Továbbra sem könnyű kijönni a havi jövedelemből, ugyanakkor érezhetően bővül azok aránya, akik hó végére nem futnak ki teljesen a pénzükből. A Provident Pénzügyi Zrt.  friss kutatásának eredményei szerint még így is kisebbségben vannak azok, akik képesek a jövedelmükből félretenni: a megkérdezettek 23,5 százaléka mondta azt, hogy elegendő pénze marad a hó végén; ez ugyan magasabb a 2023-as 19,7 százalékos aránynál, ám jócskán elmarad a kilenc ország – Magyarországon kívül Csehország, Románia, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Mexikó és Ausztrália – adataiból számított 33,8 százalékos átlagtól.

A kutatásból kiderül, hogy a magyar férfiak közül jóval többen (33,1 százalék) képesek megtakarítani, mint női honfitársaink (14,5 százalék).

A nagy eltérést aligha a költési hajlandóságok különbsége magyarázza: sokkal egyértelműbb összefüggés, hogy a nők sajnálatosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A nők körében a bérlemaradás az Európai Parlament tavaly áprilisi közlése szerint Magyarországon 2021-ben óránként átlagban 17,3 százalék volt, lényegesen magasabb a 12,3 százalékos európai uniós átlagnál.

De a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb hazai adatai is ugyanezt a differenciát jelzik. Szintén KSH-adat, hogy az egyedülálló szülők döntő többsége nő, ami tovább szűkíti körükben a megtakarítási képességet.

A magasabb jövedelem és a pénzügyi ismeretek magasabb szintje lehet az oka annak, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 32,3 százaléka nyilatkozott úgy: a hó végén is marad elkölthető pénze. Az alap- és középfokú végzettségűeknek csak az egyötöde (kereken 20 százaléka) rendelkezik havi megtakarítási képességgel.

Abból, hogy a kevésbé iskolázottak és az alacsonyabb átlagjövedelműek nagyobb arányban élnek kistelepüléseken, egyenesen következik, hogy míg a falusi lakosoknak mindössze 17,8 százaléka tud havonta megtakarítani, addig a városokban élők 52,8 százaléka – igaz, a nagyvárosokra jellemző jóval szerényebb, 24,7 százalékos arány árnyalja a képet.

Akik rendszeresen tudtak félretenni az elmúlt 12 hónapban

A fiatalok körében mért 38,6 százalékos érték arra utal, hogy

a várhatóan alacsony nyugdíj miatt az öngondoskodási kényszer ennél a generációnál magasabb.

Őket az 55-75 éves korosztály tagjai követik (31,8 százalékkal): a kutatás legidősebb korcsoportján belül a már említett alapvető szükségleteken felül kevesebbet költenek. Csupán egy hajszállal maradnak el tőlük a 35-54 évesek (30,9 százalék) is.

Az iskolázottsági fok itt is meghatározó: a magasabb képzettségűek valamivel több mint fele (50,2 százaléka) tesz félre havonta rendszeresen kisebb-nagyobb összegeket, míg az alap- és középfokú végzettségűeknek csak a 27 százaléka. De a lakóhely is befolyásoló tényező: a legnagyobb arányban (43,8 százalékban) a nagyobb városokban élők takarítanak meg havi rendszerességgel. Az 500 ezer fő feletti nagyvárosokban ez az arány 36,2, a 100 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken 31,2, míg a falvakban csak 24,3 százalék.

Meddig tartanak ki a megtakarítások? 

Minden megtakarítással rendelkezőt foglalkoztat a kérdés, hogy vajon a félretett pénze mennyi időre lehet elegendő. Akik legfeljebb három hónapig, vagy még annál is kevesebb ideig kitartó megtakarítással rendelkeznek, azok közel kétharmados (63,4 százalék) többségben vannak azokhoz képest, mint akik hosszabb időre képesek spórolni. A kutatás eredményei szerint ezen a téren is a férfiak helyzete kedvezőbb. Míg legfeljebb háromhavi megtakarítással az 55,9 százalékuk rendelkezik - szemben a nők 61,7 százalékos mutatójával - addig hat hónapnál hosszabb időre elegendő pénztartaléka a férfiak 41,6, míg a nők csupán 23 százalékának van. Ráadásul a férfiaknál egy év alatt tíz százalékponttal, 17-ről 27 százalékra emelkedett a 3 hónapnál rövidebb időre elegendő megtakarítással rendelkezők aránya. Érdekesség, hogy e tekintetben keveset számít, kinek milyen a végzettsége. Az alap- és középfokú végzettségűek körében ugyanúgy valamivel több mint 40 százalék feletti a maximum 3 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezők aránya, mint a felsőfokú végzettségűeknél. Pozitívum, hogy a 2023. évi 41,1 százalékos átlag jóval magasabb a 2022-es 34,6 százaléknál, ráadásul nincs is annyira távol a 37,1 százalékos nemzetközi átlagtól. Aggasztó viszont, hogy a százezer főnél kisebb településeken 26,1-ről 18,7 százalékra csökkent azok aránya, akiknek 2022 óta nincs megtakarításuk. 

Minimum 6 hónapra elegendő félretett pénz felett az összes megkérdezett alig egyharmada (32 százalék) diszponál.

A legalább hat havi megtakarítással rendelkezők többsége (54,1 százalék) magánvállalkozó, a magasabb iskolai végzettségűek aránya 47,4 százalék, a korosztályok közül pedig az 55-75 év közöttiek részesedése a legnagyobb, 33,4 százalékos.

Kitől kért kölcsön az elmúlt 12 hónapban?

Kedvező fejlemény, hogy továbbra is többségben vannak azok, akik egyáltalán nem szorulnak kölcsönre, még ha arányuk valamelyest csökkent is, 55,7-ről 53,4 százalékra. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a friss magyar adat alacsonyabb a kutatásba vont kilenc ország 45,7 százalékos átlagánál.

A magyarok leggyakrabban - a szüleiken és gyermekeiken kívül - más családtagoktól kérnek kölcsön

 – derül ki a Provident kutatásából. Azok a leggyakoribb kölcsönkérők, akiknek nem maradt pénzük a hónap végén, és az előző évben nem takarítottak meg pénzt. A pénzintézetek és pénzügyi szolgáltatók minden csoportban a család utáni legkézenfekvőbb választást jelentik, a barátok és a kollégák mellett.
Családtagokhoz a nők nagyobb arányban (31,6 százalék) fordulnak anyagi segítségért, mint a férfiak (25,1 százalék). Ugyanez a helyzet a pénzintézetekkel, pénzügyi szolgáltatókkal, amelyektől a nők 15,9, a férfiak 11,6 százaléka igényel kölcsönt. A barátok, kollégák esetében viszont fordított a helyzet, tőlük több férfi kér anyagi segítséget (12,1 százalék), mint nő (8,5 százalék).

A pénzügyekben való – már említett – nagyobb jártasságnak tudható be, hogy a magasabb végzettségűek jóval nagyobb arányban (24,9 százalék) kérnek kölcsönt pénzintézettől, pénzügyi szolgáltatóktól, mint az alap- és középfokú végzettségűek (12 százalék). A család, mint kölcsönforrás esetében viszont más a helyzet: az alap- és középfokú végzettségűek 38,2, míg a magasabb végzettségűek csak 18,4 százalékban kérnek rokonaiktól pénzbeli segítséget. Abban azonban igazából nincs különbség, hogy barátokhoz és kollégákhoz végzettségtől függetlenül csak 12-13 százalékuk fordul kölcsönért.