Miért hozták létre a szövetséget? Az előadásában azt mondta, hogy „erre majd a piac fog választ adni”. Milyen piaci válaszra számítanak?

Azt várom a biztosítási piactól, hogy végre „történik” majd valami az ágazatban – sok visszajelzést már kaptam a cégvezetőktől, hogy nagyon örülnek a szövetség létrejöttének. 

Történnie kell valaminek?

Szokták mondani, hogy a számok makacs dolgok: ha én egy biztosító vagy egy másik szövetség vezetője lennék, ezen számok alapján azt gondolom, hogy nincs okunk arra, hogy bármi miatt is hátra tudjunk dőlni. Sőt, a nemzetközi kutatásunk alapján elmondható, hogy 

sereghajtók vagyunk a V4-ekben, Európában, a biztosítási penetrációban (GDP-arányos biztosítási díjbevétel), vagy akár az egy ügyfélre jutó szerződésszám, illetve a digitalizáció területén.

Tehát számos területen alapjaiban szükséges újragondolni a dolgokat, és célzott programokkal, akciótervekkel következetesen lépésről lépésre kell haladni a kitűzött stratégia mentén.

Ellustult az ágazat?

Igen. Sajnos – és tisztelet a kivételnek, mert természetesen vannak – sokan belekényelmesedtek a viszonylag stabil állományukba, hogy bejön havonta a nagyságrendileg fixen tervezhető jutalék és közben „elfelejtették” keresni az ügyfeleket. 

Ment magától?

Ez nem igaz, mert évek óta, de főleg az elmúlt két év tekintetében reálértéken veszteséges a biztosítási piac. Ha csak az inflációt nézem, azt gondolom, hogyha egy valamit magára adó vállalatvezető van egy biztosító élén, ezt nem engedheti meg magának. Miért van az, hogy Magyarországon mindössze 1,57 az egy ügyfélre jutó szerződésszám? Csökkent a penetráció is, 2007-ben 3,6 százalékos penetráció volt, ma csak 2,15 százalék a GDP-re gyakorolt hatásunk. Ezzel szemben például a bankok jócskán elhúztak a biztosítók mellett: tizenegy és félszer nagyobb hatása van a banki szektornak a GDP-re. 

A szövetségben a tanácsadókat és az ügyfeleket is képviselik. A tanácsadókat értem, az ügyfeleket hogyan képviselik?

Ha a normál, letisztult világot nézem, az ügyfelek a tanácsadókon keresztül képviseltetik magukat. A biztosítási alkusz ugye az ügyfél megbízásából tevékenykedik – de nekünk ez nem elég. Azért nem elég, mert

az alkuszi világ, az alkuszi szakma az elmúlt 20-30 évben ugyanúgy elkényelmesedett, ahogy a biztosítók is.

Ma egy káreseménykor az alkuszok jelentős része azt mondja az ügyfélnek, hogy forduljon a biztosítóhoz. Szerintem ez nem megengedhető ügyfélkiszolgálás. Az ügyfél sajnos a biztosítási iparágnak köszönhetően nem tudja, hogy mit várhat el az alkusztól. Mi ezt a bizalmi kapcsolatot szeretnénk újraépíteni, hiszen az ügyfélnek tudnia kell, hogy mit várhat el a biztosításközvetítőjétől.

Megalakult az MBTSZ

A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) a biztosítási szakma új érdekképviseleti szervezeteként közvetlenül a biztosítási tanácsadókat támogatja és képviseli érdekeiket. A szervezet elnöke, Keszthelyi Erik előadásában a hétfői bemutatkozó rendezvényen közölte a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. és a Boston Consulting Group közreműködésével készült tanulmányuk főbb megállapításait is:

– a hazai biztosítók díjbevételének 47 százalékát az alkuszok és a többes ügynökök közvetítették 2022-ben, és a tavalyi első fél év adatai alapján ez az arány tovább nőtt;
– az alkuszok és a többes ügynökök száma a 2010-es 550-ről mára 353-ra csökkent, ugyanakkor jutalékbevételük tavaly az első fél évben elérte a 61,5 milliárd forintot, ami 4 milliárd forinttal meghaladta 2022 azonos időszakának jutalékbevételét – ebből 28 százalék az élet-, és 78 százalék a nem-élet biztosításokból jött össze;
– a 61,5 milliárdos jutalékbevételekből csak 4 milliárd forintra rúgott az online piac részesedése;
– az életbiztosításoknál a teljes piac 70 százalékát viszi el az 5 legnagyobb cég, míg a nem-életbiztosításoknál 60 százalékot – a piaci koncentráció szűkíti a versenyt.

Az MBTSZ a biztosítási piac fejlődésében, a tanácsadói szakma presztízsének emelésében, valamint az ügyféltudatosság és bizalom erősítésében aktív szerepet kíván vállalni. Céljai között szerepel, hogy tevékenységével támogassa a biztosítási szektor nemzetgazdasági súlyának növekedését, az egy főre jutó biztosítási szerződésszám emelkedését a jelenlegi 1,57-ről 3-ra, valamint a nem kötelező típusú biztosítások arányának javítását. Szeretnék elérni, hogy 2030-ig 1000-re emelkedjen a szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma – idén 50-en már végeznek is.