Ahogy azt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már előrevetítette, Orbán Viktor miniszterelnök megnevezte, kit szeretne látni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. 

Varga Mihály lesz az új jegybankelnök

A kormányfő elismerte, a körmünkre ég már ez a kérdés, de nem lehet ezt hétfőről keddre meghozni, alapos előkészítésre van szükség. Elmondta, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy két ciklusnál tovább legyen valaki az MNB vezetője, pedig kiváló munkát végzett Matolcsy György.

Kapcsolódó

Nagyon hálás vagyok a munkájáért

– szögezte le, hozzátéve: vannak hőstettei is, ilyen a devizahitelesek ügye. Történelmi érdemei vannak, magyarázta. 

Nem sima közgazdászra van szükség, nemcsak elméleti képességekre van szükség a jegybank élén, a forint védelmében, az MNB a stabilitás záloga – tette hozzá. Ezért olyan jelöltet keresett, aki a legtapasztaltabb, leghiggadtabb, szagolt már puskaport, nem ijed meg. Két ilyen ember van a kormánykörnyékén Orbán Viktor szerint, a gazdasági (Nagy Márton) és a pénzügyminiszterünk (Varga Mihály). Szóba jött még az energiaügyi miniszter is (Lantos Csaba).

De végül a legkiszámíthatóbb, legnyugodtabb jelöltre esett a választás, Varga Mihály miniszter el is fogadta a jelölést. 

Matolcsy György 2013. március 4-e óta tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnökének pozícióját, a második hatéves mandátuma ennek megfelelően jövő márciusban jár le. 

Érkezik a közgazdász kun johannita lovag, a kazah barát presbiter

Varga Mihály rövid portréját itt olvashatja.

Ha már Nagy Márton...

A gazdasági kormányzat és a monetáris politika között számos – nemcsak szakmai – vita zajlott az elmúlt esztendőkben, ilyen volt az infláció, vagy épp Nagy Márton miniszter személye is, ugyanakkor a forint árfolyama, és annak hektikussága olyan megoldatlan kérdés maradt, ami alapvető és negatív hatással van a nemzetgazdaságra.  

Már a tegnapi Kormányinfón is áttolta a felelősséget Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az árfolyamszint kapcsán, és arról beszélt, a monetáris politikáért Európában és Magyarországon a jegybankok felelnek, függetlenségük nemcsak alkotmányos, hanem pénzügyi garancia is, továbbá kiváló pénzügyi szakemberek dolgoznak a jegybankban, pontosan tudják, hogy milyen esetben mit szükséges lépni.

Gulyás Gergely szerint ugyanakkor a magyar gazdaság ilyen hektikus árfolyamváltozásokra okot nem ad, emögött akár spekuláció is állhat, de a jegybank megfelelő eszközökkel kezeli a helyzetet.

Az új jegybankelnökre és az euró bevezetésének céldátumára vonatkozó kérdésre válaszolva is csak hangsúlyozta: meg kell várni, hogy ki lesz a jegybank új elnöke. Azt javasolta az érdeklődőknek, hogy a ma reggeli miniszterelnöki rádióinterjút hallgassák meg.

Románia, a labor

Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a román elnökválasztásról is, amelyen meglátása szerint izgalmas, váratlan és tanulságos események történtek. Egyrészt büszke az RMDSZ teljesítményére, de a magyaroknak „meg kell oldaniuk”, hogy legyen parlamenti képviselete, ezzel az ő dolgát is segítenék, ugyanakkor parlamenti képviselet nélkül a Kárpát-medencében lehetetlen védeni az a magyarok érdekeit. Van egy másik szempont is, aminek lehetnek még hazai vonatkozásai, ugyanis Orbán Viktor szerint

Románia most „egy laboratórium”,

ahol a modern infokommunikációs eszközök találkoztak a szavazókkal. A magyar kormányfő szerint meg kell vizsgálni, hogy ezekre a problémák elhárítására érdekében mit kell majd tenni.

Lehet ebből bércsökkenés is?!

A hároméves bérmegállapodás kapcsán arról beszélt, hogy a kormányzat örül annak, ha minél magasabbak a bérek, de érik, ha nem adnak segítséget a cégeknek, azok tönkre mennek, így nem béremelés lesz, hanem bércsökkenés, mert megszűnnek a vállalkozások.

Ugyanakkor kormányzati zsinórmértéknek nevezte az egymillió forintos átlagbért.

Hangsúlyozta, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével feljebb toljuk az összes fizetést, ami három év alatt kiad egy 40 százalékos minimálbér-növekedést. Ez egy történelmi léptékű megállapodás, ilyen még nem volt, Európában is csak egyszer fordult elő ilyen mértékű béremelés – sorolta. Hozzátette: bonyolult adókedvezmények mellett segítjük a vállalkozókat, és ha ez így megy tovább, el fogjuk érni az egymillió forintot.

Felmerült kérdésként, hogyha a jelenlegi fordulatszámon pörög a magyar gazdaság, nem lehet kitermelni a béremelést.

Ha nincs hatékonyság és termelékenység, akkor ezt nehéz lesz kitermelni

 – ismerte el a Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a kisebb profit - több bér megoldásnak a tartalékai kimerültek, most

azon a szinten vannak a vállalkozások, hogy éppen ki tudják fizetni a jelenlegi bérszintet.

Az MKIK-val közösen kell kidolgozni az új eszközöket, hatékonysági programokkal, digitalizációs felzárkóztatás, kevesebb bürokratikus teher, Demján Sándor Program – sorolta a példákat.

Ugyanakkor a gazdasági növekedés nemcsak a kormány dolga, részben a munkások, és részben a cégvezetők feladata is. Ha a cégvezetőség teljesítménye nem javul, nem lesz kigazdálkodható a béremelés, de ez az iparkamara dolga, és az új vezetés tisztában van ezzel, nem lesz rest, eljönni a kormányzattal tárgyalni – tette hozzá.