Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy monstre interjút adott az Indexnek, igyekeztünk összeszedni a tárcavezető legfontosabb gazdasági megállapításait. A miniszter elismerte,

  • előzetesen optimisták voltak az idei évvel kapcsolatban,
  • tovább kell halasztani a nagy állami beruházásokat,
  • jövőre viszont a vidéki fiatalok számára támogatási programot indítanánk.

Az viszont aggasztó, hogy

Kapcsolódó

  • az európai elektromosautó-piac bedőlni látszik,
  • a szegény magyarok nem fogyasztanak,
  • a gazdagok viszont külföldön. 

Túl optimisták voltunk

A nemzetgazdasági miniszter szerint a Covid utáni helyreállítás után, 2022-ben elkezdődött az orosz–ukrán háború, amelynek következménye az energiaválság lett, és így gyorsan vissza kellett kapcsolni válságkezelésbe.

Ám hiába hárítottuk el az energiaválságot, a középtávú hatások miatt a tavalyi évben kicsúcsosodó inflációnak – amit a leginkább az élelmiszerárakban lehetett tapasztalni – jelentős gazdasági hatásai lettek. Megemelkedtek a kamatok, hitelszűke alakult ki, összeomlott a lakosság fogyasztása és lassult a vállalatok beruházási aktivitása. Ezért mondtuk tavaly, azaz 2023-ban, hogy az inflációs válságot kell menedzselni, az inflációt kell letörni, ami az év végére sikerült is. A válságkezelés időszaka talán lezárult, bár amíg a szomszédunkban háború dúl, addig ezt teljesen egyértelműen nem lehet kimondani

 - fogalmazott.

A minisztériumban (NGM) továbbra is úgy látják, hogy idén a növekedés 2 százalék körül lehet, és jövőre tudjuk megcélozni a 4 százalékot.

De nem csak erre kell figyelnünk. Legalább ennyire fontos, hogy a gazdasági növekedés bevonó jellegű legyen, azaz a konjunktúrából minden társadalmi réteg részesüljön. A válság következtében ugyanis sokkal jobban megsérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és kisebb vállalatok. Az újraindításkor rájuk kell koncentrálni: az alacsony jövedelmű vidéki családokra és a fiatalokra, valamint a vállalati szektorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra

- engedett bepillantást a kormányzati tervekbe.

Elismerte, hogy a tavalyi év végén a várakozások túlságosan optimisták voltak, a GDP és a fogyasztás növekedése is a várakozás alatti szinten van, de még ezzel a teljesítménnyel is az Európai Unió első harmadába tartozunk.

Hol a magyarok pénze?

Nagy Márton szerint azt könnyű megérteni, mi történik az exporttal és az iparral, látjuk a külpiacok, a német gazdaság gyengélkedését, a járműipari problémákat,

de az szerinte kevésbé látható, hogy a lakosság körében hová megy a pénz. 

Az óvatossági motívum a félelmet tükrözi a lakosságnál, amin nem csodálkozhatunk, hiszen egymást érik a kívülről jövő válságok, mint a járvány, a háború, majd ennek következtében az energiaválság, az infláció és magas kamatok. A kamathatás nagyon erős. Idén a kormány rengeteg kamatot fizet ki az államkötvények után a lakosságnak, GDP 2 százalékát egész évben. Csak februárban a Prémium Magyar Állampapírok után kifizetett kamatok csaknem 400 milliárd forintot hagytak az emberek zsebében, és nem látjuk, hogy ezt elköltötték volna, lényegében újra befektetik

- magyarázta a miniszter, hozzátéve: a Prémium Magyar Állampapírok hozamainak – amelyek 18 százalék felett tetőztek – jelentős szerepe volt, hogy az óvatossági motívum nem enyhült és a fogyasztás helyreállása még várat magára.

Ugyanakkor azok sem fogyasztanak többet, akik az anyagi helyzetük okán eddig sem állampapírokba tették a pénzüket.

Mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása. Úgy tűnik, a lakosság az emelkedő béréből nem „extrán” fogyaszt, hanem egyrészt a lakáshitel önerejére gyűjt, másrészt törlesztőrészletre költ

 - mondta Nagy Márton. Szerinte megállapítható: a lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása.

Másoknál pedig az a gond, hogy nem itthon költik el a pénzüket.

Egyrészt sokkal többet utazunk idén külföldre. Itt már az első negyedévben is 40 százalékos emelkedés volt tapasztalható, ami várhatóan folytatódott a második negyedévben is. Ez sem a hazai fogyasztás sem a GDP-t nem növeli. Értéke eléri a 400 milliárd forintot negyedévente. Másrészt felrobbant a külföldi webshopokból való rendelések értéke. Erről pontos információval nem rendelkezünk, de a hazai bankkártyák általi külföldi online költések, melynek vélhetően nagy része külföldi webshop, 28 százalékos növekedést mutatott az első negyedévben és megközelítette a 600 milliárd forintot, ami a kiskereskedelmi forgalom 10-15 százaléka, a GDP 0,7-0,8 százaléka. Ez közgazdaságilag növeli a hazai fogyasztást és importot is persze, és így a GDP-re semleges hatással van

 - hangsúlyozta.

