Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint

erős és egyelőre nehezen teljesíthető kérést fogalmazott meg Nagy Márton a bankok felé az 5 százalékos lakáshitel THM-plafon bevezetésére.

A nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetséggel tartott csütörtöki egyeztetésén fordult négy kéréssel a pénzintézetekhez, ezek egyikében a kormány a lakhatási problémák megoldása, az otthonteremtés érdekében azt kezdeményezte, hogy

a bankokat a lakáscélú hitelek THM-szintjét önkéntes alapon szorítsák 5 százalék alá.

A szakértő szerint

nem ördögtől való a nemzetgazdasági miniszter kérése, ám a mostani felkérés sokkal komolyabb mértékű alkalmazkodásra kényszerítené a bankokat, mint a június végéig élő korábbi önkéntes kamatplafon.

A szakember emlékeztetett: amikor 2023 októberében Nagy Márton a kormány nevében 8,5 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) plafon bevezetését kérte a pénzintézetektől, a legnépszerűbb, 10 évre fix törlesztést biztosító piaci kamatozású lakáshitelek THM-szintje már alatta volt a kérésben megfogalmazott mértéknek. Amikor pedig idén januártól 7,3 százalékra csökkent a jelzáloghitelek - bankok által az NGM kérésére, de önként vállalt - THM-plafonja, akkor a pénzpiaci referencia kamatok a 10 éves futamidejű bankközi referenciakamat (budapesti kamatswap ügyletek - BIRS) és az 5 éves állampapírpiaci referenciahozam (5 éves ÁKK) egyaránt mélyen a THM-plafon alatti szinten, 6 százalék körül állt.

Most gyökeresen más a helyzet - emlékeztetett Gergely Péter, hiszen csütörtökön a 10 éves BIRS 5,82 százalékon állt, az 5 éves ÁKK referenciahozam pedig 5,8 százalék volt. Ez pedig negatív marzson történő hitelezést vetít előre. 

Gergely Péter azonban úgy véli, 

mégis teljesülhet a nemzetgazdasági miniszter kérése, mert a pénzintézetek számára is létkérdés a hitelezési boom fenntartása.

Ha lesz olyan bank, amely meglépi a most drasztikusnak látszó kamatcsökkentést, a piac több szereplője lépéskényszerbe kerül. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint

további támaszt adhat a bankoknak, hogy továbbra is jelentékeny olcsó lakossági forráson ülnek.

A bankok számára figyelmeztető lehet, hogy a mostani makrogazdasági várakozások szerint a jegybanki alapkamat csak 2025 végére, 2026-ra érhet 5 százalékos szintre, így - bár a lakáscélú jelzáloghitelek évtizedes vállalást jelentenek - azért

tartósan a referenciakamatok fölött ragadó THM mellett nekik sem olyan jó üzlet a lakáshitelezés.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője azt várja, hogy a bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket - ennek egyébként a referenciahozamok csökkenése megágyazott. Ez alapvetően teljesíti majd a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is.