Egyre gyakrabban robbant ki politikai vitát Németországban az ukrajnai háború okozta menekültkérdés: legújabban a Bajor Keresztényszociális Unió, a CSU a Bundestagban felvetette, hogy küldjék haza azokat az ukrán bevándorlókat, akik nem vállalnak munkát.
Alexander Dobrindt, a CSU regionális csoportjának vezetője a Bild vasárnapi számában kifejtette, hogy az elvet több mint két évvel a háború kezdete után immár alkalmazni kell: minden ukrajnai menekült kezdjen el dolgozni Németországban, vagy térjen vissza nyugat-ukrajnai, biztonságos területekre – idézi a Die Welt.
Rámutatott: a háború elején gyors segítségnek szánták a menekülteknek járó segélyeket, de az állami juttatás már régen a munka fékezőjévé vált, rengeteg ukrán ragadt a szociális jólétben. Ezért erősebb kötelezettségeket, illetve konkrét munkaajánlatokat és integrációs szolgáltatásokat kell bevezetni számukra, hogy együttműködjenek a munkavállalás terén.
Záporoznak a reakciók az ellenzéki javaslatra
A CSU javaslatát élesen kritizálják a kormánypártok képviselői, mondván, hogy köztudott: Putyin többször is bombázott Ukrajnában, ahová a keresztényszociális unió most olyan nőket és gyerekeket akar visszaküldeni, akik már elveszthették a férjüket, az apjukat a fronton.
Ezért a követelésért a CSU szégyellje magát!
– jelentette ki Dirk Wiese, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának alelnöke, akivel egyetértett a Zöldpárt vezetője, Omid Nouripour is. Mint fogalmazott: érzéketlen feltételezés, hogy az ukránok az állami juttatások miatt jönnek Németországba.
Az ukrán menekültek között ráadásul sok az egyedülálló anya, akik azért nem tudnak munkát vállalni, mert nincs, akire rábízzák a gyermeküket, illetve hiányos a nyelvtudásuk, vagy az otthoni szakképesítésük honosításának hosszadalmas folyamata akadályozza a munkába állásukat.
Populista ostobaság miatt nem akarnak spórolni
2022 júniusa óta az Ukrajnából érkezett, alacsony jövedelmű, vagy munkanélküli háborús menekültek – ma már állampolgári ellátásnak nevezett – alapvető biztonsági juttatást kapnak a németeknél, amelynek összege magasabb, mint amennyit a menedékkérők ellátásáról szóló törvény biztosítana.
Ennek az az alapja, hogy az ukrajnai menekültek közvetlenül jogosultak tartózkodási engedélyre, és nem kell megvárniuk a döntési folyamat végét, mint más menedékkérőknek.
Az érintettek dolgozhatnak is az országban, ám arányaiban eddig csak nagyon kevesen tudtak elhelyezkedni a német munkahelyeken, tavaly például mindössze 187 ezer főt regisztráltak közülük bejelentett állásokban.
Az elmúlt hónapokban több szövetségi állam belügyminisztere követelte a háborús menekültek állampolgári segélyezésének leállítását, illetve csökkentését, de Olaf Scholz kormánya elutasítja a kezdeményezést, mert „populista ostobaságnak” tartja azt.