Először tartott sajtótájékoztatót Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2025-ben és azóta, hogy január elsejével az ő tárcája alá került a Pénzügyminisztérium (PM) is.

Nagy Márton a tájékoztatón bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium folytatja munkáját, miután összeolvadt a pénzügyi tárcával január elsejével. A PM hat államtitkárából három maradt: a NAV vezetője, az államháztartásért felelős Banai Péter Benő, illetve Gerlaki Bence adóügyi államtitkár. A többi három államtitkári terület beolvadt, egyes államtitkárok alá helyezték azokat.

A csúcsminiszter a múlt héten tartott állománygyűlést a pénzügyi tárca munkatársainak, amelyen mindenkit biztosított a munka folytatásáról, valamint bejelentette, hogy egyedül az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) lesznek változások. Megerősítette, hogy Hoffman Mihály lesz az ÁKK új vezetője.

Nagy Márton azt is bejelentette, hogy a gazdasági kabinet, amelyet továbbra is ő vezet, egyben költségvetési munkacsoportként is működik. Így a gazdasági és a költségvetési cél döntései egyaránt meg tudnak születni.

Ilyen csúcsminisztérium már volt 2010-ben, ettől függetlenül az egyes tárcák kiadási struktúráját át fogják nézni: tehát a pénzügyminiszter nem könyvelőként, hanem gazdasági miniszterként fog fellépni.

A miniszter közölte: az idei GDP előrejelzés 3,4 százalékon áll, a költségvetési hiányszám 3,7 százalékon. Tavalyi évben 4,8 százalékos eredmény szemléletű, GDP arányos hiánnyal zártunk, az államadósságunk pedig 73,9 százalékon alakulhatott az év végével.

Az államadósság tekintetében tavaly nem tudtunk csökkenteni 2023-hoz képest – ismerte el Nagy Márton, hozzátéve, hogy 73,5 százalékos államadósság hiányt céloznak meg az idei évre.

A gazdasági miniszter elmondta, hogy jelenleg nincs kapcsolat a jegybank és a gazdasági csúcsminisztérium között, de Varga Mihály színre lépésével minden megváltozik, és harmonikus, nyitott, konstruktív lesz az együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal, ahol egyébként szintén kiváló szakemberek dolgoznak.

Nagy Márton elismerte, hogy 2024 a várakozásokhoz képest gyengére sikerült, 0,5-0,6 százalékos GDP növekedés mellett. Idén ugyanakkor fordulat várható, negyedévről negyedévről egyre erősebb GDP adatokkal. Elmondta, hogy a lakosság konjunktúra érzékelésében a következő indikátorokkal számolnak:

  • a foglalkoztatottság,
  • a reálbérek kérdése,
  • a fogyasztás, kiskereskedelem és turizmus,
  • a lakossági hitelpiac,
  • a lakáspiac,
  • és az autópiac. 

Ezeket figyeli a minisztérium és nézi, hogy van-e törés, megakadás.

A miniszter elmondta, hogy a foglalkoztatás kiemelkedő, a kereskedelem jelentősen erősödik, ezen a területen hónapról hónapra 4-5 százalékos növekedéssel számol idén, a tavalyi évhez képest.

Közölte, hogy a reálbérek 9 százalékkal emelkedtek decemberben, idén ez 4-5 százalék körül alakulhat, miközben az inflációt lent tudjuk tartani. Egyben hozzátette, hogy 2025 második félévben tud majd visszatérni az infláció 3 százalék közelébe, ami februártól indulhat majd csökkenéshez.

A tájékoztatón az nemzetgazdasági miniszter az Economx kérdésére elárulta, hogy a napokban egy nagyon jelentős amerikai beruházást jelenthetnek be a kormányzat részéről. A Biden adminisztráció által egyoldalúan felmondott 1979-ben kötött  magyar-amerikai kettős adóztatást kizáró egyezmény helyreállításával kapcsolatban Nagy Márton elmondta lapunk érdeklődésére, hogy az újbóli megállapodás egy éven belül megtörténhet, de még további 1-1,5 év eltelhet amíg a szerződés életbe léphet.

