Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az euró bevezetésével kapcsolatban azt közölte, hogy
a magyar kormány úgy látja, hogyha a magyar gazdaság teljesítménye az európai uniós átlag 85-90 százalékát eléri, akkor ezt a kérdést érdemes felvetni, addig több hátránya van, mint előnye, és megszünteti az önálló monetáris politika lehetősségét és esélyét is.
A tárcavezető szerint a 2010-es 66 százalékról az egy főre jutó uniós GDP-átlag napjaninkra közel 77 százalékra emelkedett, és szerinte látható továbbá az is, hogy a dél-európai gazdaságokban az euró nem megfelelő felkészültség mellett történő bevezetése súlyos reálgazdasági következményekkel járt.
Ugyanakkor a jobbikos Balassa Péter alábbi írásbeli kérdéseire a miniszter nem kívánt érdemben reagálni:
- Milyen konkrét intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy elérje hazánk az EU-s átlagot?
- Nagyságrendileg mennyi idő, mire a magyar gazdaság eléri az EU-átlag 90 százalékát?
- Milyen konkrét lépésekkel erősítik hazánk versenyképességét?
Ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt 13 esztendőben 11 százalékkal kerültünk közelebb az uniós gazdasági teljesítményhez, akkor a még szükséges minimum 8 százalékot akár 2030-ig le is tudhatjuk - amennyiben a gazdasági fejlődésünk egy lineárisan növekvő pályaívet követ majd, amire azért nincs sok esély évtizedes távlathoz viszonyítva.
Egyszerűbb abból kiindulni, hogy
jelenleg nincs kormányzati céldátuma az euró bevezetésének.
Balassa Péter korábban Matolcsy Györgyöt is megkérdezte a témáról. A jegybankelnök akkor leszögezte, habár Magyarország az EU-csatlakozással vállalta az euró bevezetését, és a Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett, azonban
hazánk jelenleg még nem áll az euró-érettség megfelelő szintjén.
Az Európai Unió jelenlegi 27 tagja közül immár 20 az eurózóna tagja, heten maradtak ki, akik közül a svédek és a dánok gazdag országok, valamint erős valutával rendelkeznek. Bulgária pedig már megkezdte a csatlakozási folyamatot, ráadásul devizája, a leva az euró bevezetése óta fix árfolyammal rendelkezik, mivel az ország valutatanácsi rendszert tart fenn. Így a térség négy országa maradt el az euróbevezetésével, rajtunk kívül Lengyelország, Csehország és Románia.
Elemzésünkben azt is bemutattuk, hogy a forint 10 éve ilyenkor 285-290 között mozgott az euróhoz képest, míg ősszel 388 felett is járt az árfolyam.
Ez 35 százalékos leértékelődést jelent
az adott időszakban, mégpedig úgy, hogy 2014 elejétől 2018 tavaszáig stabil volt az árfolyam egy sávon belül. A leértékelődés ugyanakkor már 2019-ben erőteljes volt, noha akkor még szó sem volt semmilyen válságról.
S miközben az elmúlt évtized vesztese a forint lett, a magyarok kétharmados többsége áll az euró bevezetése mögött egy kutatás szerint.