– Az egész ország arra kíváncsi, valóban elképzelhető az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb drágulás után, hogy az élelmiszerek ára rövidesen csökkenjen?

– Igen, az élelmiszerek drágulásának mértéke következő hónapokban nagy valószínűséggel mérséklődik. Ezt a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson, az üzletekben már vannak olyan termékek, amiknek már most csökkent az ára.

– Mi az oka a fordulatnak? Kötélnek állt a kormány és április 30. előtt kivezeti az árstopot?

– Ne feledjük, hogy az ársapkát az orosz-ukrán háborúra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók miatt kellett bevezetni, hogy megvédjük a magyar családokat. A jelenlegi előírások szerint az ársapkák április 30-ig maradhatnak. Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termék iránt – eltérő mértékben – átlagosan 20-80 százalékkal nőtt a kereslet. Ahogy említettem, most jött el a fordulat, elérheti a csúcsát az árak emelkedése és az is látható, hogy az infláció csökkenhet az elkövetkezendő hónapokban. Ez elsősorban a mezőgazdasági termékek és az energia nemzetközi ára mérséklődésének köszönhető. Ez a folyamat pedig már megteremtheti az árrögzítés megszüntetésének lehetőségét úgy, hogy a kivezetéssel kialakuló piaci árak ne okozzanak már komoly költségnövekedést a lakosságnak. Jelenleg nem tervezzük tehát előrébb hozni a szabályozás kivezetését, és a piac is erre a dátumra készül.

– Elég határozottan állítják egyes piaci szereplők, hogy amíg az ársapkákkal a kormány beavatkozik a piac működésébe, addig nem csökkennek az árak. Valóban a hatósági ár az oka mindennek?

– Az ársapkák hatásainak vizsgálata egyértelműen alátámasztja, hogy a kormányzati intézkedések nem rengették meg a kiskereskedelmet, ugyanakkor garantálták, hogy a legalacsonyabb jövedelműek is meg tudják vásárolni az alapvető élelmiszereket. A kormány a szankciós inflációval szemben a magyar emberek mindennapi megélhetését védi ezzel az intézkedéssel. Visszautasítom azokat az elméleteket, hogy a többi termék árának emelése egy elkerülhetetlen lépés volt az üzletek részéről. A vásárlók előtt is világos, hogy az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést, ami indokolta volna az összes többi termék árának ilyen mértékű emelését.

– A szakértők szerint a piaci folyamatok ilyen mértékű élelmiszerár-emelkedést nem tettek indokolttá. Előfordulhatott hónapokon keresztül, hogy a láncok az árstop okozta veszteségekre hivatkozva nyerészkedtek az embereken?

– A magyar kormány mellett a Gazdasági Versenyhivatal is kiemelten kezeli az élelmiszer-infláció ügyét. Nem véletlen, hogy a hazai kiskereskedelmi szereplők árazási politikáját ez a kormánytól függetlenül működő nemzeti versenyhatóság is vizsgálja. Egyértelmű, hogy az árstopos termékek helyettesítő termékeinek, például az 1,5 százalékos tejnek az ára az egekbe szökött, az akár 80-100 százalékos drágulást pedig biztosan nem indokolják a piaci folyamatok. Éppen ezért a versenyhivatal kiemelten vizsgálja, hogy az üzletláncok tudatosan, összehangolva hajtottak-e végre szélsőséges mértékű áremelkedést. Ez az átfogó vizsgálat feltérképezi, hogy torzulhatott, vagy korlátozódhatott-e a verseny az árstoppal érintett termékek esetében, illetve felmerülhetett-e bármilyen jogsértés, amely versenyfelügyeleti eljárást alapozna meg a szektor valamely szereplőivel szemben. Azt se felejtsük el, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság is végzett ellenőrzéseseket, ami 468 boltra terjedt ki, és csupán 99 üzletben nem találtak jogsértést. Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől.

– Akkor gyakorlatilag indokolatlan túlárazásról van szó az üzletláncoknál?

