Nagy Márton mielőtt nekilátott felkészülni, megkérdezte a mesterséges intelligenciát (AI), hogy mégis mit kellene mondania az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén. „Odáig azért eljutottunk, hogy azt tudta, én ki vagyok” – mondta előadása elején a gazdaságfejlesztési miniszter.

A tárcavezető szerint az egyik legfontosabb, hogy olyan körülményeket kell teremteni, hogy az AI fejlődni tudjon. „Alapot kell adni annak, hogy az AI jobban érezze magát, és fejlődni tudjon” – jelentette ki a konferencián a miniszter.

Kép: economx, Kaszás Tamás

Az AI is érzi azt, hogy fenyegeti a munkaerőpiacot. Elsősorban a kevésbé kvalifikált munkahelyeket fogja veszélyeztetni. Az tiszta sor, hogy széles körű munkahelykiváltást tesz lehetővé a mesterséges intelligencia, ugyanis automatizál egy sor munkafolyamatot, ráadásul „minden tudás ott van a fejében”. Nagy Márton szerint a tudást tekintve sok esetben a magasan képzett munkaerőt is simán lepipálja. Az, hogy milyen lehetőséget ad az AI, abban nincs vita, kutatni kell és foglalkozni kell vele – tette hozzá.

A miniszter azzal az állítással szembesült az elmúlt évben, hogy az AI valami új dolog, „de nem új dolog, évek óta sokan használják és alkalmazzák is”, most volt ebben egy nagyobb ugrás. 

„Az AI egy hatalmas lökést adhat a gazdaságnak, akár 1,4 százalékponttal tolhatja felfelé a GDP-növekedés ütemét”

– hangsúlyozta Nagy Márton. Magyarországon egyébként már használják is több ágazatban – a távközlést, a pénzügyi rendszert, az agráriumot, a kereskedelmet említette, külön hangsúlyozva az energetikát, amely a háború árnyékában kiváltképp fontos, a mesterséges intelligenciára „itt van a legnagyobb szükség”.

„Az AI nem vezet minket, hanem segít és támogat, és azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon” – tette hozzá a miniszter. Nagy Márton szerint

az energetikán belül a nap- és a szélenergiában lehet kiemelt szerepe – elég csak az időjárás-előrejelzésekre gondolnunk.

Egy példát is mondott: a kvantumszámítógépek 10-14 nap alatt egy cunamit is előre tudnak jelezni, míg az AI akár fél nap alatt is képest erre. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az AI nem adatokat elemez, hanem következtet.

„Mindenki digitalizáljon, és az adatokat ossza meg, mert szükség van azokra!” – szólított fel a miniszter. 

Veszélyben a munkahelyek

A miniszter előadásának egyik hangsúlyos témája a munkahelyek voltak: ismét leszögezte, el kell azt fogadnunk, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, ez tény. A kérdés csak az, hogy ez milyen gyorsan következik majd be, és hogyan tudunk majd erre reagálni. Nagy Márton közölte, hogy 

átlagosan a munkahelyek 24 százaléka szűnhet meg.

Leginkább az irodai és ügyviteli alkalmazottak vannak kitéve ennek a veszélynek (45 százalékukat veszélyezteti, hogy elveszítik a munkájukat). „Már most is chatbotokkal beszélgetünk sokszor, ha felhívunk, felkeresünk egy ügyfélszolgálatot.” A felsőfokú végezettségűek sincsenek biztonságban (34 százalék), míg talán a „legkényelmesebb” helyzetben az építőipari munkások (4 százalék) vannak.

Egy 2019-es OECD-felmérésre hivatkozva Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország van a legnagyobb veszélyben, ahol az AI elveheti az állampolgárok munkáját: 

hazánkban a mesterséges intelligencia a munkahelyek 37 százalékát veszélyezteti.

Ennek oka, hogy rengeteg feldolgozóipari létesítményünk van, automatizáció az autógyártásban, például a futószalagok mellett kevesebb emberre lesz szükség, ez már biztos. 

