A jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni, remélem, így már mindenkinek világos – így fogalmazott az Indexnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint drasztikus következményei vannak annak, hogy Magyarországon újra beköszöntött a pozitív reálkamat.

Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban

 

– mondta, amikor a lappal kiértékelte a keddi 75 bázispontos csökkentés következményeit.

A Monetáris Tanács döntése értelmében szerdától az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. Az elemzők szerint a 100 bázispontos csökkentésre is lehetőség volt.

A jegybank kamatcsökkentése azért kulcskérdés, mert újra pozitív reálkamat-időszak figyelhető meg a gazdaságban. Erről akkor beszélhetünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke.

Parragh László szerint a pozitív reálkamat káros a gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Ez pedig azért is fontos, mert Magyarországon a fogyasztást és nem a munkát terhelő adók vannak túlsúlyban.

így, ha nincs fogyasztás, nehezebben érhető el a költségvetési egyensúly.

A fogyasztás élénkítésével viszont megvalósulhat az egyensúly. Ha a fogyasztás egészséges, akkor több az adóbevétel – tette hozzá.

A költségvetés nem egészen 50 százaléka az adóbevételekből ered, ebből a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely majdnem a duplája a második helyezett személyi jövedelemadónak. Az adóbevételek jóval több mint felét a fogyasztási adók teszik ki. A pozitív reálkamat pedig a fogyasztást befolyásolja.

Az MNB ilyen értelemben szűk látókörű, ha úgy tetszik, csőlátású

– tette hozzá Parragh László, aki szerint a jegybank szakembereinek sokkal alaposabban kellene olvasni a saját törvényüket, miszerint elsődleges cél az árstabilitás elérése, ám annak veszélyeztetése nélkül köteles támogatni a gazdaságpolitikát.

Parragh László rávilágított, hogy ha a pénz önmagától, a kamatszintből fakadóan többletpénzt – reálkamatot – termel, akkor nem biztos, hogy érdemes befektetni, beruházásba kezdeni, kockázatot vállalni és létezik egy másik összefüggés is: nem mindegy, hogy milyen időtávon nézzük a reálkamatot, lehet előre- és visszatekintve is vizsgálni.

Nem az adott nap reálkamatát kell nézni, hanem figyelembe kell venni, hogy előretekintve mennyi a többletjövedelem, illetve jövedelemveszteség, továbbá visszatekintve mennyit hozott a befektetés, hogyha betettem a reálkamat szintjének közelében levő befektetésbe, kötvénybe, államkötvénybe, piaci kamatozásba.

Olyan mértékű és sebességű napjainkban az inflációváltozás, hogy az előre-, illetve visszatekintő kamatszintet nem szerencsés éves szinten vizsgálni. Hónapról-hónapra hatalmas a változás. Parragh László hozzátette, egy hónapnyi késedelem brutális többletterhet jelent az államnak és azoknak, akik negatív pénzügyi pozícióban vannak:

egy éven belül az infláció 25 százalékos szintről beesett 10 százalék alá. Ha ezt havonta nézem, akkor is havi 1-2 százalékos a csökkenés. Az állam tartozása nagyjából 40 ezer milliárd forint, és ennek a kamatterhét egy százalékkal feljebb vagy lejjebb árazom, akkor ott már komoly összegről beszélünk.

Ennél jóval nagyobb kamatcsökkentést is elbírt volna a forintárfolyam.

Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta – tette hozzá Parragh László.

Normális gazdaságban a fiskális és a monetáris politika együtt működik, a régi szabályok szerint rendszeresek az egyeztetések. Ez Magyarországon teljesen hiánycikk lett

– összegezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki végezetül a kamara számítására is rávilágított:

a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket.

 

Szerinte, ha ciklusban – 3-4 éves időtávon – vizsgáljuk a jegybanki döntéseket, akkor 4000 és 6000 milliárd forint között van a többletteher. Ennyivel drágul csak az állam finanszírozási igénye, a fogyasztási problémák ebben nincsenek benne. 

Tovább csökkentette az MNB az alapkamatot

Folytatódik az Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusa: 75 bázisponttal, 11,50 százalékra mérséklődött az alapkamat. Bővebben >>>