– A vásárlóknak az lehet az érzésük, hogy számos termék túlárazása a felbolydult piaci viszonyok hatására történt, hiszen most, amikor az input és energiaárak nőnek, megvan a kellő hivatkozási alap az áremelésre. A kormányzati szándék ezzel szemben az, hogy minden körülmények között az alacsonyabb jövedelműeknek is könnyedén hozzáférhető maradjon az alapvető élelmiszer. Ezért volt szükség az alapvető élelmiszerek esetében az ársapka bevezetésére, amint azt említettem ez teljes mértékben szociális intézkedés volt, hiszen most erre volt szükség. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az árak alakulását mindig a gazdasági és a piaci folyamatok befolyásolják. Mindennek az alapja az energia árszintje, mivel döntően meghatározza az önköltséget. Ezen felül már a piaci szabályok és a verseny dönti el, hogy mekkora árral, árréssel, részesedéssel bír az adott szereplő. Minél nagyobb a verseny, annál kisebb az árrés. Az erős piaci verseny teszi lehetővé azt is, hogy minél olcsóbban lehessen eljuttatni a fogyasztók asztalára az élelmiszert, hogy közben a termelők önköltsége is ki legyen elégítve. Ezért a kormány is az ársapkák kivezetésében érdekelt, de csak akkor, ha az infláció mérséklődik.

– Van eszköze a kormánynak arra, hogy a kereskedők túlárazását és a káros hatásokat letörje?

– A nagy üzletláncok könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait, ám ez hátrányos helyzetbe hozta a vidéki, falusi kisboltokat és más szereplőket is. A kormánynak ezért intézkednie kellett, a kisboltok zavartalan működése érdekében ezért indított a falusi kisboltok számára 1-3 millió forintos támogatással pályázatot. A biztonságos, minőségi élelmiszer-ellátás zavartalansága érdekében döntött a kormány arról is, hogy a hentesüzletekre is kiterjeszti a támogatást, a pályázatokat várhatóan február közepétől lehet benyújtani. A hentesüzletet üzemeltető vállalkozások pedig akár 3,5 millió forint támogatásban is részesülhetnek.

– Egyes nagy üzletláncok ismét növelték kínálatukban az import arányát, szintén az árstopra fogva a lépést, hátrányt okozva a magyar termelőknek. A megugró nyereség és a túlárazás mellett az import növelése összességében zsarolásnak tekinthető a láncok részéről?

– Így van. Sokféleképpen próbáltak kibújni az ársapkák hatásai alól a láncok az elmúlt időszakban. Ennek egyik legszembetűnőbb módja volt, hogy nem rakták ki a kereskedők az árstopos termékeket, azok a raktárban maradtak, miközben a fogyasztók nem jutottak hozzá. Ezzel gyakorlatilag mesterséges áruhiányt idéztek elő. A kormány ezért kénytelen volt rendeletet módosítani és a beszerzési mennyiségre vonatkozó előírások mellett már kötelező kitenni a megfelelő mennyiséget a polcokra. Növeltük a fogyasztóvédelmi ellenőrzések számát is, szorosan nyomon követjük a kereskedelmi láncok magatartását. Ismét felhívnám rá a figyelmet, hogy a profitarány nem csökkent, a hazai kereskedelmet nem rengették meg a hatósági árak. Mindent megteszünk emellett a magyar termelők piaci helyzetének javítása érdekében, és továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy erős legyen a hazai termékek pozíciója.

– Mit lép a kormány, ha kiderül, hogy a hazai kereskedők összehangolt gyakorlata miatt szökött egekbe az élelmiszerek ára úgy, hogy a növekvő költségek mellett a szintén csúcsot döntő profitnövelésért is a lakosság fizetett a kasszánál?

– A tanulságot mindenképpen le kell vonni. Ha a vizsgálatok alátámasztják a tisztességtelen piaci magatartást, akkor olyan mértékű büntetést kell kiszabni, hogy soha többé ne fordulhasson ilyen elő. Az is biztosra vehető, hogy az érintett kereskedők hosszú időn át magukkal cipelik a tisztességtelen gyakorlatuk okozta hírnévcsökkenést.

Nagy István szerint zsarolás a láncok részéről, hogy újra növelnék az import termékek arányát
Nagy István szerint zsarolás a láncok részéről, hogy újra növelnék az import termékek arányát
Kép: Index, Szollár Zsófi
– Idehaza a túlárazás ellen küzd, Brüsszelben viszont a zuhanó árak elleni fellépést sürget a magyar gazdák védelmében. Mi történik az uniós agrárpiacokon?

