A nyugdíjakat jelenleg nem a tényleges inflációs adat alapján emelik, hanem annak mértékét a jogszabály által a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik. Ha ezt meghaladja a várható infláció, akkor novemberben van korrekció, ami most nem lesz – írtuk meg korábban – lezárásként viszont nincs a tényleges egész éves tényinfláció alapján emelés. Vagyis a kormány tévedhet előre a nyugdíjasok kárára is. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint az automatikus inflációkövető adóemeléssel megnyílt annak lehetősége, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen. 

Kiszámolta,

Kapcsolódó

  • egy jelenlegi 233 526 forintos átlagos összegű öregségi nyugdíjnál 7473 forintot jelentene a 3,2 százalékos nyugdíjemelés,
  • míg ha az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a tavaly júliusi inflációt vennék figyelembe, akkor 9575 forint lenne az átlagos emelés, azaz havi 2102 forintot (évi 25 224 forintot) nyerhetne ezzel, akinek átlagos összegű a nyugdíja.

Az automatikus inflációkövető adóemelés a termékek viszonylag jelentős körét érinti, köztük olyan termékekét is, amiket a nyugdíjasok is vásárolnak, de áthúzódó hatásokra is lehet számítani, például nem kizárt, hogy a közlekedést sújtó adóemelések költsége megjelenhet a termékek árában is.

Karácsony Mihály szerint,

ha az adóknál járható út a tényadatokon alapuló automatikus inflációkövető emelés, akkor ez a modell használható lenne a nyugdíjaknál is.

Ha az állam a bevételei emelését az előző évi júliusi éves inflációhoz köti, akkor alkalmazza ugyanezt az elvet a nyugdíjaknál is – fogalmazott a 24.hu-nak. Karácsony Mihály arra számít, hogy (a gazdaság gyenge teljesítménye, illetve a forint gyengülése miatt) a költségvetési törvényben nem 3,2 százalékos inflációt becsülnek majd a következő évre, hanem 3,4–3,6 százalékot.

Az MNB legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentésében éves átlagban idénre 3,5–3,9 százalék közötti, míg 2025-re 2,7–3,6 százalék közötti inflációt jelez előre.

Ugyanakkor az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a Nyugdíjas Parlament leginkább azt szeretné, hogy

a bérnövekedéshez kössék a nyugdíjemelést, mert a korábban megállapított nyugdíjak mára nagyon leszakadtak az újonnan megállapított nyugdíjakhoz, és különösen a bérekhez képest.

Ahhoz, hogy 2028-ra bruttó egymillió forint legyen az átlagkereset, akkor a következő években (így jövőre is) 10–12 százalékos emelések szükségesek. Ehhez képest a nyugdíjak jövőre legfeljebb 3–4 százalékkal emelkedhetnek, vagyis tovább folytatódik a nyugdíjak leszakadása a bérektől. 

A KSH a jelentésében arra is kitér, hogy a legfrissebb adatok szerint az idén a keresetek éves szinten 13,1 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak az év elején 6 százalékkal nőttek.

Nem mindenki örülhet majd a 13. havi nyugdíjnak

Már sokan tervezgetik, mire is költik a februárban érkező 13. havi nyugdíjat. Azonban nem mindenkinek a számlájára érkezik majd pénz. Itt írtuk meg a részleteket >>>