A korai megjelenésű rák, amely 50 év alatti felnőtteknél fordul elő, annak a növekvő globális trendnek a része, amelyben az újonnan diagnosztizált rákos betegek egyre fiatalabbak. Ez lerombolja azt a mítoszt, hogy a rák az idős emberekre jellemző – írta meg véleményét Dr. Jalal Baig chicagói orvos és író a CNN oldalán, miután Katalin, walesi hercegnőnél 42 évesen daganatos megbetegedést diagnosztizáltak.
A BMJ Oncology folyóirat 2023-as tanulmánya szerint 1990 és 2019 között 79,1 százalékkal nőtt a korai rákos megbetegedések előfordulása világszerte. Tavaly a Journal of the American Medical Association folyóiratban közzétett adatok azt mutatták, hogy 2010 és 2019 között az Egyesült Államokban a mellrák okozta a legtöbb megbetegedést a fiatalabb populációban, miközben a gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések aránya is nőtt.
A korai kezdetű rákos megbetegedések számának növekedésével egyre sürgetőbbé válik annak feltárása, hogy miért alakul ki a rák a fiatalok körében, és kik vannak kitéve a fokozott kockázatnak.
A populáció genetikai kockázatai nem változtak az elmúlt évtizedekben, ami megerősíti, hogy a környezet és az életmód nagyobb szerepet játszik ezekben a rákos megbetegedésekben, mint a génjeik.
A bűnösök közé tartozhatnak az ultrafeldolgozott ételek, cukros italok, vörös hús, dohányzás, alkohol, alvászavarok, elhízás és fizikai inaktivitás. Ezek felborítják az anyagcserét és felgyorsítják a gyulladási folyamatokat. A helytelen táplálkozás, a túlzott antibiotikum-használat és bizonyos gyógyszerek felboríthatják a mikrobiomot, amely aztán szerepet játszhat a rák kialakulásában.
Mivel a rák olyan betegség, amely évtizedek alatt fejlődik ki, ezért a fiatalabb korban diagnosztizált személy csecsemőkorában vagy méhen belül kockázati tényezőknek volt kitéve. Jelenleg kutatások és tanulmányok készülnek a császármetszés kockázatairól és a progeszteron egy szintetikus formájáról, amelyet a korai szülés megelőzésére használnak.
Az elhízás és az életmód önmagában nem magyarázza az összes fiatal beteg diagnózisát.
Sokan, akiket kezelek, egészségesek, megfontoltan táplálkoznak és rendszeresen mozognak, így betegségeik ok-okozati összefüggései továbbra is feltáratlanok maradnak – tette hozzá Dr. Jalal Baig. Jelenleg az egyetlen bizonyosság az, hogy ezeknek a korai rákos megbetegedéseknek az aluldiagnosztizálása gyakori és következmények nélküli – fogalmazott.
Az alapellátásban dolgozó orvosokat fel kell világosítani arról, hogy az 50 évnél fiatalabbak körében egyre gyakoribb a rák, és nem szabad az életkort felhasználni a jelentkező beteg tüneteinek alábecsülésére. Másrészt az embereknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk semmilyen tartós tünetet, és tudatában kell lenniük, hogy fordult-e elő családjukban rákbetegség.
A korai megjelenésű rákot gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.
A kezelés megkezdése után a tét a 20-as, 30-as és 40-es éveiket taposók esetében is eltérő. A rákellenes gyógyszerek szív- és érrendszeri problémákat és másodlagos rákot okozhatnak évekkel a kezelés után. A fiatalabb betegek aggódhatnak a termékenységre gyakorolt hatások miatt. Ezenkívül a kemoterápia járhat hosszú távú kognitív károsodással.
Ez a nyugtalanító jelenség szükségessé teszi a finanszírozás, a további kutatás, az oktatási kampányok és a szűrési irányelvek felülvizsgálata mellett a további kutatások megkettőzését.