Parragh László megint beleállt Matolcsy Györgybe

A jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni, remélem, így már mindenkinek világos – így fogalmazott az Indexnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint drasztikus következményei vannak annak, hogy Magyarországon újra beköszöntött a pozitív reálkamat.

 

– mondta, amikor a lappal kiértékelte a keddi 75 bázispontos csökkentés következményeit.

A Monetáris Tanács döntése értelmében szerdától az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. Az elemzők szerint a 100 bázispontos csökkentésre is lehetőség volt.

A jegybank kamatcsökkentése azért kulcskérdés, mert újra pozitív reálkamat-időszak figyelhető meg a gazdaságban. Erről akkor beszélhetünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke.

Parragh László szerint a pozitív reálkamat káros a gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Ez pedig azért is fontos, mert Magyarországon a fogyasztást és nem a munkát terhelő adók vannak túlsúlyban.

A fogyasztás élénkítésével viszont megvalósulhat az egyensúly. Ha a fogyasztás egészséges, akkor több az adóbevétel – tette hozzá.

A költségvetés nem egészen 50 százaléka az adóbevételekből ered, ebből a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely majdnem a duplája a második helyezett személyi jövedelemadónak. Az adóbevételek jóval több mint felét a fogyasztási adók teszik ki. A pozitív reálkamat pedig a fogyasztást befolyásolja.

– tette hozzá Parragh László, aki szerint a jegybank szakembereinek sokkal alaposabban kellene olvasni a saját törvényüket, miszerint elsődleges cél az árstabilitás elérése, ám annak veszélyeztetése nélkül köteles támogatni a gazdaságpolitikát.

Parragh László rávilágított, hogy ha a pénz önmagától, a kamatszintből fakadóan többletpénzt – reálkamatot – termel, akkor nem biztos, hogy érdemes befektetni, beruházásba kezdeni, kockázatot vállalni és létezik egy másik összefüggés is: nem mindegy, hogy milyen időtávon nézzük a reálkamatot, lehet előre- és visszatekintve is vizsgálni.

Olyan mértékű és sebességű napjainkban az inflációváltozás, hogy az előre-, illetve visszatekintő kamatszintet nem szerencsés éves szinten vizsgálni. Hónapról-hónapra hatalmas a változás. Parragh László hozzátette, egy hónapnyi késedelem brutális többletterhet jelent az államnak és azoknak, akik negatív pénzügyi pozícióban vannak:

Ennél jóval nagyobb kamatcsökkentést is elbírt volna a forintárfolyam.

Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta – tette hozzá Parragh László.

– összegezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki végezetül a kamara számítására is rávilágított:

 

Szerinte, ha ciklusban – 3-4 éves időtávon – vizsgáljuk a jegybanki döntéseket, akkor 4000 és 6000 milliárd forint között van a többletteher. Ennyivel drágul csak az állam finanszírozási igénye, a fogyasztási problémák ebben nincsenek benne.