A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, ipari termelésre vonatkozó adatai még inkább sürgetik, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a lehető leghamarabb tegye a kormányzat asztalára az MKIK gazdasági évadnyitóján bejelentettversenyképességi javaslatcsomagot. Ugyanis 2024 januárjában az ipari termelés volumene 3,6, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

További aggodalomra adhat okot, hogy az ipari kibocsátás 2023 decemberéhez mérten is 1,1 százalékkal mérséklődött.

Kép: Economx.hu

De vajon hogyan lehet kilábalni ebből a helyzetből? Hiszen hónapról hónapra távolodunk a a 2021-es szinttől is.

Kapcsolódó

Az ipari termelés brutális ellenszélben mozgott 2023-ban. Amennyire rossz ez a hír, annyira segít abban is, hogy bizakodóak legyünk a jövő tekintetében. Hosszú távon ugyanis senki sem számít a korlátozó tényezők tartós fennmaradására – fogalmazott az Economx felvetésére Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A szakértő arra is rávilágított, hogy az egyik legfontosabb negatív tényező a magas kamatszint volt, mely az ipari cégek saját beruházásain túl az ügyfeleik gazdasági aktivitását, így megrendeléseiket is jelentősen visszafogta.

A magas hitelköltségek a jelentős infláció következményei voltak. Pontosan ezért volt fontos a drágulási ütem gyors és jelentős mérséklése. Ez szerencsére még a tavalyi év alatt sikerült, melynek következtében a kamatok is elkezdtek normalizálódni. Az idei év során arra számítok, hogy a hitelfelvételek volumene visszatér a korábbi szintek környékére, ami támogatni fogja az iparunk teljesítményét is

– magyarázta az MCC Műhelyvezetője. 

Szerinte ugyancsak negatívan hatottak az ipari termelésre a brutálisan magas energiaárak. Szerencsére itt is jelentős normalizálódás történt az utóbbi hónapokban: a kedvező áram- és gázárak pedig több pénzt hagynak a vállalkozásoknál ipari megrendelések, beruházások indítására is.

A harmadik komoly negatív faktor az európai gazdaság gyengélkedéséből fakad.

Itt sajnos kevésbé vagyok optimista. Míg Magyarország már egy fél éve a kamatcsökkentés szakaszába lépett, addig a legtöbb uniós országban még nem kezdődött meg a hitelköltségek mérséklődése

– mondta Sebestyén Géza. 

Szerinte az sem csoda, hogy az IMF Németország esetében várja a legalacsonyabb gazdasági növekedést 2024-re a G20-as országok közül. Pozitív változásokat az idei év vége, a jövő év eleje környékén vár csak.

Kép: Economx.hu

Ugyanakkor 2023-ban GDP volumene 0,9 százalékkal csökkent, illetve hogy a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,7 százalékkal csökkent, ez egészen biztosan nem a siker receptje.

A csökkenés természetesen nem jó hír. Azonban a fenti negatív hatások fényében jóval kisebb a visszaesés mértéke, mint amit a körülmények fényében várhattunk volna

– válaszolta az MCC szakértője, emlékeztetve:

a jegybanki alapkamat nagyjából másfél év alatt 12,4 százalékpontot emelkedett.

Utoljára ehhez hasonló növekedést 1987 és 1990 vége között láthattunk – tette hozzá. Akkor

  • a magyar GDP 3,5 százalékot esett 1990-ben,
  • majd 11,9 százalékot 1991-ben,
  • és a következő két év is negatív értéket hozott.

Ehhez képest a mostani visszaesés gyakorlatilag elhanyagolható mértékű, sőt, egyértelműen azt mutatta, hogy a gazdaságpolitika sikeresen tartotta korlátok között a negatív gazdasági hatásokat. Ennek főbb eszközei a hatékony infláció-csökkentés, a kamatstop és a kedvezményes vállalati hitelek voltak - magyarázta.

Sebestyén Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy az éves adatoknál jelen esetben raádásul fontosabbak, a dinamikát jobban mutatják a negyedéves adatok.

Ezek szerint míg az első két negyedév 1,1, illetve 2,1 százalékkal volt rosszabb, mint az egy évvel korábbi azonos időszak, addig a harmadik már csak 0,2 százalékkal, a negyedik negyedév viszont már 0,5 százalékos növekedést hozott. Mindez összhangban van a fentiekkel. A magyar gazdaságot megviselte a háború és szankciók következtében bekövetkező inflációs- és kamatsokk, ám az árdinamika gyors lehűtése visszaállította hazánkat a növekedési pályára

– mondta.

Kép: Economx.hu

Ezután arra kértük a szakértőt, hogyha tehetné, milyen javaslatokkal segítené a Nemzetgazdasági Minisztérium versenykésességet segítő mentőcsomagját.

Íme a lehetőségek:

  1. A továbbiakban a legfontosabb az infláció ütemének alacsony szinten tartása, melyet az árfigyelő rendszer megtartásával lehet támogatni. Érdemes lenne elgondolkozni ezen eszköz kiterjesztéséről is, a termékek és szolgáltatások minél szélesebb körére.
  2. Az ipari teljesítmény helyreállítását a kamatszintek normalizálódása eleve segíteni fogja. A gazdaság fellendülésével a szállítmányozás forgalma is növekedni fog. Ahol jelentős tér van a javulásra, az a kereskedelem. Itt a reálbérek növekedése segíthet, mely a munkalehetőségek bővülésével, külföldi beruházások bevonzásával érhető el. Ebben jellemzőek jól teljesítettünk az elmúlt időszakban is, ám továbbra is oda kell figyelni rá.
  3. Amit viszont külön intézkedésekkel lenne érdemes jelentős mértékben ösztönözni, az a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek. Ez nem csak azért javallott, mert ezen terület három negyedéve rosszul teljesít, hanem azért is, mert az innováció, így a jövőbeni hatékonyság-javulás és gazdasági növekedés legfontosabb forrása innen jöhet.

Íme öt magyarázat Orbán Viktor meglepő szavaira

Orbán Viktor az MKIK gazdasági évnyitóján az eddigi hagyományoktól eltérően nem árult el sok konkrétumot, ugyanakkor így is kijelölt öt szempontot, amely szerinte segíthet eligazodni az előttünk álló időszakokban. De vajon mire gondolt a miniszterelnök? MUTATJUK!