Kétszáz(!!!) darab eladott autó

Nagy Márton beismerte, amikor tavaly év végén azt mondták, idén akár 4 százalékos növekedés lehet, azt alapvetően arra alapozták, hogy az exportban nem lesz megbicsaklás, és reménykedtek a békében. Azonban ma már tudjuk, hogy az exportot a jármű- és akkumulátor-kivitel húzza le. Egész Európában problémák vannak az elektromos járműipari átállással, az EU versenyképességről nem is beszélve. Az elektromos autók eladása Európában, Franciaországban és Németországban is csökken. Másrészt, védővám ide vagy oda, a franciák és a németek soft protekcionizmust hirdettek - kezdte Nagy Márton. 

Majd elég sötét jövőt vetített elénk:

ha a BYD számait nézzük, akkor Németországban is alig 200 darabot tudnak eladni egy hónap alatt egy 250 ezres piacon. 

Szerinte Brüsszel hatalmas hibát követett el, amikor elmulasztotta az országok elektromos autózásra való átállásának koordinálását.

Sokféle európai törvény és szabályozás létezik, a ritka földfémektől a mesterséges intelligenciáig, de elektromos autózással kapcsolatos szabályozás, direktíva nincs. Emiatt valahol van elektromos autózáshoz kapcsolódó támogatás valahol nincs, nincs töltőhálózat és nem is fejlesztik azt. A fogyasztókat elbizonytalanítják a jövővel kapcsolatban, nincs egyértelmű kommunikáció a kérdésben

- figyelmeztetett. 

Nagy Márton szerint még nagyobb baj, hogy maga az iparág is elbizonytalanodott. Nemcsak a politika, hanem már a gyártok is megkérdőjelezik a 2035-os céldátumot.

Ilyen az, amikor stratégia nélkül ugrunk bele egy teljes ipar átállításába, aztán lesz, ami lesz

 - szögezte le a miniszter.

Úgy látja, a brüsszeli döntésképtelenségnek látható a következménye, Németországban már tömeges kirúgások vannak az autóipari beszállítócégeknél.

Elképzelhetetlennek nevezte, hogy még mindig nincs elektromos autózást szabályozó EU-direktíva, majd felidézte, a Nemzetgazdasági Minisztérium letett az asztalra egy összeurópai akciótervet, az elektromos autózásra való átállás felgyorsításáról. Remélhetőleg nem késő. Ideológiát, majd geopolitikát csináltak egy nagyon fontos iparpolitikai kérdésből.

Hernádi Zsolt és Matolcsy György az egyik sarokban 

Ha jól olvasom például Hernádi Zsolt nyilatkozatait, akkor mások mellett a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is elfelejtett valamit, amikor a költségvetési helyzetet bírálja: az elmúlt időszak válságai nem károsították a gazdaság alapszöveteit. Nem voltak elbocsátások, sőt a foglalkoztatottság a maximumon, nem csökkentek a fizetések, továbbra is ömlik az országba az FDI, azaz folyamatosak a befektetések

 - üzent a miniszter a Mol-vezérnek. Azonban azt elismerte, hogy 2022-ben energia-, 2023-ban adóbevételi, 2024-ben pedig kamatkiadási nehézségek akadtak és akadnak, ezeket cash flow szempontból lehet kezelni.

Utóbbira megoldás lehet,

ha a kiadásokat racionalizáljuk, az állami beruházásokat eltoljuk.

A gazdasági kabinet már több körben vizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, és most vizsgáljuk, hogy miként tudunk eltolni beruházásokat 2025-ről 2026–2027-re. Az első esetben már elfogadtuk a 645 milliárd forintos lefaragást

- mutatott rá.

Nagy Márton szerint viszont az extraprofitadókat addig kell fenntartani, ameddig tényleg van extraprofit. A bankoknál a kamatok, az energiacégek esetében az energiaárak egy konszolidáció után is jóval a korábbi tartomány fölött állnak. Itt idén a tranzakciós adó emelésével együtt még 400 milliárd forintot beszednek. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a gyógyszeriparban, a légiközlekedési és távközlési szektorban viszont például indokolttá vált a plusz adóterhek kivezetése.

Küklopsz üzemmódban vannak

- szúrt oda a Magyar Nemzeti Banknak Nagy Márton.

Ezt azzal magyarázta, hogy csak az infláció érdekli a jegybankot.

Az infláció most 4 százalék körül mozog. A növekedés újraindítását már el lehet kezdeni egy ilyen inflációs közegben. Valójában most már inkább az inflációs várakozásokat és félelmet kell lejjebb szorítani

- üzent Matolcsy Györgynek, majd hozzáfűzte, véleménye szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program.

A családok esetén nagyon fontosnak nevezte, hogy jövőre megduplázzák a gyermekek után járó családi adókedvezményt, illetve támogatni szeretnék őket abban, hogy a megtakarításokat minél könnyebben otthonteremtésre tudják felhasználni. Szerinte az adóügyi költségeket vagy adminisztratív korlátokat érdemes lehet eltörölni.

El kell kezdeni támogatni a vidéki fiatalokat, a pályakezdésükhöz segítséget kell nyújtani

- emelte ki.

A kkv-k esetében pedig egy olyan új célzott és beruházást támogató rendszert kell felépíteni, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD), mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik. Fel kell gyorsítani a digitalizációt, mert még mindig nincs jelen minden vállalkozás digitálisan, nincs fent az interneten. E nélkül pedig ma már nem lehet létezni - mondta többek között az Indexnek adott interjúban Nagy Márton.