótlásának igénye.

A másik probléma, hogy a reálbér-növekedésből nem lesz automatikusan nagyobb fogyasztás. Ez a nézet azért hibás, mert a reálbérek csak a jövedelmek egy részét teszik ki, a nyugdíjak és a szociális ellátások reálértékben nem növekednek. A jegybankelnök szerint ma középosztály-ellenes a gazdaságpolitika.

Problémák a versenyképességgel

Tavaly 7, idén 8 helyet csúsztunk vissza a versenyképességi listán. A beruházások valóban magas értéket képviselnek, ám a reálértéken számolt beruházási ráta már csak a 18. Európában.

Ráadásul a beruházások nem a modern technológiákban csapódnak le, így a versenyképesség nem erősödik. A magas exportteljesítmény továbbra is alacsony hozzáadott értéket tartalmaz. A tudásintenzív ágazatokban 3-szoros a hozzáadott érték, mint a feldolgozóiparban.

Az helyes, hogy visszavásároltunk sok külföldi beruházást, de itt sem feltétlenül magas hozzáadott értékű cégek kerültek vissza.

A költségvetés tartósan a magas hiány felé mozdul el, amit a 3-szorosára ugró kamatkiadások hajtanak.

2040-re kell már tekinteni

Matolcsy szerint hungarikum a szavak inflációja – a miniszterelnök által meghirdetett célt, 2030-ra a legjobb 5 ország közé kerülni a munka és életmód terén, érdemesebb lenne 2040-re módosítani.

2040-re ugyanis még nyerhetünk. Vissza kell térni a korábbi hazai sikerek receptjéhez. A cikluselmélet felhasználása alapján az MNB eddig is nyert az MNB elnök szerint.

Vannak veszélyes tendenciák, amiket el kell kerülni. Matolcsy György szerint Csehország lehet egy titkos példaképp - az MNB elnök szerint ugyanakkor a román út fenntarthatatlan.

Gazdaságpolitikai fordulatra és teljes forrásátcsoportosításra van szükség Matolcsy szerint. A forrásokat csak a 4T modell elemeibe (tudás, tehetség, technológia és tőke) lehet fektetni.

Vannak gyenge pontjaink:

  • magas energiaimport,
  • magas bruttó államadósság,
  • alacsony termelékenység,
  • gyenge versenyképesség,
  • csökkenő népesség,
  • erősen duális gazdaság,
  • az fdi alacsony belföldi hozzáadott értéke.

De Matolcsy szerint az erősségeinkre kell játszani. Ezek

  • a politikai stabilitás,
  • az EU és a NATO tagság,
  • versenyképes szolgatátási export,
  • magas komplexitás,
  • több, mint 1100 rejtett bajnok,
  • erős külföldi vendéghallgató vonzás,
  • potenciális erős gyermekvállalási hajandóság.

Matolcsy szerint 2040 úgy nyerhető meg, ha

  • új otthonteremtési program jön 30-35 ezer új otthonnal,
  • új versenyképességi jövőkép kell, évi 2 helyes előrelépést tervezve,
  • Budapestet regionális pénzügyi központtá kell fejleszteni,
  • agrár-termelékenységi program, amivel a top5-ne kerülhetünk (holland program),
  • meg kell valósítani 2030-ig a kínai gyorsvasút programot,
  • 300 ezer külföldi egyetemi hallgatót kell idevonzani,
  • top5 innovációs kitörés hazai tudásbázisát kell megteremteni,
  • magyar egészségügyi és gyógyszeripari vezető szerepet kell elérni 2040-ig,
  • Budapest Health HUB 2040-re,
  • Budapest top5 turisztikai célpont szerep megerősítése,
  • 2040-re teljes állami digitális átállást kell megvalósítani,
  • fenntartható egyensúlyi növekedést kell előpirányozni.

Az MNB elnöke szerint ezeket a javaslatokat egy 2040-ből érkező levélből idézi. Azonban azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet elérni, nem beszélt.