A kormány prioritásai között a családok, a vidéki fiatalok és a hazai kkv-k támogatása szerepel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint, aki kis- és közép vállalkozásokról szólva (kkv) az atv.hu-nak adott interjújában leszögezte:

  • ezen a területen kiemelt prioritást élvez a digitalizáció felgyorsítása, e nélkül a 21. században nem beszélhetünk versenyképességről; 
  • emellett egy új célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni, mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik, miközben a kkv-k jelentik a gazdaság gerincét.

Utóbbi azt jelenti, hogy

Kapcsolódó

a kormány akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszírozná vissza nem terítendő forrással, pályázati rendszerben.

A tárcavezető közölte: 

Ennek a munkának az előmozdítása érdekében miniszterelnök úrral egyeztetek egy új kkv fejlesztési államtitkárság felállításáról.


Az új államtitkárság feladata lesz a folyamatos kapcsolattartás az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, kamarákkal és magukkal a vállalkozásokkal is – mondta a nemzetgazdasági miniszter, kiemelve:

ahogy az ipar esetében is az ipari szereplőkre hallgattunk - hiszen ők kockáztatják a pénzüket -, úgy a kkv-k esetében sem akarunk okosabbak lenni, mint maguk a kkv-k, pontosan ők látják, mire van szükségük, mi segíti legjobban a fejlődésüket.


Az interjúban Nagy Márton beszél a múlt héten az Index-nek adott interjúja kapcsán a “cash flow problémáról”.

Akkor úgy fogalmazott:

A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta. A költségvetésnek tehát nincs strukturális problémája, az alapvető adórendszerhez tehát nem szabad hozzányúlni. Cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni - legalábbis én ezt így hívom.


Nagy Márton az atv.hu-nak leszögezte: a cash flow megközelítés éves viszonylatban a költségvetési hiánycél teljesítésének a módjáról szól. A cash flow probléma nem az állam finanszírozását vagy a kincstári egységes számla (KESZ) szintjét érinti,

az állam óriási pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne

– fogalmazott. 

Mint mondta, a kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3.500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg – a 10 éves átlagállomány 1.884 milliárd forintot tesz ki.  Emellett pedig rekordszinten, 47 milliárd euró felett mozog a jegybanknál lévő nemzetközi tartalékok szintje.

A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni.

A problémát a miniszter szerint az okozza, hogy az államadósság kamatkiadásai magasak és ezek 3-4 év múlva csökkenek „normális” szintre. Idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség. 

Azaz, 3-4 év múlva automatikusan „kikönnyül” a költségvetés, strukturális változtatásra tehát nincs szükség, cash flowt kell kezelni éves viszonylatban 


– fogalmazott, hozzátéve, hogy

  • ez a kiadások évekkel való eltolását
  • és az extraprofitadók tervezettnél későbbi kivezetését foglalja magában.

A miniszter szerint erre az is lehetőséget ad, hogy bizonyos szektorokban - ilyen a pénzügyi és az energiaszektor is - még mindig indokolatlanul magas profitok vannak.

A cash flow megközelítés tehát évek közötti átrendezést jelent a kitűzött költségvetési hiánycél elérése érdekében

– húzta alá Nagy Márton.