Orbán Viktor kedden este a TV2-nek adott interjújában tért ki többek között arra is, hogy jelenleg egy világgazdasági átalakulás zajlik, amelyben ugyan nem jár Európa az élen, azonban neki támadt egy ötlete.

„Nekem van egy jó tervem, holnap be fogom mutatni” – mondta, utalva ezzel arra, hogy szerdán a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen tart előadást.

Orbán Viktor azzal kezdte a beszédét, hogy emlékeztetett: a magyar uniós elnökség egy békemisszióval kezdődött, majd jött az árvízi védekezés, így nem volt idő igazán beszélni az európai versenyképesség és a gazdasági semlegesség kérdéséről. A rendezvénynek az a célja, hogy visszakanyarodjanak a normális kerékvágásba, hogy végre arra lehessen koncentrálni, ami fontos.

A miniszterelnök a ChatGPT-vel íratott egy beszédét a gazdasági semlegességről, amelynek első bekezdését fel is olvasta, a munkára összességében négyest adott, meglátása szerint az szövegírók és az újságírók munkája is veszélyben van.

A kormányfő szerint oda kellene eljutni, hogy a magyar soros elnökség keretében kössenek egy versenyképességi paktumot, ez előtt azonban állnak akadályok.

Orbán Viktor szerint azért nehéz a versenyképesség hanyatlásáról beszélni, mert az unióban nem szokás bajokról beszélni. Azonban a nemrégiben napvilágot látott Draghi-jelentés rávilágított a problémákra, amelyből idézett is néhány pontot. Ilyen volt például, hogy az EU világkereskedelmi részesedése csökken, miközben a gazdasági növekedés az elmúlt két évtizedben folyamatosan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké. Külön kiemelte, hogy egy „feddhetetlen brüsszelita” írta a jelentést, ráadásul egy alapító tagállam volt miniszterelnökéről van szó.

A Mario Draghi által készített jelentés kitért az akkumulátoriparra is, amit pozitívnak értékelt a miniszterelnök magyar szempontból, ugyanis a dokumentum szerint ezen a területen lehet áttörés. 

Az autóipar meglátása szerint azért van válságban, mert iparpolitika nélkül alkalmazzák az Európai Unióban az éghajlatpolitikát.

Orbán Viktor a jelentés második felét nem ajánlja olvasásra, ott ugyanis olyan megoldási részek vannak, amelyek egy része egybevág a magyar megoldási javaslatokkal, a másik része viszont föderalista megoldásokat tartalmaz, amit nem támogatnak.

A miniszterelnök szerint Ázsiára érdemes figyelni, mert „ott van a jövő, ott a dinamika, ott a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, egyetemek, kutatóintézetek, innovációk és szabadalmak".

A Nyugat válasza erre a helyzetre a blokkosodás, a hidegháború logikájához való visszatérés, míg a Kelet egy saját pénzügyi tervet épít, ennek keretében a dolláralapú elszámolás helyett egy másik pénzügyi rendszert építenek ki, aminek következtében egy kettévált világ jöhet létre.

Az EU-ban két irányzat van jelenleg: az egyik a transzatlanti irányzat, amelynek képviselői azt mondják, hogy Európa a nyugati félgazdasághoz tartozik, oda kell betagozódnia. A másik irányzat az európai stratégiai autonómiában hisz, amely gondolat a miniszterelnök szerint a magyaroknak szimpatikus, azonban ez sem fog működni, mert összekötik a föderális Európa koncepciójával. A föderális Európa ugyanis egy olyan vágyálom, amely súlyos hajótörést fog szenvedni, három falba is bele fog ütközni vagy már bele is ütközött. Az egyik ilyen a migrációs kérdés, a másik, hogy föderális alapon csak gyenge uniós gazdaságra lennénk képesek, a harmadik pedig a közös hitel.

Ennek megfelelően csak a nemzetek szövetségét lehet elképzelni, patrióta fordulat van mindenhol, azonban ez a gondolat még mindig jelentős kisebbségben van az unióban.

Európában mindenki tönkremegy, ha visszatérünk a blokkosodáshoz

– figyelmeztetett Orbán Viktor.

Magyarországnak a mostani helyzetben az a feladata, hogy megfogalmazza, hogy mi az a gazdasági semlegesség. Véleménye szerint ez egy olyan ügy, amiben érdemes elsőként megszólalnunk, mert Magyarország már évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat.

A gazdasági semlegesség lényegében azt jelenti, hogy amennyiben kettéválik a világgazdaság, akkor is lesznek érintkezési pontok a két blokk között, ahogy a hidegháborúban is történt például Bécs esetében. Magyarország pedig földrajzilag és szellemileg is olyan helyen van, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni ebben az új helyzetben.

A gazdasági semlegesség legfontosabb alapelvei, hogy

  • mi döntjük el, kivel üzletelünk;
  • azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri;
  • csak a saját értékeink alapján tárgyalunk;
  • minden égtáj felé tájékozódni kell.

A gazdasági semlegesség része a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai, illetve az energiasemlegesség is.

A gazdasági semlegesség politikája még kialakulás alatt van, az EU Orbán Viktor szerint beragadt egy 0-3 százalékos növekedési sávba, Magyarországnak viszont 3-6 százalék közé kell kerülnie. Ez már jövőre megtörténhet, 2026-ban pedig már a sáv felső szélén lesz az ország.

Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba!

– jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ezzel kapcsolatban a határ nagyjából a nemzeti össztermék 90 százaléka körül van. Magyarország már a 60-as sávban volt, aztán jött a járvány, jelenleg 70 százalék környékén vagyunk.

Magyarország nem tud a kívánatos növekedési sávba kerülni a külföldi tőke bevonása nélkül, modern technológiákra pedig szükség van például ahhoz, hogy itt gyártsák a jövő autóját, illetve a zöld energia csúcstechnológiáit nálunk működtessék.

Néhány konkrét intézkedést is kiemelt a miniszterelnök:

  • tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-k számára;
  • 2025-ben megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményeket;
  • munkáshitelt hoznak létre az egyetemre nem járó fiataloknak.

Az előadás végén Orbán Viktor feltette a kérdést, hogy amennyiben a gazdasági semlegesség politikáját Európa nem tudja megcsinálni, akkor Magyarország egyedül képes-e erre. Nagy kihívásnak nevezte azt a feladatot, hogy semlegesek maradjunk egy blokkosodó világban, erről is megkérdezte a ChatGPT-t, amely azt válaszolta, hogy Magyarország nem lehet egyetlen nagyhatalom gazdasági játszmájának sem az áldozata.

A gazdasági semlegességtől a zsarolhatóságig: fény derül a kormány titkos terveire

„Nem tudnak minket olyan helyzetbe hozni, hogy zsaroljanak. Nem tudják a szuverén magyar politikát kikezdeni” – hangsúlyozta többek között az Economxnak adott interjújában Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatóját elsősorban a gazdasági semlegességről kérdeztük, és persze arról is, hogy kik hajlandóak finanszírozni Magyarországot.