Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban fogadja a „legfontosabb európai országok” küldötteit, hogy megvitassák a kontinens biztonságát – közölte Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.

A diplomata a France Inter rádióadónak nyilatkozott erről vasárnap,

Kapcsolódó

további részleteket azonban nem árult el. Így azt sem nem közölte, hogy a találkozóra mely nemzetek vezetői kaptak meghívást.

A külügyminiszter a tervezett munkamegbeszélés kapcsán kijelentette: „meg kell őriznünk a hidegvérünket, és nem szabad hagynunk, hogy elragadjanak vagy megfélemlítsenek az itt-ott hallható kijelentések".

„Csak az ukránok dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a harcot, és mi addig támogatjuk őket, amíg meg nem hozzák ezt a döntést. Addig pedig nem fogják abbahagyni, amíg nem biztosak abban, hogy a nekik felajánlott béke tartós lesz. Kik fogják biztosítani erre a garanciákat? Az európaiak" – részletezte a francia miniszter. Majd kijelentette:

„az európaiak így vagy úgy, de részt vesznek majd az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalásokon”.

A diplomata szavai alapján az kérdéses tehát, hogy a párizsi találkozóra az Európai Unió összes vezetője meghívást kapott-e, vagy csak az országok egy kisebb csoportja. Mindenesetre diplomáciai források szerint Mark Rutte NATO-főtitkár mellett Németország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Dánia ott lesz a rendkívüli csúcson, utóbbi egyben a balti államokat is képviseli.

Keir Starmer brit miniszterelnök már szombaton késő este jelezte, hogy részt kíván venni a csúcstalálkozón. Szavai szerint Európa „egy olyan pillanatban van, amely nemzetbiztonságunk szempontjából egyszeri a generációban”.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szombaton a müncheni biztonsági konferencián ugyancsak beszélt a tervezett párizsi találkozóról, és közölte, hogy országa miniszterelnöke, Donald Tusk szintén Párizsba tart. Sikorski elmondta, arra számít, hogy a válságtanácskozáson megvitatják a Donald Trump amerikai elnök által támasztott kihívásokat.

Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint hétfőn Brüsszelben találkozik Keith Kellogggal, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával.

Mi az apropója a rendkívüli csúcsnak?

Az informális csúcstalálkozóra vonatkozó tervek egy héttel azután láttak napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúval kapcsolatos béketárgyalásokról. 

Trump sokkolta európai szövetségeseit azzal, hogy felhívta az orosz elnököt anélkül, hogy előzetesen egyeztetett volna velük vagy Kijevvel.

Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy a személyes találkozójukra Szaúd-Arábiában kerülhet sor. Erre azonban magát a legfőbb érintettet, Volodimir Zelenszkijt nem hívják meg.  Igaz, az ukrán elnök utóbb jelezte, hogy ő is beszélt az amerikai elnökkel egy „tartós és megbízható békéről”.

Trump azt is elmondta a Fehér Házban újságíróknak, hogy 

nem valószínű, hogy Ukrajna visszatér 2014 előtti határaihoz.

A BBC kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy „a terület egy része vissza fog térni".

Trump megbízottjai mindenesetre már a következő napokban Szaúd-Arábiába utaznak, hogy megkezdjék az előkészítő tárgyalásokat.

A találkozóról azonban nem csak Zelenszkij hiányzik majd. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban kijelentette, hogy az EU biztos résztvevője lesz a tárgyalásoknak, Donald Trump ukrajnai vezető megbízottja, Keith Kellogg tábornok leszögezte:

Európának nem lesz helye az ukrajnai béketárgyalásokon.

Washington döntése Európa kizárásáról annak ellenére született, hogy Volodimir Zelenszkij ragaszkodott Brüsszel részvételéhez.

Az unió most a párizsi válságcsúcson igyekszik kitalálni, hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Emellett arról is tárgyalnak, hogy Európának milyen álláspontot kellene képviselnie Ukrajna jövőbeli NATO-tagságával kapcsolatban, és hogyan lehetne Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtani, akár a NATO, akár valamilyen európai erő révén. Az egységes válasz kialakítása pedig nem lesz könnyű, hiszen a február eleji uniós csúcson is kirajzolódtak a tagállamok közti nézetkülönbségek. Igaz, akkor a védelmi kérdések álltak a középpontban.

Az EU védelmi dilemmája

A biztonsági kérdések már a február 3-i brüsszeli uniós állam- és kormányfői találkozón is terítékre kerültek, bár a legfontosabb kérdés akkor Európa védelme és megerősítése volt. Miként a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Siklósi Péter elemzésében rámutatott: 

az EU tagállamai között abban egyetértés van, hogy a védelem terén a legfontosabb a kérdés már a „hogyan”, de a válaszokat illetően eltérő álláspontok vannak az országok között.

Franciaország vagy a balti államok az európai önállóság növelését sürgetik, míg például Lengyelország a NATO-val való minél szorosabb együttműködés mellett foglal állást. Magyarország is kiáll amellett, hogy változás kell a védelmi kérdéseket illetően is, azonban nem mindegy, hogy az együttműködés erősítése a nemzeti szuverenitást gyengíti-e, illetve, hogy pontosan milyen pénzügyi eszközök felhasználásával teremti meg a közösség az előirányzott magasabb összeget. 

Ebben a tekintetben a legégetőbb kérdések a háború lezárása érdekében megtett lépések lennének, azonban itt is ellentétek vannak a tagállamok között, hiszen a legtöbb tagállam továbbra is kiáll Ukrajna támogatása mellett, míg Magyarország békepárti 

– mutatott rá a kutató.

Mindenesetre Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a két héttel ezelőtti egynapos uniós csúcs után azt hangsúlyozta: többet kell tenni és együtt a védelem terén. Mint mondta, a találkozón szintén részt vevő Mark Rutte NATO-főtitkárral egyetértettek abban, hogy az erősebb uniós védelempolitika a transzatlanti szövetséget is erősíti.

„Az Egyesült Államok a barátunk, a szövetségesünk és a partnerünk”, ez ki fog tartani, bár időnként a barátok között is vannak nézetkülönbségek. Ilyenkor beszélni kell, hogy megtalálják a megoldásokat, de az érdekeik és értékeik, például a nemzeti szuverenitás és a határok sérthetetlenségének feladása nélkül. Továbbra is addig és azzal támogatják Ukrajnát, amivel kell – hangsúlyozta akkor az Európai Tanács elnöke.