A Makronóm Intézet friss, februári felmérésében a februári globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) vizsgálva megállapította, hogy az a járvány, a háború, az energiaválság és a szankciók hatására kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulása miatt már nincs messze a korábban jegyzett értékektől.
Az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján
Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az Európai Unióban.
A legnagyobb kihívás munkaerőt találni
A vállalkozások rövidtávú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
A saját helyzetük kilátásaiban azonban sokkal bizakodóbbak a cégvezetők: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg.
Továbbra is feszes a magyarországi munkaerőpiac, a megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban.
Hogyan hatott a hazai inflációra a külpolitika?
A külső környezet a bizakodással együtt is kihívásokkal teli:
A háború és a szankciók közvetlenül csaknem fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz.
Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.