A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10,43 millió euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el – derült ki a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) először publikált Professzionális futballkörkép című tanulmányából. Ez azt jelenti, hogy a 12 NB I-es klub – 2021-ben átlagosan 360 forintos euróárfolyammal számolva – átlagosan körülbelül 3,7 milliárd forint bevételre tett szert.
2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény 880 ezer euró (körülbelül 317 millió forint) volt,
amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható az MLSZ szerint. A magyar klubok saját tőke állománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, amely érdemi pénzügyi stabilizációt mutat a szövetség értékelése szerint.
A csapatok összbevételének 37 százalékát adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.
Az NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása 9 315 ezer euró (3,35 milliárd forint) volt 2021-ben, mely régiós szinten magasnak tekinthető.
A kiadások nagy részét a fizetések vitték el
A vizsgált minta összes országáról elmondható, hogy a ráfordítások között a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb részarányt, azonban a magyar klubok esetében a legmagasabb a kiadásokon belül a bérek aránya (74,1 százalék) a teljes mintát tekintve.
A jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1,4 százalékát.
A magyar klubok esetében a játékosértékesítésből származó bevételek elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől, a tevékenységen realizált nettó átlagos klubra vetített veszteség 488 ezer euró volt.
Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjog vásárlásra átlagosan 1,19 millió eurót költöttek. Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4,55 millió euró pozitív egyenleget ért el.
Kongó stadionok
Az intenzív infrastrukturális fejlesztések következtében szinte minden NB I-es klub korszerű stadionban játssza mérkőzéseit – hangsúlyozza összefoglalójában az MLSZ, hozzátéve, hogy fontos lenne a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából, hogy a magyar klubok felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében.
El kell ismerni azonban azt is, hogy a régióban nem kizárólag a magyar klubok néznek szembe nehézségekkel: az első osztályú ligák átlagnézőszámainak eloszlása Európában rendkívül egyenlőtlen, az öt legnagyobb bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) mellett egyedül a holland első osztály, az Eredivisie (17 096 fő) érte el a 15 ezer fős átlagnézőszámot.
Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám tekintetében a 2021-2022-es évad 2 772 fős átlagával a 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között.
Az NB I 29 százalékos stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék). A svéd első osztályú klubokkal (28 százalék) állnak egy szinten a magyar klubok. Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25 százalékot – jegyzi meg az MLSZ összeállítása.
Az MLSZ írt a sportszakmai kérdésekről is, alább a legfőbb megállapítások:
- A 2021/2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54 százalék) volt magyar játékperc. Az átfogó trend a csökkenés irányába mutat.
- Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8,7 százalék volt a vizsgált idényben. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.