– Komoly piaci sokkhatást váltott ki az Oroszország és Ukrajna közötti háború a globális élelmiszer-kereskedelemben. A konfliktus egyik következménye volt az agrártermékek exportja szempontjából pótolhatatlan tengeri kikötők orosz blokádja, a szállítások leállása. Mivel Oroszország és Ukrajna adta a háború előtt a világ gabonatermésének több mint egyharmadát, egy ilyen szállítási nehézség éhínséggel, újabb és újabb migrációs hullámok kialakulásával fenyeget. Az ukrán termények nélkülözhetetlenek az afrikai és közel-keleti élelmiszerellátás biztonságos fenntartásához. A helyzetre reagálva az Európai Unió úgynevezett szolidaritási folyosókat nyitott, vagyis az ukrán szállítmányok az ország szárazföldi határain keresztül korlátozások nélkül léphetnek be az unió területére, így Lengyelországba, Romániába vagy Magyarországra. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor többször is előfordult, hogy ezeknek a szállítmányoknak egy része az első uniós országokban talál vevőre, többek közt hazánkban. Sürgős beavatkozás nélkül ezek a szállítmányok gyorsan tönkreteszik a főleg kelet-európai gazdákat, miközben nem jutnak el oda, ahova a biztonságos élelmiszerellátás érdekében ezeket elindították.

– Miért okoz ennyire súlyos belsőpiaci zavart az ukrán alapanyag?

– Az Ukrajnából érkező gabona alacsonyabb árszintje lenyomta egész Európában a terményárakat. Ennek az alacsonyabb árnak az oka sokrétű: az európai és magyar gazdálkodók számára előírt termelést drágító uniós előírásoktól kezdve, az Ukrajnában alkalmazott és nem kifejezetten környezetbarát termelési technológiák alacsonyabb költségszintjén át, a szolidaritás jegyében az összes ukrán árura mennyiségi korlát nélkül megadott vámmentességen keresztül, a sokszor alacsonyabb minőségig számos ok van mögötte. Az olcsó ár a spekulánsoknak hívószó, ugyanakkor a keresletet Magyarországon és Ukrajnával határos többi országban az itteni termények iránt gyakorlatilag rövid idő alatt lenullázta, ami egy tavalyi aszályos esztendő és az egekbe emelkedett inputárak mellett húsba vágóvá vált a gazdálkodók számára, hiszen emiatt sokan nem jutnak bevételhez.

– Magyarországgal együtt hat uniós ország is beavatkozást sürgetett az Európai Bizottságnál, de a lengyel származású agrárbiztos is a vámkorlátozások legalább részleges visszaállítását szorgalmazta. Hogyan védi meg a belső piacát az EU?

– Sehogy, mivel Brüsszel világossá tette, nem korlátozza a szolidaritási folyosókon érkező kereskedelmet. Hiába kértük a Bizottságot a január végén tartott agrárminiszteri csúcstalálkozón, hogy vizsgálja meg, milyen intézkedésekkel lehet védeni a belső piacot, az uniós gazdákat, a szolidaritás fontosabb. Kiemelem, ezzel mi is egyetértünk, de azt elfogadhatatlannak tartom, hogy ennek minden katasztrofális következményét a mi gazdáink viseljék, akik a szankciós politika miatt már így is a kelleténél nagyobb terhet cipelnek. Brüsszel Ukrajnát segíti a magyar gazdákkal szemben.

– Ez azt jelenti, Brüsszelt kell meggyőzni arról, változtasson az álláspontján?

– Bármit is tesz vagy nem tesz később az Európai Bizottság, Magyarország nem vár tovább, a brüsszeli tétlenséggel szemben nemzeti hatáskörben védjük meg a termelőket. Szigorú minőségellenőrzést rendeltem el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatnak csak fel, ezt a jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.

– Miért van ennyi probléma az ukrán áruval?

– A háború miatt nincs garancia az élelmiszer-biztonságra. Békeidőben, ahogy említettem a világ élelmiszerellátása szempontjából Ukrajna az egyik legfontosabb. Az ukrán mezőgazdaság jelentőségét a hatalmas termőterületének köszönheti és a példátlan talaj- és időjárási adottságoknak. A földek nagy része befolyásos helybéli, de többségben inkább már külföldi befektetők, multinacionális agrárvállalatok tulajdonában van. Óriási nagybirtokokon zajlik a termelés az uniós növényegészségügyi követelményeknél jóval megengedőbb szabályok mellett. Ez lehetővé teszi, hogy alacsony ráfordítás mellett kedvező terméshozamokat lehessen elérni. A háborús helyzet ugyanakkor bizonytalanná tette a termesztést és a tárolást is, háttérbe szorultak a minőséggel kapcsolatos szempontok.

– Nem ez volt az egyetlen lépés Brüsszeltől, amire hivatkozva nemzeti hatáskörben hozott piacvédelmi intézkedést a kormány. Miért most döntött a kormány a szigorú jelölési szabályok előírásáról rovari fehérjét tartalmazó élelmiszerek csomagolásán, miközben már 2021 nyara óta bolti forgalomba kerülhetnek élelmiszerként?

