A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a márciusi ülés keretében, valamint azóta már kétszer is kommunikálta, hogy áprilistól új, az eddiginél lassabb ütemű szakaszba lép a kamatcsökkentési ciklus. Virág Barnabás jegybanki alelnök így fogalmazott a márciusi, 75 bázispontos kamatdöntés után:  „A mai döntéssel lezárult a monetáris politika gyors lépésekkel operáló szakasza. A monetáris politika új szakaszba lép, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul”.

Az Economx-nak nyilatkozó szakértők többsége 50 bázispontos kamatvágásra számít kedden, amellyel 7,75 százalékra csökkenne az alapkamat.

Kapcsolódó

„Tekintve, hogy az USA-ban, és az Egyesült Királyságban is a vártnál ragadósabb az infláció, tehát a nagyobb gazdaságoknál beragadni, sőt növekedni látszik az árak emelkedésének üteme, a Magyar Nemzeti Bank mindenképpen óvatos marad a kamatcsökentésnél” – jelezte lapunknak Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a márciusi inflációs adat ugyan alacsonyabb a februárinál, azonban havi szinten 0,8 százalékos növekedés figyelhető meg.

Az olaj árának emelkedése okozhat meglepetést

Az elemzők között konszenzus alakult ki abban, hogy az áprilisi inflációs adat még 4 százalék alatt maradhat, de ezt követően biztosan 4 százalék fölé emelkedik és az éves szintű mutató is 4-5 százalék között mozog majd.

A reálbérek idehaza jelentősen növekedhetnek, a kiskereskedelem javuló forgalmi adatokat ér el, a várakozásoknál jobban teljesített az ipar, tehát keresleti oldalon biztosan jelentkezik majd inflációs nyomás.

Ki kell továbbá emelnünk, hogy geopolitikai feszültségek miatt a jövőben nagyon könnyen 100 dollár felé mehet a kőolaj világpiaci ára, még akkor is, ha az utóbbi napokban némi megnyugvás volt megfigyelhető

– világított rá Pásztor Szabolcs, megjegyezve, hogy a hazai fogyasztói kosárban az üzemanyagok 20 százalék körüli részarányt képviselnek, így a kínálatoldali inflációs nyomás is jelen van. Az Oeconomus szakértője jelezte, hogy jelenleg több mint 4,5 százalékos reálkamat látható idehaza, amely tetemes, ez biztosan csökkenni fog. Jövő kedden 50 bázispontos kamatcsökkentést várnak, de racionális érvek sorakoznak fel a 25 bázispontos csökkentés mellett is. A legkisebb valószínűség mellett tudja csak elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy marad az alapkamat.

Ahogyan eddig is az MNB az óvatosság mellett fog dönteni, és a nagyobb ívű kamatvágást egyelőre mindenképpen napirenden kívül helyezte a sokakat meglepő amerikai inflációs adat

– mutatott rá a szakértő, aki szerint mindez sokat mondó lehet a lakosság számára is, hiszen a 2019 előtt szemmel alig látható inflációs mutatókat még 2024-ben is elfelejthetjük, és a várakozások szerint 2025-re tér vissza az árak emelkedésének üteme a jegybanki tolerancia sávjába. „A háztartások számára nyilván az elsődleges üzenet az lehet, hogy az infláció egyelőre szunnyad, de nem tűnt el, így érdemes olyan befektetéseket találni, melyek inflációvédettek lesznek” – véli Pásztor.

A forint is megmozdulhat a döntés után


„Az MNB most is két malomkő között őrlődik. Az infláció alakulása lehetővé tenné az alapkamat további mérséklődését, márciusban már harmadik hónapja alakult az áremelkedési ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A nemzetközi környezet ugyanakkor továbbra sem kedvező” – jelezte lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője kifejtette, hogy egyrészről a globális konfliktusok idején a feltörekvő piaci valutákkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság jellemzően csökken. Viszont, aminek most nagyobb hatása van a pénzpiacokra, az a nagy jegybankok, a Fed és az EKB várható kamatpolitikája. Itt pedig az utóbbi időszakban nem érkeztek a forint szempontjából kedvező hírek, egyre inkább tolódni látszik a Fed első kamatvágása.

A forintárfolyamra gyakorolt hatása a keddi kamatdöntésnek attól függ, hogy a jegybank akár a lépés mértékével, akár a döntéshez fűzött kommentárral meg tudja-e lepni a piacokat

– véli Molnár. A szakértő szerint az eurózónában némiképp kedvezőbb a helyzet, itt az infláció ütemesen közelíti az EKB 2 százalékos célját, amelyre válaszul a jegybank már erősen utalt legutóbbi ülésén a közeledő kamatvágásokra, ez a kamatkülönbözet növelésén keresztül szélesítené az MNB mozgásterét is. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy az EKB kamatpolitikája tartósan nem térhet el a Fed-étől, az az euró gyengülését hozná magával. Vagyis jelenleg mindenki a Fed-et és az amerikai gazdaságot figyeli.

