Hogyan hat a munkaerőpiaci átrendeződés a közvetítői szektorra?

Berta Péter: A munkaerőpiaci átrendeződés jelentős hatással van a közvetítői szektorra, hiszen a cégek és a komplex HR-tanácsadók egyaránt alkalmazkodni kénytelenek a megváltozott körülményekhez. A munkaerő iránti kereslet csökkenése miatt a közvetítő cégeknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyak tudjanak maradni. Ugyanakkor az átrendeződés lehetőségeket is kínál, például a szakképzetlen munkavállalók átképzése, betelepülő új cégek, akár új iparágak munkaerő-igényének betöltése és a technológiai innovációk kihasználása saját maguk belső folyamatainak, működésének fejlesztése révén.

Milyen elmozdulások történtek a kereslet-kínálatban?

BP: Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai változásai érezhető hatásokat gyakoroltak a munkaerőpiacra. A vállalatok csökkenő megrendeléseik miatt mérsékeltebb munkaerőigényt támasztanak a HR-szolgáltatók felé. Ugyanakkor az is megfigyelhető a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok alapján, hogy a vállalatok a meglévő munkaerő megtartására törekednek, vagy minőségi cseréket hajtanak végre a hatékonyság növelése érdekében. A technológiai innovációk térnyerése folyamatosan, lépésről lépésre alakítja át a munkaerővel szembeni elvárásokat, és befolyásolja a munkavégzés menetét is. Ez az átrendeződés a közvetítőszektor számára új típusú munkaköröket hoz, ahol például a technológiai készségek iránti kereslet növekszik.

Berta
Berta Péter, a WHC vezérigazgatója
Kép: WHC

Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek Ön szerint leginkább hozzájárulnak Európa versenyképességének csökkenéséhez globális viszonylatban?

Panyi Miklós: Örömteli, hogy az elmúlt időszakban nem csupán mi, magyarok tartjuk ezt a kérdést napirenden az elnökségi programunk keretében, hiszen több meghatározó európai vezető is rávilágított a helyzet tarthatatlanságára, Európa gazdasági és politikai meggyengülésére.

Európa gazdasági jelentősége évről-évre csökken, folyamatos a lemaradásunk az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. 2007 és 2022 között az EU GDP-je 21 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államoké 72 százalékkal, Kínáé pedig 290 százalékkal. A mostanában sokat idézett Draghi-jelentés közel 400 oldalon keresztül értekezik ennek okairól, például a termelékenység növekedésének visszaeséséről, a startupok és az innováció támogatásának hiányáról, az elhibázott és erőltetett zöldítésről és a felsőoktatás problémáiról, a belső, európai munkanélküliség kérdéséről.

Hogyan látja Európa helyzetét az USA és Kína dominanciájával szemben? Milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy növeljük a kontinens részesedését a GDP-ből?

PM: A folyamat Európa szempontjából több, mint aggasztó. 1990-ben az EU a világgazdaság GDP-jének 23 százalékát adta, ami 2023-ra 15 százalék alá csökkent, 2029-re viszont már valószínűleg 13 százalékra esik vissza az IMF előrejelzése szerint. Tény, ebben a Brexit miatti veszteség is benne van.  A világban egy gazdasági hidegháború kialakulása van folyamatban, ami károsítani fogja az európai gazdaságot, egy, az európai érdekkel szemben álló kereskedelmi háború esetén lemaradásunk gyorsulni fog.

Amit mi javaslunk ezzel szemben, az az, hogy blokkosodás helyett Európa a konnektivitás irányába mozduljon, ugyanis a cél az, hogy szabadon tudjunk együttműködni Los Angelestől Pekingig. Az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a világkereskedelem egészéhez mérten eddig körülbelül 15-16 százalékot tett ki, ez az előrejelzések szerint 60 százalékra fog nőni a közeljövőben. Aki most ellenségként, és nem partnerként tekint Ázsiára, az rajta fog veszíteni. El kell kerülni a blokkosodást, a gazdasági hidegháború kialakulását, a büntetővámokat. Emellett pedig meg kell szabadulni az európai gazdaság potenciálját lefogó elhibázott uniós politikáktól, a túlszabályozástól, a bürokráciától, újra kell gondolni a versenyképességünket megfojtó irreális gazdasági és zöld célkitűzésektől. Mindezek mellett pedig Európa munkaerőpiaci problémáit belső, nem pedig külső erőforrásokból kell megoldania. Több tízmillió európai polgár volna munkába állítható, ha a kormányok munkaalapú gazdasági-társadalmi modell irányába lépnének el, például az adórendszer átalakításával, ahogyan ez a fordulat 2010 után Magyarországon is megvalósult. Egy ilyen átállással lehetne biztosítani az európai jóléti rendszerek fenntarthatóságát.

Panyi
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár
Kép: Miniszterelnökség

Milyen ágazatokat érint leginkább a munkaerőpiaci kereslet visszaesése? Technológiai újítások segíthetnek?

PM: Elsőként, történelmi eredmény, hogy 2010 óta több mint egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a példátlan dinamikájú növekedése a magyar munkaerőpiacnak az elmúlt másfél évtizedben motorja volt számos pozitív társadalompolitikai folyamatnak: így a középosztály megerősödésének, a szegénységben élők számának lefeleződésének, a cigányság munkaerőpiaci aktivitásának jelentős növekedésének, számtalan vidéki, a rendszerváltás átalakulása miatt nehéz gazdasági helyzetű régió felzárkózásának.

