Nagyon beindult a munkáshitel forgalma az elmúlt hetekben. Azt a február 27-ei Kormányinfón tudtuk meg Vitályos Eszter kormányszóvivőtől, hogy immár több mint 12 ezren igényeltek munkáshitelt, ebből 7800 igénylést folyósítottak is. Az átlagos hitelösszeg pedig 3,9 millió forint.

Ez egyébként azt jelent, hogy

Kapcsolódó

a január elsején elindult program során február utolsó hetéig 30 milliárd 420 millió forint került ki a piacokra.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a kormányzat figyelemmel kíséri-e, hogy ezek a milliárdok végül hol és hogyan hasznosulnak. Hiszen, ahogy arra még az év elején Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára rávilágított, a négymillió forintos, szabad felhasználású munkáshitel lehetőségével a középiskolából kilépő, karrierépítésbe kezdő fiatalok élhetnek, a pénzt pedig szabadon felhasználhatják, így vállalkozásuk indítására vagy életkörülményeik javítására is fordíthatják.

Vitályos Eszter az Economx érdeklődésére azt közölte, hogy a munkáshitel elköltésének célját az igénylő válogatja.

Sokan autót vásárolnak, sokan vállalkozást indítanak belőle, vannak akik pedig ingatlant újítanak fel


– tette hozzá. Így egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy a karrierépítésbe kezdő fiatalok számára mekkora valós segítséget jelent ez a lehetőség.
 
Konkrétumot a folyósított hitelek regionális megoszlása kapcsán közölt a kormányszóvivő:

  • Pesti régió: 35 százalék,
  • Dunántúli régi: 29 százalék,
  • Keleti régió: 36 százalék. 

Ebből azt feltételezhetjük, hogy a kelet-magyarországi leszakadó térségeken élők számára jelenthet nagyobb vonzóerőt a munkáshitel felvétele, amivel

az igénylő vállalja azt is, hogy a hitel folyósításától számított legalább 5 évig Magyarországon dolgozik.

Ugyanakkor a konstrukció valóban egyre népszerűbb. Amíg január végén a program kezdete, azaz egy hónap alatt alig több mint kétezren igényelték a munkáshitelt, és mindössze néhány száz esetben kezdődött meg a folyósítás, addig február 6-án már arról tájékoztatott Gulyás Gergely, hogy már 9 ezer kérelem érkezett a magyar államhoz. Három héttel ezelőtt hozzávetőleg 5400 hitelkérelem állt elbírálás alatt, és 2600 esetben történt meg a kifizetés. 

Azóta körülbelül háromezren jelentkeztek, és több mint ötezer kifizetés történt.

Számítani lehetett arra, hogy a munkáshitel igénylőinek nagy része a maximális, 4 millió forintos összeget igényli majd. Egyrészt rendkívül kedvező – kamatmentes, és teljesen szabadon felhasználható – konstrukcióról van szó, másrészt a kérhető leghosszabb, 10 éves futamidővel és a maximális hitelösszeggel kalkulálva 35 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlet, ami viszonylag alacsony jövedelem mellett sem tekinthető vállalhatatlan tehernek


– nyilatkozta korábban az Economxnak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ráadásul – tette hozzá – a munkáshitel összegénél meghatározott, négymillió forintos plafon nem is túlságosan magas, ami szintén a maximális kihasználás felé mutat, főként azoknál, akik egyéb finanszírozási konstrukciót is igényelnének a munkáshitel mellé, mert például első lakásuk megvásárlásához használnák fel a támogatott kölcsönt. 

Kép: Economx.hu

Ahogy Vitályos Eszter is rámutatott, a keleti vármegyékben a legnépszerűbb ez a hiteltermék, ezt támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-re vonatkozó regionális kimutatása is. 

Láthatjuk,

  • Budapesten a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 509780 forint volt, ezzel a fővárosban kerestek a legtöbbet,
  • a vonatkozó listán az ezüstérmet Győr-Moson-Sopron (446520 forint),
  • a bronzérmet Komárom-Esztergom (418978 forint),
  • míg a negyedik helyre a Fejér vármegyeiek futottak be 408986 forinttal,
    ezzel le is zárva a 400 ezer feletti nettó átlagbért elérő vármegyék számát. 

A másik végpont Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, mindössze 309513 forintos nettó átlagkeresettel, ami több mint kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban megkereshető jövedelem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 2024. első három  negyedéves átlagbér még így is 17,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Sőt, az összeg növekedési üteme jelentősen meghaladta az országos átlagot (13,7 százalék), egyben a főváros és a vármegyék körében (Hajdú-Biharral egyező értékkel) a legmagasabb volt.

Megnéztük, a KSH kimutatása szerint 2024 szeptemberében a magyarországi havi nettó átlag kereset 417246 forint volt. Ez azt jelenti, hogy mindössze Budapesten, valamint Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyékben keresnek ennél többet, és még Fejérben sem sikerült sikerült szeptemberig ezt a szintet tartósan meghaladni. 

Ha pedig abból indulunk ki, hogy egy 17-25 éves pályakezdő fiatalnak valószínűleg ennél kevesebb bért ajánlanak fel, főleg a szegényebb régiókban, valószínűsíthetjük, könnyen lesz kínálat a fedezet nélküli 4 millió forintos hitelre.