Miközben az unióban egyre hevesebb vita zajlik a megosztó élelmiszeripari innováció, a laboratóriumban termesztett hústermékek szükségességéről, Európában elsőként Nagy Britanniában a héten kiadták az állami engedélyt a műhústermékek árusítására – egyelőre nem emberi fogyasztásra, hanem az állatok takarmányozására lehet majd vásárolni az angliai boltokban.

Az Amerikából átgyűrűzött, sajátos technológia célja az, hogy a műhúsokat ne lehessen megkülönböztetni a ma fogyasztott hústól, legyen szó kolbászról, rántott szeletről vagy éppen hamburgerpogácsáról.

A mesterséges termelés ellen leginkább a mezőgazdaság védelme érdekében tiltakoznak az állattenyésztésben hagyományosan erős tagállamok, miközben Szingapúrban 2020 óta, az USA-ban pedig tavaly óta már engedélyezett az emberi fogyasztásra szánt műhúsok értékesítése.

Magyarországon egyelőre nem fenyeget a veszély, hogy túlzottan elterjedne a technológia, mivel hazánk nemrég az Európai Bizottságnak is jelezte, hogy nemzeti szinten korlátozza a műhúsok gyártását. 

A klímavédelemmel érvelnek

A laboratóriumban készülő húst (más néven termesztett vagy sejtalapú húst) valódi állati sejtek felhasználásával állítják elő, amelyek tápanyagban gazdag környezetben nőnek, és kialakítják a húst alkotó izom-, zsír- és kötőszöveteket.

Az állati eredetű hús, tejtermékek és tojás növényi és sejtalapú alternatíváit hirdető The Good Food Institute (GFI) tanulmányában azzal érvel, hogy a laboros módszer csökkentheti a talaj- és vízszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a földhasználatot. 

Emellett a mesterségesen előállított húsoknál kisebb lehet a baktérium okozta szennyeződések kockázata, vagyis nincs szükség antibiotikumokra, ezért fogyasztásukkal csökkenthető a gyógyszerrezisztencia kialakulásának esélye az emberekben.

A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az alternatív húsgyártás elterjedése tönkre teheti a mezőgazdaságot, erodálhatja a helyi kulináris szokásokat és megváltoztathatja a tájat.

Emellett egyelőre nincs garancia arra, hogy a műhúsokkal nagyobb fenntarthatóság érhető el, mivel még nagyon keveset lehet tudni a folyamat energiafogyasztásáról. 

Magyarország ellenzi a laborhúsok elterjedését

Az EU mezőgazdasági minisztereinek hét eleji megbeszélésén, az AGRIFISH Tanács ülésén ismét fellángolt a vita a témában és egyelőre úgy tűnik, hogy komoly aggodalmak állják útját a módszer elterjedésének.

Magyarország agrárminisztere, Nagy István a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszertermelés túlmutat a „biológiai szükséglet kielégítésén”.

Ha figyelembe vesszük mindazokat az élelmiszerekhez szorosan kapcsolódó dolgokat is, mint a hagyományok, a kultúrák, az ökológiai fenntarthatóság, a termőföld és a táj megőrzése, akkor rájövünk, hogy ez sokkal összetettebb kérdés, amely összetett válaszokat igényel – idézi szavait az Euractiv.

A tárcavezető jelezte, hogy hazánk ebben a hónapban már értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy nemzeti jogszabályt kíván bevezetni a termesztett hús termelésének és értékesítésének korlátozására. 

Jobban undorodunk a műhústól, mint a rovarfehérjétől 

Az olaszországi nemzeti tilalmat követő, magyar törvénytervezet szerint – az orvosi és az állatgyógyászati célú felhasználás kivételével – a jövőben tilos lesz a laboratóriumi hús, vagy azt tartalmazó termék előállítása és forgalomba hozatala hazánkban.

Ezt elsősorban a magyar élelmiszergazdaság jövője, illetve a vidéki életkörülmények, azok megtartó ereje érdekében rendelné el a jogalkotó, amely szerint itthon kiemelten fontos a hagyományos állattenyésztési alapú hústermelés.

Az érvelésben az is szerepel, hogy a magyarok körében végzett, reprezentatív felmérések azt mutatják: a fogyasztók ellenállása a laboratóriumban termesztett hússal szemben annál is nagyobb, mint amekkora a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek elutasítása. 

Nagy az ellenállás, de van, ahol nyitottak lennének

Tavaly már Ausztria, Franciaország és Olaszország is kezdeményezte a vitát, mert hasonlóképp fenyegetőnek tartják a technológiát, sőt, határozottan megkérdőjelezik, hogy a laboratóriumi hús minősülhet-e élelmiszernek vagy gyógyszerkészítménynek.

A sejtalapú termékekkel kapcsolatos ellenérzések egyelőre tovább uralkodnak a tagországokban: hazánk mellett Csehországban, Cipruson, Görögországban, Luxemburgban, Litvániában, Máltán, Romániában és Szlovákiában is.

Ugyanakkor van, ahol az emberek többsége nyitott a mesterséges húsok értékesítésére.

A GFI Europe és a YouGov piackutató 15 európai országban végzett, júliusi eleji felmérése szerint például Portugáliában, Spanyolországban, Belgiumban és a németeknél 57-69 százalékos arányban vannak a lakosságon belül azok, akik élnének a műhúsfogyasztás lehetőségeivel. 

Bill Gates szerint szintet kéne lépni

A laboratóriumi hústermesztés egyik legnagyobb befektetője, Bill Gates a Bloombergnek adott interjúban kifejtette: vannak még kihívások az ágazatban, ezért szerinte az alternatív gyártás elterjedése érdekében a kormányoknak el kell jutni a „következő generációs megközelítésekhez”.

Európában azonban még jó ideig csak utópia lesz a műhússal való táplálkozás kultúrájának szélesebb körű elterjedése.

Például az ismert kutató, Jean-François Hocquett, a Francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Kutatóintézet prominens képviselője szerint is csak legfeljebb párhuzamosan létezhet egymás mellett a természetes úton tenyésztett hús és a laboratóriumban készült alapanyag, mivel az állatállomány teljes pótlása technikai, szabályozási és társadalmi korlátok miatt továbbra is nem más, mint sci-fi.