„A 2023-as európai szemeszterről szóló magyarországi országjelentés megállapította, hogy Magyarország összességében jó munkaerőpiaci teljesítményt nyújt, magas foglalkoztatási rátával” – jelezte Nicolas Schmit az Economxnak, azonban itt meg is állt a pozitívumok felsorolásával. 

Egyes kiszolgáltatott csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek vagy a romák azonban akadályokkal szembesülnek a munkaerőpiachoz való hozzáférés során

– fűzte hozzá a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos, megjegyezve, hogy Magyarország számára politikai válaszként aktív munkaerőpiaci politikát javasoltak. 

Emellett a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek képviselőivel folytatott szociális párbeszéd továbbra is a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban, és az utóbbi időben tovább romlott

– mondta Magyarországról. Hozzátette, hogy e tekintetben a Tanács 2023-ban országspecifikus ajánlást fogadott el, amelyben felszólította Magyarországot a hatékony szociális párbeszéd biztosítására.  

Kiemelte, hogy jelenleg Magyarország felnőtt lakosságának csak mintegy fele rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, és az oktatási, illetve képzési rendszernek még fel kell zárkóznia ahhoz, hogy minden fiatalt felkészítsen a digitális átállásra. Ezért a Bizottság támogatást nyújt az emberek digitális készségekkel való felvértezéséhez, például az Európai Szociális Alap Plusz révén, amely pénzügyi forrásokat biztosít Magyarország számára a felnőttek készségeinek fejlesztéséhez, valamint az oktatási és képzési rendszer átalakításához.

Itt a negyedik ipari forradalom és mindent átír a munkaerőpiacon

Lapunk megkérdezte az uniós biztost, hogy miként tervezi az EU kezelni a különböző szakmákban a mesterséges intelligencia térnyerése miatt bekövetkező potenciális munkaerőpiaci átrendeződést, és a vele járó munkahelyvesztéseket.

A mesterséges intelligencia mindenféle munkahelyre és ágazatra hatással van, lehetőségeket és kockázatokat egyaránt rejt magában. A tömeges munkanélküliség azonban nem tartozik ezek közé

– válaszolta lapunknak Nicolas Schmit. Kifejtette, hogy a munka világa, ahogyan mi ismerjük, mindenképpen átalakul, de ez nem jelenti az emberek számára a munkahelyek végét. Rengeteg munkahely lesz, de gondoskodnunk kell arról, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel rendelkezzenek, és hogy ezek megfeleljenek a változó munkaerőpiac igényeknek. Ismertette, hogy új készségek kerülnek előtérbe, és a kereslet is magasabb lesz bizonyos szakmák iránt, ilyenek lesznek például:

  • a természettudományok, 
  • a technológia, 
  • a mérnöki tudományok 
  • és a matematika területén, 
  • valamint az egészségügyi ágazatban dolgozók iránti kereslet. 

A készségfejlesztési menetrend (Skills Agenda) és a készségekről szóló paktum (Pact for Skills) révén az EU segítséget nyújt a jövőbeli munkaerő felkészítéséhez. Az uniós biztos emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy 2023 legyen a készségek európai éve (European Year of Skills). Ez a kezdeményezés a digitális és a zöld átmenet által a munkaerőpiac számára teremtett kihívásokból és lehetőségekből ered, amelyek a munkavállalóktól új készségek elsajátítását igénylik.

A készségek európai éve segített lendületet adni a folyamatos képzés fontosságának. „Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan lehetőségeket is magában hordoz, mint az innováció és a termelékenység növelése. 

A Világgazdasági Fórum nemrégiben végzett felmérése szerint a technológiai fejlődés a következő 5 évben várhatóan 69 millió munkahelyet teremt világszerte

– mutatott rá Schmit, hozzátéve, hogy a Goldman Sachs kutatása szerint a mesterséges intelligencia tíz év alatt közel 6470 milliárd euróval növelheti az éves globális GDP-t. „Választhatunk, hogyan használjuk fel, és megfelelő kereteket kell kialakítanunk annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassuk a benne rejlő lehetőségeket, miközben minimalizáljuk a kockázatokat és megvédjük a munkavállalókat. Ezt szeretnénk elérni a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel és a platformmunkáról szóló irányelvjavaslattal” – fogalmazott a biztos.

Az európaiak az elsők, aztán jöhetnek a vendégmunkások

Korábban egy interjúban Nicolas Schmit azt mondta, hogy „mindannyian egyetértünk abban, hogy legális, szakmai bevándorlásra van szükségünk bizonyos ágazatokban, ahol nagy szükség van rá, és ezt az EU-n belülről nem fogjuk tudni fedezni". „Ugyanakkor a tagállamoknak vonzóbbá kell tenniük bizonyos alapvető szakmákat az európaiak számára, kizárólag a harmadik országbeli bevándorlásra támaszkodni nagy hiba lenne" – mondta. Lapunk erről is kérdezte a  foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztost.

Az EU azon törekvése, hogy a munkaerőhiányt az EU-ban pótolja, otthon kezdődik: a szakképzettség fejlesztésére, átképzésére és az EU hazai munkaerőjében rejlő kiaknázatlan lehetőségek kihasználására irányuló fáradhatatlan erőfeszítésekkel, amelyek az egységes piac javát szolgálják.

– válaszolta lapunknak. Kifejtette, hogy a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett emberek, az anyák és a tartósan munkanélküliek csak néhány azon csoportok közül, akik integrálódhatnának a munkaerőpiacra, és segíthetnének fedezni a munkaerőhiányt olyan alapvető ágazatokban, mint például a hosszú távú gondozás. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, támogatást kell kapniuk az általuk kívánt és a vállalatok által igényelt készségek fejlesztéséhez. 

