Az európai importra esetlegesen kivetett amerikai vámok további felfelé irányuló kockázatot jelenthetnek az áremelkedés tekintetében – mondta a Reuters hírügynökségnek Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja. A Portfolió szemléjéből az derül ki, hogy a szakember szerint a januári infláció 5 százalék fölé emelkedhet, amit fokozatosan csökkenés követ, de az infláció csak valamikor az év vége felé eshet vissza a tűréshatárunkba, ami 2-4 százalék között van.

Ez azt jelenti, hogy az árnövekedés az év nagy részében meghaladhatja a jegybanki célsávját.

A jegybank a múlt héten változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, amely jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban. A döntést a magasabb infláció és a feltörekvő piacok volatilitása indokolta, amelyek szigorú monetáris kondíciókat tesznek szükségessé.

Pleschinger Gyula nem lát lehetőséget arra, hogy a monetáris tanács idén kamatcsökkentést hajtson végre, hiába gondolják az ellenkezőjét az elemzők.

Eközben a banki közgazdászok és a kutatóintézetek elemzői alacsonyabb inflációs pályával is számolnak, mint amiről Pleschinger Gyula beszélt, így a jegybanki cél (és célsáv) felett megragadó inflációval teljesen konzisztens a kamatvágások elmaradása.

A szakember szerint Varga Mihály leendő MNB-elnök csapata, beleértve Banai Péter Benőt, a pénzügyminisztériumi államtitkárt, és Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ volt vezetőjét, erős garanciát jelent a bank szakmai irányítására. Úgy gondolja, hogy a Monetáris Tanácsnak nagyon óvatosan és megfontoltan kellene közelítene bármilyen kamatcsökkentéshez, mert egy elhamarkodott lépés rontaná a hitelességet.

Nem várható tartós forinterősödés idén

A jegybanki inflációs célsávon kívül maradhat a 2025-ös éves átlagos infláció, az új jegybanki vezetésnek így kevés mozgástere marad a kamatcsökkentésre