„A klasszikus infláció az, amikor a zsemle 50 helyett hirtelen 100 forintba kerül. Trükkösebb módja az, amikor továbbra is 50 forint, de csak kisebb zsömlét kapunk érte. Ezeket a helyzeteket azonban még könnyen tudja kezelni az inflációs statisztika. Amikor azonban mondjuk a zsemle minőségét rontják, azt már nehezebb megragadni” – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektetési szakember.

Növekedés bármi áron

A közgazdász szerint a populista gazdaságpolitika alapvetése, hogy bármi áron fenn kell tartani a gazdasági növekedést, különben veszélybe kerül a politikai hatalom. Amikor a korábbi növekedési szakasz természetes forrásai kimerülnek, Zsiday szerint a populista gazdaságpolitikusok mindig arra kényszerülnek, hogy a növekedést, vagy végső esetben legalább a növekedés látszatát fenntartsák. Mivel viszont ehhez már nincs elég erőforrásuk, ezért ezt (más út nem lévén) végül pénznyomtatásból, támogatott, piaci kamatszint alatti hitelekkel, devizaleértékeléssel, inflációval próbálják elérni. Ezek pedig gyakran valóban adnak egy újabb lökést a gazdaságnak, de eközben egyre fenntarthatatlanabb pályára terelik azt. 

Az infláció generálásának egyik klasszikus módja a deviza leértékelése (Zsiday Viktor szerint folyamatosan ezt űzi Magyarország is évek óta), a piaci alatti kamatozású hitelek folyósítása (jellemzően, de nem kizárólagosan baráti vállalkozásoknak), illetve a hitelből történő lakossági pénzosztás (ez szinte minden országban jellemző választási években, de például Magyarország 2022-ben ezt is nagyon túltolta a befektetési szakember szerint).

Kevesebb szolgáltatás ugyanannyiért

Visszatérve a fentebb említett inflációra: a közgazdász szerint van más módja is annak, hogy a kevesebb, illetve nem elegendő erőforrás ellenére megpróbálja egy kormány fenntartani a népszerűségét, méghozzá a rejtett infláció segítségével. 

Ilyen például a közszolgáltatások esete: 

ugyanazért a pénzért (a befizetett adóból) kevesebb szolgáltatást kapnak az állampolgárok.

Zsiday egy példát is hoz: ha eddig 1 kilométerre kellett menni a háziorvoshoz, most azonban a körzetösszevonások miatt 10 kilométerre kell járnom, az bizony azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért (még mindig a befizetett adó) kevesebbet kapunk, ráadásul még az explicit költségek is (idő, üzemanyag) is nőnek. 

oktatás és várólisták

Ez infláció, de semmilyen statisztikában nem jelenik meg – írja a közgazdász. Ugyanígy infláció, ha bizonyos orvosi vizsgálatok/beavatkozások, amik eddig ingyenesek voltak, mostantól pénzbe kerülnek, erre épp aktuális példa a HPV-oltások ingyenességének megszüntetése, vagy a várólisták hosszának növekedése. Szintén infláció az is, hogy az oktatásban egyre kevesebb szolgáltatást kapnak a gyerekek, mivel nincs elegendő tanár, szintén ide sorolható még az útdíjak kiterjesztése is, de akár a vízvezetékrendszer leépülése is a „rezsicsökkentés” miatt – sorolta a példákat Zsiday Viktor.

Bejegyzése végén a közgazdász megjegyzi, hogy

„Magyarország 2022-23-ban elképesztő, a rendszerváltás óta nem látott inflációs rekordot hozott össze”,

és bár most próbálja a helyzetet stabilizálni – Zsiday szerint is meglesz év végére az egyszámjegyű infláció –, azonban szerinte nem mehetünk el szó nélkül a mellett, hogy „ezzel párhuzamosan hogyan zajlik a rejtett, állami szolgáltatásokat érintő infláció is, amit érzékelni lehet, de számszerűsíteni nagyon nehéz és valójában pont ugyanaz az oka, mint az inflációs rekordnak”.

(via Holdblog)