Nyeste Orsolya, az Erste elemzője is 50 bázispontos kamatcsökkentésre számít kedden. Emlékeztetett, hogy a monetáris döntéshozók március végén a nagyobb lépésekkel haladó kamatcsökkentések időszakának lezárultát kommunikálták, s jelezték, hogy a továbbiakban kisebb lépésekkel folytatódhatnak az enyhítések.

A második negyedév első ülése pedig tökéletes alkalmat teremthet a lassításra.

„Bár az infláció a legutóbbi adatok szerint még mindig tudott egy hajszálnyit lassulni, az erős szolgáltatásinfláció komponens miatt a szerkezet nem volt annyira megnyugtató, ráadásul májustól ismét célsáv felett lesz várhatóan az éves index, és az idén már nem is várjuk, hogy visszatér ide” – mondta az elemző.

A pénzpiacok stabilitásával kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar monetáris politika számára kifejezetten kedvezőtlen hír az első Fed kamatvágás további várható tolódása, illetve az idei évre várt Fed kamatvágások számának további csökkenése, a dollár erősödése, az USA hosszú hozamok emelkedése, s ennek megfelelően a forintnak a külső folyamatok változására való továbbra is jelentős érzékenysége. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy csak 25 bázisponttal csökkent az MNB Monetáris Tanácsa.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője jelezte, hogy nagy valószínűséggel a 0, 25 vagy 50 bázispontos lazítás lehetőségét vitatja meg a Monetáris Tanács, ezek közül – amennyiben a piaci folyamatok nem romlanak drasztikusan keddig – a 25 és 50 bázispont lehet komolyan napirenden.

„Az ülés kimenetele megítélésünk szerint rendkívül bizonytalan, péntek délelőtt mi valamivel nagyobb esélyét   látjuk annak, hogy az 50 bázispontos csökkentést támogatók lesznek többségben a Monetáris Tanácsban” – világított rá a szakértő, aki szerint a márciusi ülés utáni közlemény és sajtótájékoztató, illetve az azóta megszólaló jegybanki vezetők által elmondottak világossá tették, hogy az MNB továbbra is nagyon körültekintő, óvatos, adatvezérelt monetáris politikát folytat. A hazai fundamentumok ebben a hónapban is lehetővé tennék a nagyobb vágást, a külső környezet és a hazai piaci folyamatok azonban jelentősen szűkítik az MNB mozgásterét.  

A közel-keleti konfliktus is rányomja a bélyegét a döntésre


Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője 50 bázispontos kamatcsökkentést vár keddre. Júniusra 7, az év végére pedig 6,5 százalékos alapkamatot vár. Az áprilisi lépés megegyezik a konszenzussal és a piaci árazással, a júniusi és a decemberi alapkamat-prognózis pedig 25 bázisponttal alacsonyabb a piac által árazottnál.

A szakértő szerint a márciusi kamatdöntő ülés óta eltelt időszak eseményei igazolták a jegybank óvatosságát. A külső környezet egyértelműen romlott az elmúlt hetekben:

  • A Közel-Keleten az Irán és Izrael közötti feszültség egymás elleni támadásokba torkollott.
  • Az erős amerikai növekedési, munkapiaci és a céltól távolodó inflációs adatok miatt a FED kamatcsökkentési ciklusának kezdete júniusról szeptemberre tolódott.
  • Az idénre árazott kamatcsökkentés mértéke pedig 75 bázispontról 25-50-re mérséklődött.
  • A dollár ismét erősödött, a kulcsdevizák kötvényhozamai pedig idei csúcsra ugrottak.
  • A márciusi hazai infláció ugyan a vártnak megfelelően 3,6 százalék volt, de a szolgáltatások árai igen gyorsan emelkednek a visszatekintő átárazási gyakorlat miatt, ami a gyors bérdinamikával együtt növeli az inflációs kockázatokat.
  • A költségvetési adatok továbbra is magas hiányról tanúskodnak és a pénzügyminiszter által bejelentett 675 milliárd forint értékű beruházás-elhalasztás ugyan közelebb hozza a várható hiányt a célhoz, de az annak eléréséhez jó eséllyel nem elég.
  • A forint továbbra is gyenge, alig 1 százalékra van a 400-as euróárfolyam.
„A fentiek miatt a hazai hozamgörbe is jelentősen eltolódott felfelé, a kötvényhozamok az idei évi csúcsot jelentő 7-7,2 százalékos sávba ugrottak. Az év végére várt alapkamat pedig már elérte a 6,75 százalékot, noha az év elején még 4,25-4,5 százalékát várt a piac, ami először 5 százalékig emelkedett, majd egy hónappal ezelőtt 6,25 százalékig, miután az MNB figyelmeztette a piacot, hogy túl optimista kimenetet áraz” – fejtette ki a szakértő.

Beválhat Matolcsy Györgyék jóslata


Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank áprilisi ülésén a Monetáris Tanács tagjai várhatóan 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtanak végre, így az alapkamat 7,75 százalékra csökkenhet. A jegybank emellett a kamatfolyosó mindkét szélét 50-50 bázisponttal csökkenti.

