2023-ban az Európai Unió (EU) bruttó végső energiafogyasztásának majdnem negyede, 24,5 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, ami 1,4 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest – derült ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatsorából. Ez az arány 18 százalékponttal marad el a 2030-ra kitűzött 42,5 százalékos céltól, amelynek eléréséhez 2024 és 2030 között éves átlagban 2,6 százalékpontos növekedésre lenne szükség. (Ráadásul azt célul tűzték ki, hogy az hogy az uniós országok egyébként a 45 százalékos részarány elérésére törekszenek.)

Ez az elmúlt évek növekedésének függvényében egyre elérhetetlenebbnek tűnik az előző évi 1,4, illetve az az előtti 1,1 százalépontos növekedés után, főleg úgy, hogy az előző öt évben összesen nem értük el az 5 százalékpontos növekedést.

Kapcsolódó

Combos uniós célkitűzések

A megújuló energiaforrások, például a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok tisztább alternatívákat kínálnak a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Csökkentik a szennyezést, bővítik energialehetőségeinket és csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó árától való függőségünket – olvasható az unió honlapján. 2023-ban a jogalkotók a megújuló energiaforrások bruttó energiafogyasztáson belüli részarányára vonatkozó, 2030-ig megvalósítandó uniós célkitűzést 32 százalékról 42,5 százalékra növelték.

Az uniós célkitűzéshez a 2023 novemberében hatályba lépett megújulóenergia-irányelv különböző ágazati és innovációs célokat is meghatározott a tagországok számára:

  • Az ipar számára az irányelv azt a kötelező célt tűzi ki, hogy 2030-ra a megújuló hidrogén teljes fogyasztásának 42 százaléka, 2035-re pedig 60 százaléka legyen, valamint azt az indikatív célt, hogy évente átlagosan 1,6 százalékpontos növekedést kell elérni a megújuló energiaforrások terén.
  • Az építőipari ágazatban 2030-ra a megújuló energia részarányára vonatkozó 49 százalékos indikatív cél, a fűtési és hűtési célértékek 2025-ig évi 0,8 százalékponttal, 2026 és 2030 között pedig 1,1 százalékponttal nőnek.
  • A közlekedési ágazatban a megújuló energia részarányára vonatkozó 29 százalékos célkitűzés 2030-ig, vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14,5 százalékos csökkentése a fejlett bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén fokozott használata révén.
  • A kutatás és innováció tekintetében az indikatív cél az, hogy 2030-ra az innovatív technológiákból származó, újonnan telepített megújulóenergia-kapacitás 5 százalékát tegyék ki.

Skandináv dominancia az EU-s dobogón

Az uniós rangsorban Svédország állt az első helyen, mivel 2023-ban energiafogyasztásának kétharmada (66,4 százaléka) megújuló forrásokból származott. Svédország elsősorban szilárd bioüzemanyagokra, víz- és szélenergiára támaszkodott. 

Finnország a második helyet foglalta el az uniós tagországok között 50,8 százalékkal, szintén szilárd bioüzemanyagokra, szél- és vízenergiára alapozva.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Dánia állt 44,9 százalékkal, amelyben a megújuló energiaforrások zömét szilárd bioüzemanyagok és szélenergia adták.

A megújulókból származó energia aránya 2023-ban
A megújulókból származó energia aránya 2023-ban
Kép: Eurostat

A legalacsonyabb megújuló energiaarányt Luxemburgban (11,6 százalék), Belgiumban (14,7 százalék) és Máltán (15,1 százalék) jegyezték fel.

Magyarországon az uniós átlagot meghaladó mértékben, közel 2,2 százalékponttal nőtt a megújulók aránya, azonban a 17,4 százalékos arány így is csak az uniós középmezőny végéhez elég. Ezzel egyébként Hollandiával és Szlovákiával vagyunk nagyjából azonos szinten.

2030-ra a világ megújuló energiáinak felével büszkélkedhet Kína

A távol-keleti ország a következő években a zöldenergia beruházások élére áll, terveik szerint hat év múlva a világ összes tiszta energiakapacitásának közel 60 százaléka lesz az országban.