Miközben a Magyar Fejlesztési Iroda (MFOI) szerint

minden nap több száz, sőt, akár ezer közvetlen uniós pályázat érhető el,

Kapcsolódó

amelyek széleskörű lehetőségeket kínálnak vállalatoknak és szervezeteknek a forrásbevonásra, az MFOI ügyvezető igazgatója szerint sajnálatos módon

jelenleg a hazai részesedés nem éri el a közvetlen uniós forrás értékének az egy százalékát sem,

pedig sok pénzről van szó. A hétéves uniós költségvetési ciklus egyharmada, közel

négyszáz milliárd euró van ebben a keretben. 

Petri Bernadett, aki a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa az Economxnak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy bár az elmúlt két évben folyamatosan növekszik a közvetlen uniós forrásokban résztvevő magyar cégek száma, a hosszútávú cél, hogy három-ötszörösére növeljék a hazai forráslehívási arányt, amit csak úgy valósíthatnak meg, ha a pályázások számát is ilyen mértékben bővítik.

Az MFOI vezetője szerint azonban ez inkább egy regionális probléma.

Magyarországon a lehívási arány évi 12-13 euró per fő, míg az unió átlaga 60 euró.

Ugyanakkor Csehország, és számos program tekintetében Lengyelország is mögöttünk van, miközben több nyugati tagországban is kétszáz-háromszáz euró az egy főre jutó részesedés, Luxemburgban ez akár az uniós átlag tízszeresét is eléri. Ezek nem számítási tévedések, hanem strukturális különbségek – tette hozzá Petri Bernadett. Hangsúlyozta azt is, hogy a fejlesztési irodánál éppen ezért nemcsak a magyar pályázók felzárkóztatását, kapacitásfejlesztését tűzték ki célul. Elmondta, meg kell értetni az Európai Unióval, milyen kiírásokra van szükség Közép-Kelet-Európában, mivel e téren is változásra van szükség. Szerinte ugyanis a programok sok esetben nem a közép-kelet-európai szempontokat, hanem inkább a nyugat-európai nagy országok igényeit veszik figyelembe. 

Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos
Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos
Kép: Hartl Nagy Tamás

Más a fontos egy magyar, egy lengyel, egy cseh vállalkozásnak a digitalizáció terén, mint mondjuk egy hollandnak, vagy egy németnek. Más kritériumrendszert kell alkalmazni, mert amíg egy startup Magyarországon két-három főből áll, addig Németországban tizenkettő-tizenégy főből, míg az uniós elvárás tíz fölött van. Tehát a magyar vállalkozások ki vannak zárva a startupok részére rendelkezésre álló forrásszerzési lehetőségekből – mutatott rá Petri Bernadett.

Ugyanakkor megtudtuk, hogy az elmúlt három évben így is egy jelentős összeg, több mint egymilliárd euró került be a hazai gazdaságba a közvetlen uniós programokból:

  • 2021-ben kicsit több, mint 281 millió, ez a legalacsonyabb szám, mivel a programok késve indultak Brüsszelben,
  • 2022-ben 330 millió,
  • 2023-ban pedig több, mint 400 millió euró. 

Ráadásul az MFOI saját analíziséből kiderül, hogy azok a vállalkozások, amelyek elnyertek ilyen direkt uniós pályázatokat, exponenciális jelleggel növekedtek. Tehát itt a kritikus fázis tényleg az, amíg eljuttatjuk őket oda, hogy részt tudjanak venni ezekben a projektekben, és utána már viszi őket az a „flow”, ami abból fakad, hogy kiléptek egy nemzetközi üzleti terepre, kapcsolatokat építenek ki. Onnantól gyakorlatilag minden megy már a maga útján - mutatott rá az ügyvezető igazgató, ugyanakkor rögzítette azt is: ezt nem lehet teljes egészében, sőt nem is kell feltétlenül központosított kormányzati intézkedéssel orvosolni, a szereplőknek kell megérteni, hogy foglalkozni kell az innovációval és a piackutatással is.

Az MFOI egyébként egy érdekes pályázatra is felhívta a magyar vállalkozások figyelmét, ugyanis a CEF-Digital (Connecting Europe Facility – Digital) program most nyitotta meg legújabb pályázati felhívásait, melyek 323 millió euró társfinanszírozást kínálnak a digitális kapcsolati infrastruktúrák fejlesztésére. Ez a felhívás része a Connecting Europe Facility (CEF) második munkaprogramjának, amely az Európai Unió által támogatott tevékenységek keretét és céljait határozza meg a 2027-ig tartó időszakra.

A pályázat főbb területei:

  • 5G nagyszabású pilot projektek: önálló 5G infrastruktúra fejlesztése, 105 millió eurós kerettel.
  • Gerinchálózati összeköttetés a digitális globális átjárókhoz (főként tenger alatti és földi kábelek): elsősorban tenger alatti és szárazföldi kábelek, 128 millió euró a tanulmányokra és munkákra.
  • Kvantumkommunikációs infrastruktúra – EuroQCI kezdeményezés: a tagállamok közötti kapcsolatokat szolgáló kvantumkommunikációs infrastruktúra, 90 millió eurós költségvetéssel.

Az MFOI tájékoztatása szerint a CEF-Digital pályázatokon az Európai Unió tagállamaiban, beleértve a tengerentúli országokat és területeket is, bejegyzett állami vagy magánjellegű szervezetek (vegyesvállalatok is) vehetnek részt. A pályázatok lehetővé teszik bizonyos feltételek mellett a határokon átnyúló és nemzetközi együttműködéseket is, így támogatva a szélesebb körű és összetettebb digitális infrastrukturális projekteket.

Egyébként az Európai Bizottság által elfogadott CEF intézkedései 2024 és 2027 között mintegy 865 millió euró támogatásban részesülnek.