Parragh László, az MKIK elnöke az EuroAtlantic Zrt. és a Neumann Technológiai Platform által közösen rendezett konferencia egyik előadója volt, és többek között arról beszélt, milyen kilátásai vannak az iparkamarának az Unió soros magyar elnöksége alatt 2024 második felében.
A magyarokkal szembeni uniós hozzáállásra hozta fel példaként, hogy amikor elindult az európai iparkamara (EuroChambers) elnöki pozíciójáért, hiába kapta ő a legtöbb szavazatot, átírták a választási feltételeket, így végül nem nyerhette meg a voksolást.
Egy magyar akkor lesz elnök ott, hogyha Amerikában néger nő lesz az elnök
– idézte fel, milyen tanácsot kapott akkor a EuroChambers-ben. Egyébként a helyzet állítása szerint odáig jutott, hogy
az európai kamarák azon dolgoznak, hogy ne jöjjön létre az elnöki találkozó a magyar elnökség alatt hazánkban.
Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az Európai Unióban esélye sincs kkv-knak, a nagy vállalatok sem a hivatalos érdekképviseleteket, a kamarákat használják, közvetlen nagyvállalati jelenlét van az Európai Bizottságban.
„AZ EU nem egy kkv-barát intézmény”
– magyarázta, hozzátéve: a nagytőke által irányítják, így nincs kkv-érdekérvényesítés.
Az Európai Unió versenyképességének drámai romlását már a németek is felismerték, szerinte ez az egyik oka annak, hogy a német tőke szignifikánsan másként kezeli Magyarországot, mint amilyen a német politika gondolkodása. Parragh László szerint Magyarországra nem egy tízmilliós országként tekintenek, hanem egy Lengyelországgal hasonló gazdasági erejű országra.
Az MKIK vezetője beszélt a vállalkozások előtt álló gazdasági kihívásokról is. Ilyen például a robotizáció, valamint az érdekellentétekkel nehezített export, illetve a zöld átállás is. Azt tanácsolta a magyar vállalkozásoknak, hogy induljanak el ebbe az irányba, mert „lesznek alacsonyan logó gyümölcsök” – utalt az uniós fejlesztési politikára.
Nagy kihívás marad az infláció is. Parragh László szerint
beragad az infláció 5-6-7 százalékon a jövő év közepén, ami azért is okozhat nehézségeket a kormányzatnak, mert pont akkor lesznek az EP-választások.
Még inflációs sokkban a magyarok: 2021 óta 63 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak
Októberben sikerült tíz százalék alá csökkenteni az inflációt, ezzel pedig megvalósult az Orbán-kormány inflációval kapcsolatos vállalása. Ugyanakkor a pénzügyi elemzők eltérően látják, mikor ébredhetünk az inflációs sokkból. Bővebben >>>Elhangzott az is, hogy az MKIK és az Orbán-kormány közösen dolgozik
- az üzemorvosi rendszer, valamint
- a munkavégzés mellett vállalkozók adózásának átalakításán, utóbbit 2025-től vezetnék be.
Az előadásában elmondta, az iparkamara a vállalkozás-támogatási és finanszírozási rendszerén keresztül kétezer milliárd forintot helyezett ki a piacra. A kötelező visszaváltási rendszer kapcsán pedig azt emelte ki, hogy a magyar feldolgozóipar költségnövelése helyett sokkal inkább a cementnél kellett volna adót emelni. Beszélt az európai versenyjog elavultságáról. Mint mondta, nincs európai versenyjogi szabályozás a kereskedelemben, ennek lehet a következménye, hogy sok esetben nem biztos a termék származási országa, miközben más országból számláznak, és megint egy másikból szállítanak.
„Hiába mondotok mást, Zoli!”
- fordult Parragh László Kovács Zoltán államtitkár felé a különadók kapcsán, ugyanis az iparkamara elnöke szerint hiába kommunikál mást a kormányzat, az ágazati extraprofitadók velünk maradnak. Ezt azzal magyarázta, hogy a különadó a leggyorsabb gazdasági folyamatokba történő kormányzati beavatkozási eszköz. A kormányban megérezték a vér ízét, lehet, hogy egyes ágazatokban kivezetésre kerülnek a különadók, de más területen visszajönnek – magyarázta Parragh László.