Számunkra a kettős adóztatást kizáró megállapodás aláírása azért is fontos, hogy az amerikaiak úgy érezzék, hogy a befektetői környezet stabil.

„Sajnos a demokraták részéről ez politikai döntésként született meg, hiszen rendkívül sok amerikai cég van Magyarországon, nem figyelembe véve az ő érdeküket. Rajtunk ez nem fog múlni, hogy rendbe hozzuk. Mindig egy kis országnak kell először lépni, nekünk kell odamenni és dörömbölni az ajtón” – fűzte hozzá Nagy Márton.

Változó attitűd

Nagy Márton a tájékoztatón aláhúzta, hogy az állam és a kkv-szektor közötti viszonynak erősödnie kell. Ez azt is jelenti, hogy az NGM alatt lévő szervezetek, tehát a NAV és az NKFH (Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság) attitűdje, hozzáállása változni fog.

Az együttműködés a bizalomra épül. Előtte kérdezünk, gondolkodunk, beszélgetünk a vállalatokkal, minthogy az öklünket mutogatnánk. Ez vonatkozik mindkét hatóságra

– hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter, egyben hozzátette, hogy a NAV esetén ez könnyítést és egyszerűsítést jelent az adózásban a kereskedelem és fogyasztóvédelem esetén pedig lényegében a fogyasztók és a vállalkozások közötti piaci egyensúly megteremtését jelenti. 

Nagy Márton szerint a kis- és középvállalkozások esetében a pozitív áttöréshez hitelezési fordulatra van szükség:

„A hitelezési dinamikában nem állunk túl jól, a hitelkamatok bár csökkennek, de továbbra is a 6,5 százalékos BUBOR felett tartózkodnak 1,5-2 százalékkal. Jelenleg egyetlen kamattámogatott termék van a rendszerben, a Széchenyi hitelkártya, amelynek a kamata 5 százalék, kivétel a beruházási hitelek kamata, amelyet levágtak 3,5 százalékra novembertől. Ez a kedvezményes kamat pedig 150 milliárd forintnyi plusz kihelyezést tud megmozgatni a vállalati szektorba beruházási- és lízinghitelek formájában“ – közölte a miniszter. A Széchenyi Kártya Program egyébként nagyon erősen segít a vállalati hitelezésben, 2024-ben a teljes vállalati hitelállománynak 45 százalékát tette ki, közel 5800 milliárd forinttal.

A tájékoztatón a miniszter részéről elhangzott, hogy

  • A NAV-nál az adózók részletfizetés benyújtásának és automatikus elbírálásának módja online applikáción keresztül kifejlesztésre kerül.
  • Átgondolják az adóelőlegek és a bevallási kötelezettség egyszerűsítésének kérdéskörét.
  • Az egyéni vállalkozók esetén az alanyi áfa adómentesség 12 milliós értékhatárát 18 millióra szeretnék emelni.
  • A kisvállalkozói adót (KIVA) jelenleg 3 milliárd forint alatt lehet választani, mértéke 10 százalék, és addig maradhat ebben benne a tulajdonos, amíg el nem éri a 6 milliárd forintos éves árbevételt, amikor kilép és újra társasági adót fizet. Ezt is át szeretnék gondolni, és a 3 milliárdos belépési és 6 milliárdos kilépési sáv akár 5, illetve 10 milliárd forintra emelésén gondolkoznak.
  • Emelkedik a könyvvizsgálati értékhatár 300 millió forint nettó árbevételről 600 millió forintra január 1-től. A módosítás értelmében azok a kkv-k mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól, akiknek a nettó árbevétele a havi 25 és 50 millió közötti sávban van.

Kapcsolódó