Valahol megint utat tévesztettünk címmel tartotta meg nyitóbeszédét Matolcsy György, az MNB elnöke a Közgazdász Vándorgyűlésén. A cím Szegfű Gyula egyik korábbi cikkének parafrázisa.
Az MNB-nek 100 éves hagyománya az, hogy a közgazdasággal, a pénzzel foglalkozunk, de ezt számok, adatok alapján tesszük, a politikát kihagyva. Ha nem tudjuk elkerülni a politikát, akkor elhajlítjuk valahogyan – mondta az MNB elnöke.
Mikor látszott a baj?
Az MNB 2019-től kezdte meg annak óvatos jelzését, hogy gazdaságpolitikai problémák jöhetnek, amelyek zárójelbe tehetik a korábbi évek eredményeit. 2020-ban már jeleztük, hogy az infláció nem csak visszatér, de hosszú és makacs lesz. Akkor ezt nehezen hitték el nekünk. Amikor 2021 közepén elindítottuk – Európában először és a világban harmadikként – az infláció elleni küzdelmet, nem tudtunk áttörni a kormány ingerküszöbét. A kormány csak másfél évvel később reagált csak, addig inkább inflációnövelő lépéseket tett. Az MNB fékre, a kormány a gázra lépett, s ebből lett a gáz. Az államnak és a költségvetési tanácsnak ezért javasoljuk, hogy vegyük előre az infláció elleni küzdelmet.
„Egyik megálló sem lesz jó annak, aki rossz vonatra száll”
A Magyar Jövőkép és Stratégia című kötetet annak angol verziójának megjelenésére teljesen újra kellett írni a könyvet – már nem lehetett a benne lévő célokat 2030-ig teljesíthetőnek tekinteni.
2010-19 között sikerült elérni az egyensúlyi növekedés évtizedét – voltak olyan elemek, amelyek kis előrelépések voltak, ám a Pareto-elv alapján nagy hatást jelentett.
2020 után gazdaságpolitika úttévesztésben vagyunk, ezzel veszélybe került minden eddig elért eredmény, s a 2030-ra kitűzött célok teljesülése. Ezzel a 2030-as éveket is elveszíthetjük
– vélekdett a jegybankelnök.
A 2020-as években a kormány elengedte az államháztartási hiányt, nem időben kezdett hozzá az infláció elleni küzdelembe. A konvergenciában 2010-ben 20. helyen álltunk, 2023-ra a 23. helyre jutottunk. Nem közeledtünk, sőt kicsit távolodtunk a top 5 országtól, a legrosszabbak megközelítettek bennünket – miközben 2019-ben már a lengyelek és a portugálok elé kerültünk.
A Covid miatti gazdasági helyreállás 2021-ben tört meg – a Covid elleni helytállásban kiválóan teljesítettünk – Matolcsy az NHP programok akkori pénzkihelyezését dicsérte.
Matolcsy szerint továbbra sem érthető, hogy miként vezeti az inflációs sokk tekintetében az európai élmezőnyt Magyarország – az EU-ban, az átlaghoz képest 3-szoros mértékkel. A pénzromlásban 80 százalék az üzemanyag és az élelmiszer árrobbanás számlájára írható. Az üzemanyag érthető, de elfogadhatatlan, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége messze a leggyengébb Európában.
Ezért nem indul a fogyasztás
A kormány 2021-ben elfogadta azt a nézetet, hogy az infláció jó a költségvetésnek. Ám az inflációs vagyonvesztés hatása miatt megérkezett a fogyasztás visszafogása, az inflációban elvesztett tartalékok visszapótlásának igénye.
A másik probléma, hogy a reálbér-növekedésből nem lesz automatikusan nagyobb fogyasztás. Ez a nézet azért hibás, mert a reálbérek csak a jövedelmek egy részét teszik ki, a nyugdíjak és a szociális ellátások reálértékben nem növekednek. A jegybankelnök szerint ma középosztály-ellenes a gazdaságpolitika.
Problémák a versenyképességgel
Tavaly 7, idén 8 helyet csúsztunk vissza a versenyképességi listán. A beruházások valóban magas értéket képviselnek, ám a reálértéken számolt beruházási ráta már csak a 18. Európában.
Ráadásul a beruházások nem a modern technológiákban csapódnak le, így a versenyképesség nem erősödik. A magas exportteljesítmény továbbra is alacsony hozzáadott értéket tartalmaz. A tudásintenzív ágazatokban 3-szoros a hozzáadott érték, mint a feldolgozóiparban.
Az helyes, hogy visszavásároltunk sok külföldi beruházást, de itt sem feltétlenül magas hozzáadott értékű cégek kerültek vissza.
A költségvetés tartósan a magas hiány felé mozdul el, amit a 3-szorosára ugró kamatkiadások hajtanak.
2040-re kell már tekinteni
Matolcsy szerint hungarikum a szavak inflációja – a miniszterelnök által meghirdetett célt, 2030-ra a legjobb 5 ország közé kerülni a munka és életmód terén, érdemesebb lenne 2040-re módosítani.
2040-re ugyanis még nyerhetünk. Vissza kell térni a korábbi hazai sikerek receptjéhez. A cikluselmélet felhasználása alapján az MNB eddig is nyert az MNB elnök szerint.
Vannak veszélyes tendenciák, amiket el kell kerülni. Matolcsy György szerint Csehország lehet egy titkos példaképp - az MNB elnök szerint ugyanakkor a román út fenntarthatatlan.
Gazdaságpolitikai fordulatra és teljes forrásátcsoportosításra van szükség Matolcsy szerint. A forrásokat csak a 4T modell elemeibe (tudás, tehetség, technológia és tőke) lehet fektetni.
Vannak gyenge pontjaink:
- magas energiaimport,
- magas bruttó államadósság,
- alacsony termelékenység,
- gyenge versenyképesség,
- csökkenő népesség,
- erősen duális gazdaság,
- az fdi alacsony belföldi hozzáadott értéke.
De Matolcsy szerint az erősségeinkre kell játszani. Ezek
- a politikai stabilitás,
- az EU és a NATO tagság,
- versenyképes szolgatátási export,
- magas komplexitás,
- több, mint 1100 rejtett bajnok,
- erős külföldi vendéghallgató vonzás,
- potenciális erős gyermekvállalási hajandóság.
Matolcsy szerint 2040 úgy nyerhető meg, ha
- új otthonteremtési program jön 30-35 ezer új otthonnal,
- új versenyképességi jövőkép kell, évi 2 helyes előrelépést tervezve,
- Budapestet regionális pénzügyi központtá kell fejleszteni,
- agrár-termelékenységi program, amivel a top5-ne kerülhetünk (holland program),
- meg kell valósítani 2030-ig a kínai gyorsvasút programot,
- 300 ezer külföldi egyetemi hallgatót kell idevonzani,
- top5 innovációs kitörés hazai tudásbázisát kell megteremteni,
- magyar egészségügyi és gyógyszeripari vezető szerepet kell elérni 2040-ig,
- Budapest Health HUB 2040-re,
- Budapest top5 turisztikai célpont szerep megerősítése,
- 2040-re teljes állami digitális átállást kell megvalósítani,
- fenntartható egyensúlyi növekedést kell előpirányozni.
Az MNB elnöke szerint ezeket a javaslatokat egy 2040-ből érkező levélből idézi. Azonban azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet elérni, nem beszélt.