Az áprilisi ülés lényegében tehát a jóslat beteljesülése, miszerint új monetáris politikai korszak kezdődik a második negyedévben

– világított rá a szakértő. Megjegyezte, hogy amennyiben azonban további eszkaláció lesz a Közel-Keleten, úgy még akár az is előfordulhat, hogy ennél még óvatosabb lesz az MNB.

„Míg korábban reálisnak tartottuk, hogy a jegybank megmarad még áprilisban is a 75 bázispontos lazítási tempónál, meglehetősen komoly változások következtek be az elmúlt bő egy hétben. Ezek közül is kiemelendő az amerikai infláció emelkedése” – jelezte Virovácz. Az Egyesült Államokban a szolgáltatások inflációja kiemelkedően magas maradt, ami nem kedvez az amerikai kamatvágási várakozásoknak. Emiatt a piac az év elején még több mint hat kamatcsökkentést árazott be, de április közepére már kevesebb mint kettőt vár a Fedtől. Az amerikai infláció alakulása és az ezzel járó hatások, például a hosszú távú hozamok emelkedése és a dollár erősödése, további bizonytalanságot okoznak a nemzetközi környezetben. Emellett a forint árfolyama is érdemi szerepet játszik megint a kamatdöntésben.

A forint árfolyama jelentős erősödést mutatott a márciusi ülés után, amihez hozzájárult Matolcsy György és Nagy Márton viszonyának hirtelen és látványos javulása is

– emelte ki az elemző, hozzáfűzve, hogy ez érdemben lecsökkentette az országkockázati prémiumot. Ám a kedvező folyamat nem tartott sokáig. Az amerikai adatok és az USA kamatpálya átárazása, és a dollár erősödése miatt a forint árfolyama ismét gyengülni kezdett. Ezek a tényezők tehát mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank mozgástere végül jelentősen beszűkült, és így az áprilisi ülésen csak 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtanak végre a szakértő szerint.

Emlékeztetett, hogy amennyiben bárkiben is maradt volna bármennyi bizonytalanság a kamatdöntés kapcsán, az is gyorsan lezárásra került. A Monetáris Tanács egyik tagja, Pleschinger Gyula, április 12-én egy interjúban kijelentette, hogy „egyértelműen szükség van az óvatosabb kamatcsökkentési ciklusra, amely kisebb lépésekből áll. Nem érdemes meglepni a piacokat.” Virovácz szerint az időzítés és az üzenet aligha véletlen, a piaci konszenzus pedig az 50 bázispontos lazítás. Tehát, ha a jegybank nem akar meglepetést okozni, akkor meg is van a lépés várható mértéke.

A jövőre nézve elmondta, hogy a hosszú távú előrejelzésük némileg változott, és az áprilisi döntés fényében az alapkamatot 6,75 százalékra várják a félév végére.

Ezt követően pedig jöhet a tartós tartás időszaka, vagyis nem várnak további kamatcsökkentést az év második felében.

A decemberre vonatkozó inflációs előrejelzésünk továbbra is 5,5-6,0 százalék között van. Az év második felében a 6,75 százalékos stabil kamat továbbra is biztosítaná a pozitív reálkamat környezetet és a forint eszközök iránti keresletet a megfelelő kockázati prémium megtartásával.

Szinte biztosra vehető az 50 bázispontos csökkentés


Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az áprilisi 50 bázispontos kamatcsökkentés szinte biztosra vehető, az előző kamatdöntés után ezt már jelezte az MNB, és nem érkezett azóta újabb iránymutatás, a környezet sem változott érdemben.

A kisebb ütemben csökkenő alapkamat valamelyest védelmet nyújthat a forint leértékelődése ellen

– fogalmazott a szakértő. Megjegyezte, hogy azért csak valamelyest, mert nem csupán a csökkenő kamatkülönbözet az egyedüli tényező a forint gyengélkedése mögött. Összességében a szigorúbb monetáris politikai hozzáállás az infláció további stabilizálódását, az inflációs várakozások horgonyzását segíti. Török Zoltán a Raiffeisen Bank Magyarország vezető elemzője szintén jelezte, hogy 50 bázispontos kamatcsökkentést várnak kedden.

Milyen hatással lesz mindez az életünkre?


Molnár Dániel rámutatott, hogy a lakosságot továbbra is védi a kamatstop intézménye, így a változó kamatozású hitellel rendelkezők helyzetét a mostani kamatdöntés, ahogy a korábbi kamatemelések sem, nem befolyásolja. Ellenben a jegybanki kamatok fokozatosan megjelennek a kereskedelmi bankok ajánlataiban, így

akik mostanában terveznek hitelt felvenni, azok fokozatosan alacsonyabb piaci kamatokkal találkozhatnak, de ugyanez a helyzet azokkal, akik most akarják megtakarításaikat például betétben elhelyezni.

Fontos viszont kiemelni, hogy ezen változások nem egyik napról a másikra mennek végbe, hanem csak hosszabb időtávon, ahogy a kereskedelmi bankok megjelennek új termékeikkel, hitelajánlataikkal a piacon.

Korábbi elemzésünkben szemügyre vettük, hogyan alakulhat a hazai infláció az év hátralevő részében, és hogyan írhatja át a számításokat a kőolaj árának emelkedése.