Nagy Márton szerint az AI azért fontos Magyarország számára, hogy az extenzív növekedési szakaszt át tudja kapcsolni egy intenzív szakaszba. „Közepesen fejlett ország vagyunk, közel teljes foglalkoztatottsággal. Át kell kapcsolnunk a tudás alapú gazdaságra, ahol megjelenik a digitalizáció, az automatizáció. Az AI-nak itt lesz nagy szerepe” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint ezt az átkapcsolást az intenzív növekedés felé Magyarország képes lesz megtenni.

Kép: Nagy Márton / economx, Kaszás Tamás

Ki irányít?

Az AI tekintetében főként az Egyesült Államok determinált jelenleg, második Kína, míg az EU ebben nagyon lemaradt. Az amerikaiak „rengeteg emberi agyat használnak”, hogy előrébb jussanak, elég csak csipgyártásra gondolni, ahol kereskedelmi háború is dúlt – Kínát fontos alapanyagoktól elzárta az USA, Kína ezért saját fejlesztésekbe kezdett, hightech csipeket fejlesztenek és gyártanak. Már létezik olyan telefonba (egész pontosan egy Huawei-t említett a miniszter) épített mikrocsip, amely 1 gigabites adatátvitelre képes – a legelterjedtebb csipek 300-400 megabitet tudnak.

A tárcavezető szerint Kína lényegében saját magára támaszkodik, a világban vezető szerepre tőr, de a befektetések szempontjából továbbra is USA az első.

Az AI robbanásszerű fejlődése oda vezet szerinte, hogy kiéleződik majd az USA és Kína közötti kapcsolat. Az egyik legnagyobb probléma ezzel, hogy több fajta rendszer alakul majd ki, és hogy ezek mennyire lesznek átjárhatók, az még kérdéses, viszont ez önmagában visszavetheti a fejlődést. „A csiphiány, a csiptermelés kérdésköre problémát fog jelenteni, ami kihat majd más ágazatokra” – tette hozzá.

Mit csinál az EU?

Hogy az EU mit csinál az AI tekintetében? Nagy Márton szerint „majdnem semmit”, de azért valamit azért mégiscsak: az unió odáig jutott el, hogy négy féle kockázati besorolást alkotott – az alacsonytól az elfogadhatatlanig. Tehát ha valaki ilyesmit fejleszt, az alacsonynál például nem kell engedélyeztetnie, a magasnál viszont már igen, és vannak tiltott felhasználási területek is. Utóbbira példát is mondott: hitelbírálatnál ugyanis az nem megengedhető, hogy az AI etnikai alapon adjon vagy ne adjon hitelt. Az EU tehát megpróbálja szétszálazni a felhasználási területeket, és AI Act is készül, ami 2024 áprilisára várható.

Teendők Magyarországon

A digitalizáció sajnos még mindig „alacsony” hazánkban. Nagy Márton szerint ennek a digitális állampolgárság nagy lökést adhat, míg a vállalatoknál egy olyan digitális programon dolgoznak, hogy a cégek a digitális térben sokkal gyakrabban és gyorsabban megjelenjenek, a tevékenységüket pedig tereljék be a digitális térbe.

Az AI alkalmazására Magyarországon több sikeres példát is hozott: a tárcavezető a Waberer’s, a Hell Energy, a SEON, a ZalaZONE, az OTP, a Turbine AI és az AiMotive cégeket említette név szerint. „Ami, mint állam számára nagyon fontos, az az, hogy a cégeket és az egyetemeket összekapcsolják, az innováció és a fejlődés során lendületet adjunk” – fogalmazott a miniszter.

2030-ra vannak kitűzött céljai a kormánynak: 

  • a GDP-növekmény 2030-ra érje el a 15 százalékot – ami hatalmas szám;
  • a termelékenység 26 százalékkal növekedjen;
  • valamint az AI egy millió fő értékű munkakört teremthet.

„Ehhez kapcsolódó stratégiánk is van. Szeretnénk, hogy ebben két millió magyar részt is venne” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a megújulóenergia-termelésben, az agráriumban például ammóniakibocsátás csökkentésében lehet szerepe az AI-nak, de az oktatásban is számítanak rá, ahogy az ügyintézésben is, itt például 60 százalékot kellene elérnie az önkiszolgáló ügyintézésnek, valamint az is cél, hogy három millió állampolgár az egészségügyben is AI-alapú támogatást kapjon.