A munkahelyek minőségének javítása segíthet bevonzani és megtartani azokat is, akik jobb feltételeket vagy fizetést keresnek

– állapította meg Schmit. Megjegyezte, hogy a tagállamokat sújtó munkaerőhiány kezeléséhez az EU-nak a világ minden tájáról be kell vonzania a készségeket és a tehetségeket. Novemberben a Bizottság bemutatta a Készség és Mobilitás csomagot (Skills and Mobility package), amely egy új Talent Pool-t (tehetségek listája) is tartalmaz, hogy megkönnyítse az EU-n kívüli munkaerő-felvételt azokon a területeken, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek.

Először is mozgósítanunk kell azokat a munkaképes embereket, akik már az EU-ban élnek, biztosítva számukra azokat a lehetőségeket, képzést, szociális védelmet, amelyek elősegítik, hogy olyan munkákat vállaljanak, amelyekre nagy a kereslet, különösen a zöld átmenet szempontjából. Ezután az EU-n kívül kell keresnünk a hiányosságok pótlását, összhangban a készségek európai éve negyedik területével

– hangsúlyozta korábbi véleményét Schmit. Ez az álláspont hasonlít a magyar kormány állásfoglalásához. Idén márciusban ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta, hogy „Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely képes arra, hogy minden munkát, amit ebben a hazában el kell végezni, a magyarok elvégezzék. Ha kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni. Ha ezt mind kimerítettük, akkor beszélhetünk a vendégmunkásokról. Határozott ideig maradhatnak, szükség esetén megszakítható jogviszonyban, mert egyébként elveszítjük a biztonságunkat.”

Schmit figyelmeztetett arra, hogy a demográfiai változások szintén súlyosbítani fogják a munkaerő-piaci kihívásokat. A munkaképes korú népesség száma az EU-ban a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken. Összehangolt fellépés nélkül a jelenlegi tendenciák alááshatják a zöld és a digitális átmenetet, ronthatják az EU versenyképességét, és gyengíthetik a közszolgáltatásokat azokon a területeken, ahol már most is munkaerőhiánnyal kell szembenézni, például az egészségügyben és a hosszú távú gondozásban.

Novemberben lapunk részt vett a European Employment and Social Rights Forumon, ahol egy Nobel-díjas közgazdász, Chris Pissarides árulta el, milyen készségekre lesz szükségünk a negyedik ipari forradalomban. A részletekért kattintson ide.

Reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium

„Az Európai Bizottság biztosának kijelentéseivel szemben az elmúlt évtizedben Magyarország hatalmas eredményeket ért el a foglalkoztatáspolitika területén is. Mintegy 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, az aktív, foglalkoztatást növelő intézkedéseket pedig tovább folytatjuk, annak ellenére is, hogy a hazánknak járó uniós pénzek hiánya miatt nemzeti forrásból vagyunk kénytelenek előfinanszírozni az induló foglalkoztatáspolitikai programokat. Ráadásul a hamis hírkeltéssel szemben szociális párbeszéd is jelentősen erősödött az elmúlt évtizedben” – így reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az uniós biztos megállapításaira hétfőn.

Leszögezték, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja és cáfolja Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos megállapításait, miszerint hazánkban a szociális párbeszéd romlott volna és gyenge lenne. Kiemelték:

Megdöbbentő, nyilatkozatában a biztos úgy bírálta Magyarországot, hogy az illetékes tárcával semmilyen módon nem egyeztetett vagy konzultált.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium aláhúzta, hogy Magyarországon a felelőtlen kijelentésekkel szemben komoly lépések történtek a szociális párbeszéd további megerősítésére. Megvannak és rendszeresen üléseznek a szociális diskurzus fő fórumai, megfelelő lehetőséget biztosítva a párbeszédre mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában. „Ennek ékes példája a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, amelynek tagjaival folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés.”

A kormány szerint nincs baj a szociális párbeszéddel

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében arra is kitért, hogy a fórum működését a kormány jelentős pénzügyi forrásokkal támogatja, ami a VKF tagszervezeteinek erősítését hivatott elérni. A szociális párbeszédet erősíti az is, hogy idén májusban a munkavállalók, a munkaadók és a kormány kölcsönös támogatásával döntés született a VKF eseti bizottságának létrehozásáról, amely háromoldalú konzultatív, véleményformáló és javaslattevő testületként működik.

A gazdaságfejlesztési tárca a VKF érdemének tartja, hogy „idén is megállapodás született a minimálbérek jelentős megemeléséről, amely ráadásul példanélküli módon már decembertől életbe lép, így hozzájárulva a családok megvédéséhez és megerősítéséhez”.

A kormány az aktivitási és foglalkoztatási ráta növelésével, azaz a hazai munkaerő-tartalék mobilizálásával, a munkavállalók képzésének támogatásával és a hátrányos helyzetű álláskeresők helyzetbe hozásával segíti a vállalkozások munkaerő-igényének kielégítését. Emellett a kormány a következő években az egyik legfontosabb feladatnak tartja a felnőttek készségeinek fejlesztését

– fejtették ki a közleményben. „A tárca szerint kiemelhető mindezek mellett, hogy a munkaerőpiac válságálló, amiben az azonnali és hatásos kormányzati beavatkozásoknak is nagy jelentősége volt az elmúlt években. A kormány jelenleg nagy erőkkel készül a jövő év második félévében esedékes uniós magyar elnökségre, amikor a foglalkoztatáspolitikát érintően kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a demográfiai változásokból fakadó kihívásokra, különösen a munkaerőpiaci tartalékok további aktivizálására is” – zárták a közleményt.