A tavaly év végén megkötött bérmegállapodás szerint a felek kötelesek felülvizsgálni a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegét, amennyiben a megállapodáshoz alapul vett gazdasági előrejelzéstől jelentősen eltér a valóság. Ez nem jelenti azt, hogy a kötelező legkisebb bérek évközi emelésére is ígéretet tettek a szociális partnerek, ugyanakkor a szakszervezetek szerint mindenképp korrekcióra szorul a minimálbér és a garantált bérminimum.

A szakszervezeti oldal álláspontja egységes, a legfontosabb cél a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának soron következő egyeztetésein, hogy a legalacsonyabb keresetű munkavállalók fizetése a rekordmagas infláció mellett is megőrizze értékét.

Szeptembertől nőne a minimálbér

A szakszervezeti oldal javaslata szerint szeptembertől a minimálbér legalább 4 százalékos emelésére lenne szükség, amely éves átlagban további 2,7 százalékos emelésnek felelne meg, vagyis 2023-ban összesen 18,7 százalékkal lenne magasabb a legkisebb keresetűek bére 2022-höz képest.

Eláruljuk, hogy mennyivel nőhet szeptembertől a minimálbér és a bérminimum összege

Soron kívül tárgyalnak a minimálbér és a garantált minimálbér összegéről csütörtökön a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. A Napi.hu úgy értesült, a feltételek adottak ahhoz, hogy augusztusban, vagy szeptemberben tovább emelkedjenek a kötelező legkisebb bérek. A korrekció több szempontból is létfontosságúnak bizonyulhat. Bővebben >>>

Az intézkedés egyfelől garantálná a minimálbér 2023. évi reálértékének a megőrzését, másfelől segítené átvészelni az érintettek számára a jelenleg még mindig magas inflációt, amely érdemben csak az év végére csökkenhet.

Az évközi minimálbér emelés áthúzódó hatását pedig figyelembe lehet majd venni a jövő évi minimálbérről folyó őszi tárgyalásokon tárgyalásokon.

A szakszervezetek elemzésükben rámutatnak, hogy

a javasolt 4 százalékos szeptemberi minimálbér-emelés költséghatása a nagyvállalati kört alig érinti.

A kkv-szektorban a kisebb településeken elhelyezkedő kiskereskedelmi és szálloda-vendéglátó egységeknek okozhat nehézséget a további emelés, ezért ebben a korlátozott körben a munkaadói járulék további csökkentését érdemes lehet mérlegelniük a feleknek.

Kevesebb elvonás is segítene az alacsony keresetűeken

Az országos munkavállalói érdekképviseletek szerint továbbra is napirenden kell tartani az alacsony béren foglalkoztatott munkavállalók adó-és járulékterhének csökkentését. A régiós országok közül csak a román minimálbért sújtja a hazainál valamivel magasabb költségvetési elvonás, miközben a román minimálbér nettó értéke, vásárlóerő paritáson számítva még így is 20 százalékkal magasabb, mint a magyar.

A fentiekhez képest egyszeri megoldást jelentene, ha a minimálbéren, vagy az összeg környezetében foglalkoztatott munkavállalóknak legalább félhavi, legfeljebb egyhavi alapbérnek megfelelő bérjellegű juttatást fizethetne ki adómentesen a munkáltató, vagyis sem munkáltatói, sem munkavállalói elvonás nem terhelné ezt a plusz kifizetést.

Az infláció nagyobb sokk a kevés pénzből élőknek

A Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint 2022-ben az alacsony jövedelmű (az alsó jövedelmi ötödbe tartozó) háztartások fogyasztói kosarában

  • 32 százalékos arányban szerepeltek az élelmiszerkiadások, szemben az átlagos 27 százalékkal.
  • A háztartási energiára fordított kiadásaik aránya 6,7 százalék volt, szemben az átlagos 5 százalékkal.
  • Ezek az eltérések tavaly 15,2 százalékkal növelték az alacsony jövedelműek megélhetési költségét, az átlagos 14,5 százalékkal szemben – mutattak rá szakmai anyagukban a képviseletek. 

Azért csak ekkora a különbség az átlagos jövedelmű háztartások és az alacsony jövedelműek inflációja között, mert

a megugró árak miatt az alacsony jövedelmű háztartásoknak mind az élelmiszerekből, mind az energiafelhasználásból nagyobb mértékben kellett visszafogni a fogyasztást, mint az átlagos jövedelmű háztartásoknak.

A költések visszafogása elkerülhetetlen volt számukra annak érdekében, hogy ki tudják fizetni az élelmiszerek éves átlagban 27,3 százalékos és a háztartási energia a 20,7 százalékos költségnövekedést, és emellett az egyéb, szintén dráguló tételekre – gyermeknevelés, munkába járás, egészségügyi kiadások – is maradjon valamekkora fedezet.

Az európai minimálbér már 2024-ben megérkezik Magyarországra

Már tartanak az intenzív tárgyalások az európai minimálbér magyarországi bevezetéséről. A kormány azt szeretné, ha a részletekről már idén megállapodnának, így a 2024-es minimálbér összege már az EU kritériumai szerint lenne meghatározva – tudta meg a Napi.hu. Sokan várhatóan csalódnak, mivel az uniós szabály önmagában nem hoz érdemi bérfelzárkózást. Bővebben >>>