Nukleáris fegyverek Magyarországon? A szakértő tisztázta, hadgyakorlaton egyik repülőgépen sincsenek éles töltetek

A brit Telegraphban írtak elsőként arról, hogy nukleáris fegyver hordozására is alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek Magyarországra és ennek kapcsán az Egyesült Államok a kecskeméti légitámaszpont korszerűsítését tervezi a telepítésükhöz. Ez utóbbi állítást a Honvédelmi Minisztérium cáfolta, de mi áll a hírek mögött?

Csiki Varga Tamás (Cs.V.T.): A magyar-amerikai Kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement, avagy DCA) jelenti a repülőtér-fejlesztés alapját, amit Washingtonban a NATO 70-éves fennállását ünneplő találkozó mellékeseményén írt alá Szijjártó Péter külügyminiszter még 2019-ben.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Ennek nyomán 2021-ben a légierő (július – Pápa, Kecskemét), illetve a szárazföldi erők (december – Tata, Várpalota), infrastruktúrájának fejlesztéséről írt alá egyetértési, illetve végrehajtási megállapodásokat a magyar és az amerikai katonai vezetés.

Ezekből annyi ismert nyilvánosan (hiszen a pontos részleteket honvédelmi érdekek nyomán indokolt nem nyilvánosságra hozni), hogy a szárazföldi erőknél a hadgyakorlatok és közös kiképzések esetében kap hozzáférést az amerikai fél a Magyar Honvédség egyes létesítményeihez, míg a légierőnél a (legtöbbször a NATO égisze alatt végrehajtott) légierő-hadgyakorlatok esetére.

Ilyen gyakorlatoknál az eseti nagyobb létszám (a szárazföldi erők szállása, logisztikai kiszolgálása), vagy egyes, a Magyar Honvédség által nem használt, így számunkra nem "rendszeresített" repülő eszközök (repülőgép- és helikopter-típusok) üzemeltetési, ellátási szükségleteinek biztosítása miatt van szükség a fejlesztésekre.

A nyilvános források megfogalmazása szerint a Magyar Honvédség a DCA rendelkezéseivel összhangban "hozzáférést biztosít" a létesítményekhez – ezért cserében pedig az amerikai fél hozzájárul a modernizáció, kapacitás-bővítés finanszírozásához. Ennek forrása amerikai oldalról a European Deterrence Initiative nevű keret, míg magyar oldalról a honvédelmi költségvetésben lehet megtalálni az infrastruktúra-fejlesztési tételeket.

Összességében az logikus és a szövetségesi viszony racionális része, hogy az Egyesült Államok befizet olyan fejlesztésekbe, amelyeket akár NATO, akár kétoldalú keretben elsősorban az amerikai erők használnak – ugyanakkor ez növeli Magyarország biztonságát is.

A repülőtér-fejlesztések például valóban lehetővé tehetik, hogy nagyobb – például a fel- és leszálláshoz hosszabb, szélesebb és masszívabb kifutópályát igénylő szállító repülőgépek – vagy a Magyar Honvédségben hadrendben nem álló, de a NATO műveleteiben integráltan működő repülőgép-típusok is üzemelhessenek Magyarországon vagy Magyarországról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek közül bármilyen repülőgép-típus fixen itt állomásozna, csupán a közös, szövetségi hadgyakorlatokra érkeznek.

Miért most merül fel ez a kérdés?

Cs.V.T.: Mindennek 2022 óta külön jelentősége van az orosz katonai agresszió nyomán, és 2023-ban a NATO is frissítette regionális védelmi terveit. A közép-európai államokban számos ilyen fejlesztés zajlik azzal a céllal, hogy ha a jövőben az orosz katonai agresszió kiterjedne, a NATO gyorsan tudjon reagálni, és a szövetséges erők ne heteken, hanem napokon belül meg tudjanak érkezni a nemzeti haderők védelmi műveleteinek támogatására.

(Ez egy elméleti, de a védelmi tervezésben nem elhanyagolható lehetőség – továbbra sem kell tartani a harmadik világháború kitörésétől holnapután. A védelmi tervezés és képességfejlesztés, mint ahogy ezeknek a fejlesztéseknek is látszik, 5-10 évre előre mutatnak. 2019-ben állapodtak meg a nagypolitika szintjén, 2021-ben a gyakorlati kérdésekről, és most 2024 van és még nincs készen a fejlesztés.)

Összehasonlításképpen: Romániában a Mihail Kogalniceanu Légibázist 2,7 milliárd dollár értékű fejlesztésekkel a legnagyobb amerikai/NATO légibázissá fejlesztik a térségben. Jelen pillanatban mindezek a lépéseket a NATO elrettentési, védelmi és reagálási képességeinek megerősítéseként kell értelmezni – azaz felkészülünk arra, ha baj lenne.

Valóban nukleáris fegyver hordozására alkalmas repülőgépek érkezhetnek?

Cs.V.T.: Az, hogy milyen típusú repülőgépekről van szó, attól függ, éppen milyen funkció működését gyakorolják a szövetségesek az adott hadgyakorlaton. A most éppen kiemelt "nukleáris eszköz hordozására" vonatkozó képességgel például az F-35 Joint Strike Fighter is rendelkezik, amit 11 európai ország is hadrendbe állít (vagy már ott tart), köztük Finnország (64 darab), Lengyelország (32 darab), Csehország (24 darab), Németország (35 darab) és Görögország (20 darab) is. Azonban ez a repülőgépeknek csupán az egyik funkciója – és attól, hogy képes rá, nem azt jelenti, hogy hordoz is ilyen tölteteket.

Hadgyakorlaton például soha nincsenek éles töltetek egyik gépen sem - ahogy a NATO most zajló (október 14-től két héten át szerk.) Steadfast Noon 2024  nukleáris védelmi hadgyakorlatán sincsenek. Az, hogy ilyen repülőgép érkezik Magyarországra bármikor, önmagában semmilyen izgalmat nem kellene, hogy jelentsen.

Arról nincs tudomásom, hogy a fent vázolt együttműködésnél mélyebb, például állandó telepítés, üzemeltetés kialakításáról zajlana bármilyen tárgyalás – ilyenről Lengyelországgal, Romániával egyezhetett meg Washington, ha történt ilyen.