Kezdjük egyből a csúcson: sikerült ismét történelmet írni,

ugyanis március végén még soha nem küzdött az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos hiánnyal.

Államháztartási hiány az adott év első három hónapjában:

  • 2025. március: 2554,1 milliárd forint hiány,
  • 2024. március: 2321,3 milliárd forint hiány,
  • 2023. március: 2089,6 milliárd forint hiány,
  • 2022. március: 2309,3 milliárd forint hiány,
  • 2021. március: 1144 milliárd forint hiány,
  • 2020. március: 831,8 milliárd forint hiány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint ezen belül a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 115 milliárd forintos hiányt mutattak.

Ez egyébként azt is jelenti, hogy a teljes 2025-ös 4122,9 milliárd forintos államháztartási hiánycél több a felét (61,9 százalékát) már március végén teljesítette a magyar gazdaságpolitika. 

Jól jellemzi a helyzetet, hogy a tárca közlése szerint márciusban – egy hónap alatt – a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami meghaladja az időarányos teljesítést. Ez egyrészt azzal magyarázták, hogy egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb arányban teljesültek, ami az adónemekre vonatkozó befizetési határidőkkel függ össze. Másrészt pedig a kiadási oldalon jelentős összegű kifizetésre került sor – az elmúlt évekhez hasonlóan – az állami közösségi szolgáltatásoknál, valamint a közüzemi szolgáltatásoknál. Ez utóbbi a rezsivédelmi támogatások, téli hónapokhoz köthető, kifizetésével hozható összefüggésbe.

Ugyanakkor az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 11,6 százalékkal magasabban teljesültek. Ezek közül kiemelkedik az általános forgalmi adóból származó jelentős bevételtöbblet (265,6 milliárd forint)

– utalt a minisztérium Nagy Márton korábbi kijelentésére, miszerint az árrésstop ellenére sem csökkent az áfabevétel mértéke. Bár konkrét számokkal majd csak a részletes adatok ismeretében találkozhatunk.

Kitértek még a kamatkiadásokra is, és megállapították, hogy az ezekre fordított kifizetések összege március végéig 1553,7 milliárd forint volt, amely 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok és dollárkötvények kamatfizetési időpontjai miatt.

Az NGM szerint meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Március végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt 2 189,5 milliárd forintot fizettek ki.

Kapcsolódó