A német köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének (DBB) megbízásából ötödik alakommal elvégzett kutatás szerint a felnőtt lakosság csupán 27 százaléka tartja alkalmasnak az államot feladatai ellátására. Ez új mélypont, 2 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, a 2020-ban – a koronavírus-világjárvány első szakaszában – regisztrált 56 százalékos csúcshoz viszonyítva pedig 29 százalékpontos visszaesés.

Az állami intézményrendszert túlterheltnek tartók aránya új csúcsra, 69 százalékra emelkedett 2023-ban. Egy évvel korábban 66 százalék volt ez az arány, az állam tekintélyét erősítő első járványkezelési intézkedések idején, 2020-ban pedig rekordalacsony, 40 százalék.

Az állam cselekvőképességébe vetett hit az ország keleti részén élőknél, a legalacsonyabb végzettségűeknél és az Alternatíva Németországnak (AfD) párt szavazóinál a leggyengébb.

A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD szavazóinak 93 százaléka érzi úgy, hogy a feladatok és gondok túlterhelik az állami intézményrendszert, és csupán 6 százalék tartja kellőképpen cselekvőképesnek a német államot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 78 százaléka érzékel túlterheltséget, és 16 százalékuk bízik az államban. Az ország keleti részén, a volt NDK területén 77 százalék, míg a nyugati tartományokban az országos átlagtól elmaradó, 68 százalék az államot túlterheltnek tartók aránya.

A Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felmérés szerint a leggyakrabban említett gond:

  • a menekültügy, a megkérdezettek 26 százaléka érzi úgy, hogy az állam túlterhelt ezen a területen,
  • az oktatásról 17 százalék vélekedik így,
  • a klímapolitika és a környezetvédelem területe, ahol a németek 17 százaléka szerint nem képes ellátni feladatait az állam.

Manfred Güllner, a Forsa vezetője szerint az adatok azt is jelzik, hogy a német társadalom erősen megosztott. Ezt mutatja a többi között az állami feladatok fontossági sorrendjéről alkotott vélemények eltérése. Így például

  • míg a nyugati tartományokban a lakosság 47 százaléka tartja kiemelten fontosnak a klímavédelmi beruházásokat, keleten csak 37 százalék,
  • míg keleten 50 százalék tartja nagyon fontos állami feladatnak a drágulással járó terhek csökkentését, főleg az energiaárak területén, nyugaton csak 37 százalék ez az arány.

A szakember az ARD országos köztelevízióban hozzátette:

rémisztő, hogy ennyire erős, szélsőséges a polarizáció.

Ugyanis erős eltérés figyelhető meg a Zöldek és az AfD támogatóinak véleményében. A megújuló forrásokra építő energiatermelés bővítése például az AfD táborában szinte egyáltalán nem számít jelentős ügynek, a párt támogatóinak csupán 11 százaléka tartja fontosnak, a Zöldek táborában viszont 88 százalék a legfontosabb kérdésnek tartja.

Megpróbál bizakodó lenni a német gazdaság, de mindig visszahúzza valami

Javult a ZEW gazdaságkutató intézet németországi és euróövezeti gazdasági hangulatindexe augusztusban. Bővebben >>>