A Diákszéf elnevezésű mobilapplikáció tavaly május óta elérhető az ország egész területén. Ilyen értelemben a digitális forint ebben az applikációban már most is foroghat – jelezte Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és a fintechszektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Digitális Magyarország című rendezvényén. Az Index összeállítása szerint elmondta, hogy a jegybank 2020 környékén kezdte el a digitális jegybankpénzt érintő kutatásait, 2021-ben egy tanulmánykötetet is publikáltak erről. 

Egyre több jegybank foglalkozik a témával, viszont inkább csak elméleti szinten, így az MNB úgy döntött, hogy a gyakorlatban is tesztelik a hazai digitális jegybankpénzt.

A projekt célja, hogy bevezessék a fiatalokat a tudatos pénzügyek és digitális fizetések világába, és így tesztelhetik egyben a digitális jegybankpénz működését. Egy olyan gyors, kényelmes és vonzó mobilapplikációt hoznának létre, amely mindenki számára elérhető lenne, és ami nemcsak a bankokkal, hanem az olyan nagy fintechcégekkel szemben is versenyképes lehet, mint a Revolut.

A jegybankok általában két okból fontolgatják a digitális pénz bevezetését:

  • Az egyik, amikor piaci kudarc miatt szükséges, például ha nincs megfelelő bankszámla-ellátottság vagy fintechaktivitás az országban,
  • a másik ok stratégiai jellegű, mint például az eurózóna esetében, ahol a digitális euró bevezetésének egyik fő célja a monetáris szuverenitás védelme a külföldi digitális pénzekkel és az olyan nagy kártyatársaságokkal szemben, mint a Visa és a Mastercard, amelyek szinte monopolpozícióval rendelkeznek Európában.

Emellett a jegybanknak lenne egy eszköz a kezében, amivel a rászorulóknak ingyenes fizetési megoldást adhat.

A jegybank a digitális jegybankpénz bevezetésével a számlavezetést és a pénzforgalmat a jelenleginél kedvezőbb áron bocsáthatná minden háztartás és vállalat rendelkezésére.

A kerekasztal-beszélgetésen Pogátsa Zoltán közgazdász rámutatott, hogy a digitális jegybankpénz nem pusztán technológiai kérdés, hanem az állam pénz feletti ellenőrzésének visszaszerzéséről is szól. 

Az, hogy van-e digitális jegybankpénzem vagy nem, az tulajdonképpen az állam pénz feletti ellenőrzésének visszaszerzése

– fogalmazott a közgazdász. Jelenleg ugyanis a forgalomban lévő pénzmennyiség legnagyobb részét a kereskedelmi bankok bocsátják ki hitelezéssel, amit az állam nem tud hatékonyan kontrollálni – tette hozzá. 

Jönnek a „szuperappok”.

Mudri György, a FintechX Technologies vezérigazgatója szerint a jövőben olyan „szuperappok” fognak versenyezni egymással, amelyeket az emberek nem elsősorban bankolásra, hanem életük menedzselésére használnak majd, és ezeken keresztül intézik pénzügyeiket is.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a készpénzhasználat fokozatosan visszaszorul, de teljes megszűnése egyelőre nem reális, és a jegybanknak nincs is ilyen célja.

Selmeczi Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy jelenleg Magyarországon a fizetések 60 százaléka még készpénzben történik. Pogátsa Zoltán szerint azonban kifejezetten ambicionálni kellene a készpénzmentes gazdaságot. Véleménye szerint 30-40 év múlva mindenki megmosolyogja majd, hogy az emberek fémdarabokat hordoztak a zsebükben fizetés céljából.

Az MNB 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy a készpénzes fizetések aránya 30 százalék alá csökkenjen.

Nem tudunk élni nélküle: a netbank és a mobilfizetés

A hagyományos bankkártyák mobiltárcába integrálása az egyik legnépszerűbb digitalizációs megoldás a bankszektorban. Egyéb ügyeinket is inkább online végezzük, a K&H adatai szerint a banki ügyfelek több mint fele már az interneten nyit számlát, kétharmaduk személyi kölcsönt is így vesz fel. Erről itt olvashatnak többet >>>