Erős turisztikai konjunktúra van Magyarországon: soha nem nyaralt ennyi honfitársunk országon belül, és soha nem látogatott ennyi külföldi turista Magyarországra – jelentette ki Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint emellett a turisztikai konjunktúrát az is jelzi, hogy számtalan honfitársunk engedhette meg magának a külföldi pihenést.

Mindez azt eredményezte, hogy a kontinens növekedési üteméhez képest a magyar turizmus kilőtt: az Eurostat adatai szerint

Kapcsolódó

2024 júniusáig a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák átlagos európai növekedését Magyarország utcahosszal, 150 százalékkal előzte meg.

Nagy Márton hangsúlyozta: a turisztikai szektor 12 százalékát adja a GDP-nek, a központi költségvetési bevételeknek pedig több mint 10 százalékát fogják adni a turisztikához kapcsolódó fogyasztást és foglalkoztatást érintő adók.

7 millió nyári vendég

Az év július-augusztusában 6,8 millió vendég szállt meg magyarországi szálláshelyen, ami 8,6 százalékkal magasabb, mint 2023 azonos időszakában, a 177,8 millió vendégéjszaka pedig 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi bázist – mondta el Nagy Márton. A növekedésben a külföldi vendégéjszakák számának közel 10 százalékos bővülése a hajtóerő. Kiemelkedően teljesített a főváros, ahova 22,2 százalékkal több, 1,9 millió vendég érkezett, a Budapesten töltött vendégéjszakák száma 4,6 millió volt, negyedével több, mint 2023-ban.

A másik kiemelt turisztikai célponton, a hazai vendégforgalom harmadát adó Balatonon 6 százalékos növekedést mutat a megforduló 1,7 millió vendég, a balatoni térség szálláshelyein az érintett két hónapban 20 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint az intenzív forgalmú Budapesten.

Soha nem utaztak még ennyien a budapesti repülőtéren, mint idén,

augusztusig lényegében elértük a 11,5 milliós utasszámot, s év végére a 17,5 milliós utasforgalmat tud elérni a Liszt Ferenc repülőtér, ami több mint egymillióval magasabb, mint az eddigi, 2019-es csúcsév.

Nagy Márton jelezte: a forgalom növekedése a Róma Fiumicino repülőtere után a második legkomolyabb növekedést tudta felmutatni. Ráadásul a nyár végére rendeződött a repülőtér forgalma.

A repülőtéren keresztül az Egyesült Királyságon keresztül érkeznek a legtöbben, őket – némi meglepetésre – Olaszországból jött a legtöbb turista. A legkomolyabb növekedést Olaszországból, Spanyolországból és Svájcból mértek. Hatalmas növekedést mértek a reptéren a charterforgalomban is: idén 352 ezer utas repült charterjárattal, ez 21,4 százalékos növekedés – a járatok kihasználtsága 80 százaléka felett van. A teljes beérkező forgalomban továbbra is a hagyományos országok vezetnek: Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és Egyesült Királyságból érkeznek a legtöbben. Nagy Márton szerint örömteli, hogy jelentősen megugrott a török és kínai beutazás – utóbbi további fejlesztése kiemelt cél, mivel a kínai turisták az amerikaiak után a legtöbbet költenek.

A foci-Eb-n sok sört ittunk Kölnben és Stuttgartban

A miniszter szerint fontos látni, hogy a Covid után a magyarok is elindultak külföldre és költéseik idén jelentős mértékben külföldre összpontosultak: a foci-Eb miatt jelentékeny volt a növekedés a magyarok költéseiben Németországban, hagyományosan pedig Horvátországba megyünk leggyakrabban, itt több, mint 10 százalékos növekedést tudott felmutatni vendégéjszakák tekintetében Magyarország, míg például a németek és a csehek elmaradoztak a horvát tengerpartról. A külföldi vendégjárást a Szép-kártyás költések mérsékelt emelkedése is visszajelzi: továbbra is komoly összegek pihennek a Szép-kártya zsebekben.

Várják az Airbnb-javaslatot

A miniszter szerint a szállodai kapacitásokat továbbra is fejleszteni kell, főleg a 3 és 4 csillagos fejlesztések szükségesek Budapesten. Ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva hangsúlyozta: ő személy szerint nem turisztikai, hanem lakhatási kérdésként kezeli az Airbnb jellegű rövid távú lakáskiadást. A kormány most várja Szentkirályi Alexandra budapesti Fidesz-elnök javaslatát arra, hogy a VI. kerületi referendum eredményei alapján Budapesten és országosan is milyen szabályozásra lenne szükség. Nagy Márton nem tagadta: 

korábban a kormány is foglalkozott már a kérdéssel, az előkészítő tárgyalásokon a rövid távú szálláskiadás 180 napban történő maximalizálása, a kiadáshoz kapcsolódó terhek emelése, az üzemeltetés szigorúbb szabályozása, és az új engedélyek kiadásának kérdésköre is szerepelt.

Most azonban várják a fővárosi Fidesz-elnök elképzeléseit. 

Támogatás a hétvégi nyitvatartásért?

A balatoni turisztikai szezon meghosszabbítására vannak ötletek:

a kormány vizsgálja, hogy azoknak a vendéglátóhelyeknek, akik a holtszezonban vállalnák a hétvégi nyitvatartást, támogatást nyújtsanak.

Ennek részleteit nem ismertette, ám azt hangsúlyozta, hogy az intézkedések forrása már az idei évben is rendelkezésre áll. De azt látni kell, hogy nem csak az a gond, hogy nincs vendég télen a Balatonon, de munkaerő sem, hiszen sokan mennek Ausztriába dolgozni a téli időszakban.

Az ő megtartásukat is segítheti a minimálbér emelése. Itt azonban a miniszter helyre rakta a korábbi mondatainak értékelését: arra figyelmeztetett, hogy az a cél, hogy az átlagkereset 50 százalékát érje el a magyar minimálbér minden esetben csak a megelőző időszak átlagbérére érthető, hiszen az adott év átlagbére a minimálbér januári bevezetésekor még nem ismert. Azt azonban kijelentette a miniszter, hogy a cél az, hogy 2028 január 1-jére elérjük az 1000 eurós minimálbért. Ez szerinte a külföldre járó idegenforgalmi idénymunkásokat is itthon tarthatja.