A jövő hét legfontosabb eseménye kétségkívül az MNB kedd délutáni kamatdöntő ülése lesz, mely komolyabb árfolyammozgást okozhat a forint piacán – jelezték a lapunknak nyilatkozó meghatározó hazai szakértők, akiket arra kértünk, hogy mondjanak előrejelzést a Monetáris Tanács következő kamatdöntéséről.

A lapunknak nyilatkozó elemzők túlnyomó többsége szerint 75 bázisponttal vághatja az alapkamatot a jegybank,

amely így a jelenlegi 9 százalékról 8,25-re csökkenne. Voltak azonban, akik ennél óvatosabb, 50 bázispontos kamatvágást tartanak valószínűbbnek. Táblázatban összegyűjtöttük az egyes elemzők előrejelzéseit:

Kép: Economx

A 9 megkérdezett szakértőből mindössze egy jelzett előre 50 bázispontos kamatcsökkentést, és ketten 100 bázispontost.

A beérkező adatok és a külső környezet alakulása tehát márciusban is lehetővé tenné a nagyobb, 100 bázispontos kamatvágást. A „piaci stabilitási megfontolások” azonban egyértelműen szűkítik az MNB mozgásterét

– világított rá lapunknak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető közgazdásza hozzátette, hogy az EU-val kapcsolatos feszültségek nem tűntek el teljesen, a költségvetés helyzete, illetve a gazdaságpolitikai különböző területei között kialakult egyre hangosabb ellentétek – bár az elmúlt napokban elcsitultak – rontják az ország kockázati megítélését. Ez pedig meghatározó részben a forint árfolyamában csapódott le az elmúlt hetekben. Amíg februárban a hazai fizetőeszköz árfolyama stabilizálódott (az euró-forint kurzus jellemzően a 385-389 közötti sávban mozgott), érdemi alulteljesítés a régiós társakhoz képest nem mutatkozott, addig

február végét követően az árfolyam kritikus közelségbe került a 400-as szinthez, és régiós tásaihoz viszonyítva is egyértelműen gyengén teljesített a forint.

Azóta korrekciót látunk az árfolyamban, de a kurzus így is 390 felett ragadt. A szakértő szerint előre tekintve nem maradhat fenn tartósan a 75 bázispontos lépésköz, ahogy haladunk előre az évben egyre kisebb léptékű egyedi kamatcsökkentésekkel operálhat a jegybank. 

Mindenki a jegybank üzeneteire figyel


Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint is 75 bázispontos lesz a kamatvágás mértéke, viszont sok múlik viszont a jegybanki kommunikáción is, elsősorban azokra az üzenetekre kell majd figyelni, melyekkel a várható további kamatpályára utalnak.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője ezzel szemben egy még óvatosabb, 50 bázispontos kamatvágásra számít a keddi ülésen, figyelembe véve, hogy a jegybank kommunikációjában az utóbbi hetekben szigorúbb hangnemre váltott, és igyekezett hűteni a piaci várakozásokat.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a februári 100 bázispont után most picit óvatosabb lesz a Monetáris Tanács, és csak 75 bázisponttal vág ismét. A fundamentális kép ugyan lehetővé tenné a 100 bázispontot továbbra is – hiszen az infláció kisebb pozitív meglepetésre a célsávban maradt februárban is, nagyot lassult a maginfláció, illetve márciusban és áprilisban is várhatóan 4 százalék körül marad az éves ráta. A kockázati megítélésünk azonban – leginkább belső okoknak köszönhetően - sokat romlott az elmúlt hetekben a szakértő szerint.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője szerint a márciusi döntéssel kapcsolatban az a kérdés, hogy mennyire siet a jegybank. A februári döntés után ugyanis érdemben rosszabb helyzetbe került, hiszen a középtávra várt kamatcsökkentés mértéke jelentősen csökkent, miközben az árfolyam ismét a 400-as szintet ostromolja. „Mi 75 bázispontos kamatcsökkentést várunk, de az 50 bázisponton sem lepődnénk meg, hiszen a hitelesség általában kifizetődik a monetáris politikában” – fogalmazott a szakértő. Az év közepére így pont 7 százalék alá, az év végéig pedig 6 százalékra csökkenhet az alapkamat, de a kockázatok felfelé mutatnak. A piac ezúttal megosztott az 50-75 bázispontos lépések között, a hozamgörbe pedig 50 bázispontos vágással konzisztens.