– A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek új élelmiszerként be lettek jegyezve az Európai Unióban, így Magyarországon is megjelenhetnek a bolti forgalomban, mint élelmiszer, és nagy valószínűséggel lesznek is ilyen termékek. Fontos, hogy itt elsősorban nem a szárított lisztkukacra kell gondolni, hanem azokra a termékekre, amelyek összetevőként tartalmaznak rovarfehérjét. Ezeken a termékeken a rovari összetevő jelenlétét jól láthatóan fel kell tüntetni, és a boltokban nem kerülhetnek azonos polcra a hagyományos élelmiszerekkel. Így aki ilyen élelmiszert keres, az könnyebben megtalálja, aki pedig el akarja kerülni, véletlen sem vesz ilyen terméket.

– A felmérések azt mutatják, Európa inkább elutasítja a rovarok fogyasztását, Magyarországon különösen nagy az elutasítottság. A kormány ennek ellenére miért lát veszélyt a rovar eredetű összetevőt tartalmazó élelmiszerekben?

– Pontosan ezért érthetetlen számomra, miért támogatja az EU a rovarfehérje felhasználását, hiszen kimutatható kereslet nincs, a rovarok fogyasztásának hagyománya sincs Európában. Nem fenyeget minket fehérjehiány, így érthetetlen miért kell pótolni valamit, ebben az esetben az állati eredetű fehérjét, aminek van hagyománya, kultúrája Európában, ráadásul a kereslet is töretlen, amit ki tud elégíteni a modern és a tévhitekkel szemben környezetbarát állattenyésztés. Úgy gondolom, hogy az ehhez hasonló brüsszeli döntések célja a provokáció a hagyományokra épülő európai mezőgazdaság fellazítása érdekében. Ez illeszkedik abba a retorikába, amely nagyrészt az európai mezőgazdaságot teszi felelőssé a klímaváltozás miatt. Ezzel szemben az európai gazdák óvják a környezetet, nem pedig veszélyeztetik. Azt sem értem, hogy lehet fenntartható élelmiszerként tekinteni egy Távol-Keletről importált rovari alapanyagból készült ételre, amely már azzal nagyobb terhelést jelent a környezetre, hogy Európába szállítják, mint egy brojlercsirke teljes életciklusa alatti kibocsátása. Magyarország egyedüli országként elutasította, hogy új élelmiszer legyen bármilyen rovarfaj. Egyszerűen semmi szükségünk sincs rá.

Az agrárminiszter határozottan visszautasítja, hogy a gazdák tehetnek a klímaváltozásról
Az agrárminiszter határozottan visszautasítja, hogy a gazdák tehetnek a klímaváltozásról
Kép: Index, Szollár Zsófi

– A rovarok mellett a laboratóriumi húst és a növényi fehérjékből készült húshoz hasonlító termékeket is többen a jövő fehérjeforrásainak tarták, az állattartásnál jóval kisebb környezeti ártalmak mellett. Ezeket sem támogatja Magyarország?

– Még egyszer hangsúlyozom, hogy az európai gazdák, legyenek növénytermesztők, vagy állattartók nem jelentenek veszélyt a környezetre, sőt, többet tesznek annak megóvásáért, mint a legtöbb ember. A globális tőke a startup vállalkozásokon keresztül ezekkel a kísérleti termékekkel nyilvánvalóan piacot akar szerezni. Spekuláció, mely divathullámokra épít. A magyar kormány a leghatározottabban elutasítja ezeket a termékeket, ezzel az európai lakosság túlnyomó többségét képviselve. Hogyan lehet megbízni egy mesterséges sejtszaporítással létrehozott húsban? Mi garantálja, hogy a természettel ellentétes, laboratóriumi körülmények között generált növekedési folyamat valóban leáll? Senki sem tudja, hosszú távon milyen egészségügyi hatásuk van ezeknek a kísérleti, alternatív fehérjeforrásoknak. Miért kellene egyáltalán ilyen alternatív fehérjeforrásokkal kísérleteznünk? Ráadásul eközben éppen a fenntarthatósági és állatjóléti, növényegészségügyi szempontokra jóval kevesebb pénzt és figyelmet fordító harmadik országokból importáló gyártókkal szemben hozzák folyamatos versenyhátrányba az európai gazdálkodókat. A lazább állatjóléti és növényvédelmi szabályozás nem zavarja Brüsszelt, ha az importról van szó. Megdöbbentő, hogy az unió piacain jelenleg az uniós gazdák szenvednek el versenyhátrányt.

– Hogyan lehetne kedvezőbb helyzetbe hozni az uniós termelőket?