Ehhez hasonló, – ha nem nagyobb – fegyvertény, hogy az elmúlt évek kihívásai ellenére ezeket az eredményeket meg is tudtuk őrizni. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint augusztusban 4 millió 748 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, amely az elmúlt egy évben is gyarapodott, újabb és újabb mérföldköveket elérve. Ezzel a magyar foglalkoztatottság uniós szinten az élmezőnyben van, ami a külső kihívások fényében kiemelkedő siker.

A munkaerőpiac folyamatos átalakuláson megy keresztül. Az látható, hogy továbbra is 60-70 ezer álláshely betöltetlen Magyarországon, a munkaerőpiac továbbra is az egyik legfeszesebb európai viszonylatban. A kormány célja, hogy munkaerőpiaci élénkítő programokon keresztül mintegy 300 ezer fős inaktív csoportokat megcélozva további munkaerőt csatornázzon be a magyar gazdaságba, elsősorban a fiatalokat, az idősebb korosztályt és az alacsonyabban képzetteket.

A következő 2-3 évtized nagy kérdése, hogy a technológiai változások milyen hatással lesznek a munkaerőpiacra. Az bizonyos, hogy a demográfiai kihívások kezelésében a termelékenység növelése, a robotizáció és az automatizáció fontos szerepet fog játszani, amely lehetőségekre Magyarországnak is támaszkodnia kell.

Milyen stratégiákat alkalmaznak Önök a technológiai innovációk kiaknázására a hatékonyság növelésében és a munkaerőpiaci folyamatok támogatásában?

BP: Az utóbbi években az egyik kiemelt célunk, hogy a legújabb technológiák segítségével átalakítsuk és optimalizáljuk működésünket. Folyamatainkat, amennyire csak lehetséges, digitalizáljuk, és minden lehetőséget megragadunk az automatizálásra, hogy növeljük a hatékonyságot, egyszerűsítsük az operatív tevékenységeket és gyorsabb, rugalmasabb megoldásokat kínáljunk. Ezenkívül olyan online platformokat és rendszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb, pontosabb munkavállalói keresést és kiválasztást, amivel a piaci változásokra való reagálás rugalmasabbá válik.

Egyik legújabb fejlesztésünk, a „DEasy” applikáció, teljeskörű online ügyintézést kínál, amely nemcsak a diákok, hanem a munkáltatók számára is megkönnyíti a foglalkoztatási folyamatokat. Az applikáció lehetővé teszi az azonosítást, az okmányok távoli jóváhagyását, a biztonságos online aláírást, a jelenléti kérdőívek kitöltését és az automatizált bérszámfejtést, így a munkavállalás minden lépése gördülékenyebbé válik. A rendszer automatizált folyamatai és felhasználóbarát kialakítása révén pedig a hagyományos, időigényes adminisztratív feladatok minimalizálódnak, így a munkatársak több időt fordíthatnak az értékteremtő tevékenységekre.

A vendégmunkások milyen hatással vannak a szektorra? Hosszú távú megoldás is lehet a Kelet-Közép-Európából vagy harmadik országokból érkező munkaerő bevonzása?

BP: A nyugati gazdaságok jellemzően Kelet-Közép-Európából vagy harmadik országokból igyekeznek kielégíteni munkaerőigényüket. A magyar modell azonban más EU-tagállamokhoz képest eltérő megközelítést alkalmaz, különösen a harmadik országbeliek arányát tekintve, és a foglalkoztatás szigorú, kontrollált jogszabályi keretek között működik.  Jelenleg a harmadik országból való toborzás fokozódik, mivel az ukrán háború miatt a korábban jelentős ukrán munkaerőforrás gyakorlatilag megszűnt, így a kölcsönzőszektor a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, 15 távoli országból tud munkaerőt toborozni Magyarországon történő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés céljából.

PM: A magyar állam hozzáállása a vendégmunkásokhoz világos. Megalkottuk Európa legszigorúbb idegenrendészeti törvényét. Minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló az adott álláshelyre. Ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, csak akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Engedélyt szerezni pedig csak szigorú eljárások mellett, biztonsági ellenőrzéseket követően, kizárólag határozott ideig lehetséges. Szintén visszautalnék az előző gondolatomra: a magyarországi munkaerőigények a belső tartalékok mozgósításával szükséges első sorban kezelni, ezen dolgozunk, gondoljunk akár a szakképzés megerősítésére is. Jelenleg pedig az Európán kívülről érkezett munkaerő létszáma Magyarországon pár tízezer fő. Nem kell felülni a hangulatkeltésnek.

A WHC mihez tud kezdeni a munkaerőhiánnyal?

BP: A hazai munkaerőhiány kezelésére egyértelműen az országon belül még fellelhető munkaerő-tartalékok kiaknázását, továbbá az országon belüli munkavállalói mobilitás elősegítését és növelését tartjuk a legfontosabbaknak. Emellett, a hatályos jogszabályok szerint lehetőség van a harmadik országokból történő munkaerő-kölcsönzési célú foglalkoztatásnak, amelyik egy szigorú, kontrollált, átlátható jogszabályi keretrendszer szerint működik.

Fontosnak tartom a külföldön élő magyarok hazacsábítását, hiszen ebben számos lehetőség kínálkozik még, mind az ország, mind pedig a gazdaság, így a foglalkoztatók számára is. Abban az esetben, ha a magyar munkaerő egy-egy régióban már nem elegendő, vendégmunkások bevonása megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, amennyiben megfelelő képzési programokkal párosul.