A 100 bázispontos kamatvágás is benne van a pakliban


Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít, de jelentős esélyt lát arra is, hogy ennél kisebb lesz a kamatcsökkentés mértéke. „Abban az esetben mégis a 100 bázispontos vágásnak van szerintem a legnagyobb valószínűsége, ha addig a forint nem gyengül, és az MNB határozott útmutatást tud adni a második negyedéves kamatpályáról” – fogalmazott a szakértő.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is 100 bázispontos kamatvágást vár. A szakértő szerint külső kockázati környezet alapvetően nem változott meg az előző döntés óta, ráadásul a legutóbbi Fed döntés utáni kommunikáció inkább javított rajta. Az előző ülés óta érkezett jegybanki jelzések és előremutatás megteremtették az alapját még egy 100 bázispontos vágásnak, ami feltehetőleg idén az utolsó lesz. Áprilistól alacsonyabb mértékű, 50 bázispontos vágásokra számít az Amundi. „Ha nem romlik nagymértékben a hangulat a meghatározó hazai eszközöknél a keddi döntésig, akkor 100 bázispontos vágás jöhet, szigorúbb kommunikációval párosítva”.

Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza 75 bázispontos kamatcsökkentésre számít. „Egy ennél nagyobb kamatvágás ugyanis vélhetően meglepetést okozna a piaci konszenzushoz képest, ami a forintot ismét gyengíthetné.

Viszont ezt a kalkulált kockázatot a jelenlegi árfolyamszintek mellett aligha éri meg vállalni, hiszen túl közel van a lélektani és technikai szinteknek számító 400-403-as árfolyamsáv.

Ha ezen átbillennénk, az igen nehéz helyzetet teremthetne a monetáris politika számára. Amennyiben már a kamatdöntés előtt átlépnénk a 400-as lélektani határt, úgy nem kizárt, hogy végül egy forgatókönyvön kívüli meglepetéssel, csupán 50 bázispontot vágva reagál a jegybank, megpróbálva ezzel stabilizálni a forint árfolyamát”.

Cserép Máté, az MBH Elemzési Centrum munkatársa szerint a márciusi kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács visszatér a korábbi 75 bázispontos kamatvágási tempóhoz. „A februári inflációs adatok lehetővé teszik a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását, azonban azzal számolunk, hogy az év elején látott dezinfláció már nem folytatódik. A következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedhet az infláció éves mértéke, továbbá az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő monetáris politikát indokolnak”.

Az év végére 5 százalék fölé kúszhat az infláció

Trippon Mariann szerint az infláció elmúlt hónapokra jellemző meredek csökkenő trendje a közeljövőben kifullad, a 4 százalék alatti szint nem fenntartható.

Prognózisunk szerint az év során egy viszonylag széles sávban ingadozhatnak a beérkező adatok, decemberre viszont nagy valószínűséggel újra 5 százalék fölé kúszik a pénzromlás éves üteme

– fogalmazott a CIB Bank vezető közgazdásza, aki szerint ez az összes többi tényező mellett érdemben korlátozza a jegybank mozgásterét. Egy olyan helyzetben ugyanis, amikor a világ nagy jegybankjai pozitív reálkamattal operálnak, a hazai reálkamatnak is pozitív tartományban kell maradnia. Még ha csak minimális pozitív reálkamattal kalkulálunk, az irányadó ráta akkor sem lehet alacsonyabb, mint 5,5 százalék a szakértő szerint.

Az MNB-nek emellett a piaci stabilitás megőrzése érdekében egy elfogadható szintű kamatprémiumot kell kínálnia nem csak a fejlett központi bankokhoz, de a régiós jegybankokhoz viszonyítva is. A piac jelenlegi várakozása szerint év végére a Fed irányadó kamata 4,5 százalékra süllyedhet, míg régiónkban a lengyel alapkamat 5,5 százalékon állhat. Nehezen elképzelhető ez alapján, hogy a hazai alapkamat érdemben 5,5 százalék alatt legyen. Különösen, mivel a külső környezet a nagy jegybankok kamatpályájától eltekintve is hordoz magában kockázatokat (geopolitika, energiahordozóárak stb.), miközben a magyar gazdaság kockázati megítélése rendkívül törékeny.

A következő hónapokban tehát minden valószínűség szerint lassabb fokozatra kapcsol az MNB, sőt kedvezőtlen piaci folyamatok esetén átmenetileg, vagy akár hosszabb időre meg is állhat a monetáris kondíciók normalizálásával

– mondta Trippon, megjegyezve, hogy ha „minden jól alakul”, és sem a makrogazdasági folyamatokban, sem az MNB által kiemelten figyelt külső és belső tényezőkben nem következik be negatív változás, év végére a jelenlegi 9 százalékos szintről 6 százalék környékére süllyedhet az irányadó kamat. „Optimista forgatókönyvünk 5,75 százalékos irányadó rátával számol, amennyiben azonban bármilyen sokk érkezik, az MNB a lazítási ciklus leállítására kényszerülhet ennél akár jóval magasabb szinten is”.

Korábbi cikkünkben körbejártuk, hogy a kamatkülönbözet fokozatos csökkenésével egyre kisebb a forint vonzereje a külföldi befektetők számára, mely az elmúlt hónapokban erős támaszt nyújtott az árfolyamnak. A carry trade pozíciók további leépülése várható. Elemzésünket ide kattintva olvashatja el.