– Először is nem kellene a zöldek, és a radikális NGO-k természettől teljes mértékben elrugaszkodott javaslataira, ötleteire ilyen mértékű, fokozott figyelmet fordítani, nemhogy arra törekednie Brüsszelnek, hogy ezeket végre is hajtsa, miközben a klímaváltozás egyik legnagyobb felelősének bélyegzi a helybéli gazdákat. Másrészt a szigorú európai állatjóléti, növényvédelmi és fenntarthatósági előírásokat ki kellene terjeszteni azokra a harmadik országokban működő gyártókra, amelyek az unióba importálnak. Ameddig ez nem történik meg, addig a fogyasztói árakban verhetetlen lesz a bizonytalan körülmények között gyártott, a világ másik részéről beutaztatott, nem ellenőrzött import élelmiszer. Az európai szabályozást tehát ki kell terjeszteni az uniós piacra termelő harmadik országokban működő importőrökre is, ami az európai gazdák pozícióját érdemben javítja.

– Nyitott erre az uniós döntéshozatal?

– Magyarország mellett Franciaország ennek a piacvédelmi elvárásnak a legnagyobb szószólója. Előrelépés ugyanakkor nem látható. Ezzel szemben a gazdák önköltségének emelkedését, így a fogyasztói árak növekedését is előidéző, szakmailag kivitelezhetetlen tervek bőven akadnak. Ezek közé tartozik a ketreces állattartás teljes betiltása. Ez többek között gyakorlatilag a nyúltenyésztés végét jelentené, mivel a fiatal nyulakat csak ketrecben lehet nevelni, egyszerűen nem tart ott a technológia, hogy erre más módszer rendelkezésre álljon. Pedig a nyúlhús fontos fehérjeforrás, mivel egyedüliként nem allergizál. A következő időszak sem lesz vitáktól mentes a tagállamok és az Európai Bizottság között, de Magyarország nem hagyja, hogy a gazdáknak helyben folyamatos ellenszélben, versenyhátrányban kelljen dolgozniuk.

– Segíti a magyar gazdákat az új uniós agrárpolitika?

– Most minden gazdálkodónak az áprilisban kezdődő egységes kérelem beadásra való felkészülés a legfontosabb, hiszen ennek keretében több száz milliárd forintnyi terület- és állatalapú támogatás válik elérhetővé számukra. Változnak a területalapú támogatások szabályai, ezekről országszerte fórumokat tartunk, tájékoztató anyagok és videók készülnek, zajlik a falugazdászok felkészítése, egyszóval mindent megteszünk a tudnivalók legszélesebb körhöz való eljuttatásában. Új támogatási formák is megjelennek, így például a kis- és közepes gazdaságok számára biztosított újraelosztó támogatás, amelynek keretében a gazdálkodók az gazdaságuk első 10 hektárjára az alaptámogatáson felül hektáronként 80 eurónyi plusztámogatást kaphatnak, a 10 és 150 közötti hektárokra pedig 40 eurónyit. Indul az agrár-ökológiai program is, amely jelenlegi terveink alapján hektáronként 80 eurós támogatással segíti a környezet- és klímabarát gazdálkodási gyakorlatokat megvalósító gazdálkodókat. Ezek egyike sem ajándék, hanem az egyre szigorúbb uniós szabályozás miatti többletköltségek és korlátozások kompenzációja, ami jelen körülmények között kulcsfontosságú a termelés biztonságos finanszírozásához. Külön figyelünk a nagyon nehéz helyzetben lévő állattartókra és kertészekre, hiszen számukra is komoly forrást nyitunk meg ismételten tavasszal a termeléshez kötött támogatások keretében. 

– Mikor jönnek a várva várt fejlesztési pályázatok?

– A végéhez közeledő Vidékfejlesztési Programban még elérhető több támogatási lehetőség, például az öntözési beruházásokat támogató, de már készülünk az új időszak pályázati felhívásaira. A gazdasági, finanszírozási körülmények javulásával számolunk az év második felére, így az első, új vidékfejlesztési kiírások kidolgozását erre az időszakra tervezzük. A fókuszban a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések elősegítése, valamint a generációváltás ösztönzése lesz, ami együttesen a vidék fejlődésének alapja tud lenni. A tervek szerint beruházásokra 1455 milliárd forintot fordítunk, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest négyszeres forrásbővülés. Ezen belül az elmúlt másfél évben lekötött forrásokon túl, az élelmiszeripar szereplői számára még több mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezzük, hogy erősítsük a hazai ellátásbiztonságot és vállalkozásaink exportképességét, mivel ez a mezőgazdasági termelés biztonságának és jövedelmezőségének egyik legfontosabb alapja.