Nem teketóriáznak Svájcban, ahol jóideje szálka az ottani kereskedők szemében az olcsóbb árakkal csábító, szomszédos Németországba irányuló bevásárlóturizmus, például a Bajorország melletti Baden-Württenberg tartomány déli részén. 

Már tavaly is tervezte a kormány, idén viszont el is rendelte, hogy 2025 januárjától csökkentik a magáncélú vásárlások adómentes importjának felső határát, amivel elvennék a szomszédba átjárkáló svájciak kedvét a külföldi költekezéstől. 

Kapcsolódó

Vége a nagyvonalúságnak, bár így is marad haszon

Az intézkedés szerint jövő évtől alkalmanként az eddigi 300 helyett már csak 150 svájci frank (azaz körülbelül 160 euró, vagyis mostani árfolyamon nagyjából 64 ezer forint) értékű árut lehet adómentesen átvinni Svájcba – közölte az ottani Pénzügyminisztérium.

Ha a vásárlás végösszege ennél magasabb, akkor a különbözet után áfát kell fizetni.

Bár a forgalmi adó Svájcban lényegesen alacsonyabb, mint Németországban: 19 százalék helyett 8,1 százalék, mégis, a német üzletek alacsonyabb áraikkal hamar alkalmazkodtak a svájci vásárlók igényeihez, és ugyanez igaz a Franciaországgal, Olaszországgal és Ausztriával szoros határmenti régiókban is.

Eddig teljesen megspórolhatták az áfát

A svájciaknak ráadásul duplán megéri a németországi beszerzés, mert egyrészt visszaigényelhetik a teljes német áfát az 50 euró feletti áruk behozatala után, amihez csak egy vámon lebélyegzett igazolásra van szükség.

Emellett, amikor külföldről vásárolnak, az idei év végéig csak akkor kell importadót fizetniük, ha a kosár értéke túllépi a jelenlegi, 300 frankos határt. 

Így a legjobb esetben eddig a teljes áfát is megspórolhatták a behozatal után, de jövőre szűkülnek a lehetőségek a 150 frankra csökkentett kvótával – ismerteti a Badische Zeitung. 

Ugyanakkor, például a svájci-német-francia hármashatárnál lévő Bázelt és a dél-badeni Weil am Rheint, azaz Svájcot és Németországot tíz éve egy villamosvonal is összeköti, amely hétvégenként tömve van ingázó vásárlókkal.

A lap egy másik cikkében megkérdezte az utazókat a frissen bejelentett szigorításról, amelyre a többség azt válaszolta: nem rettentek el, sőt, a kedvező fogyasztási lehetőségek miatt továbbra is szeretnének „pelenkát és kolbászt vásárolni" Dél-Badenben.

Applikáción vallanak és fizetnek adót

A svájci Pénzügyminisztérium szerint az intézkedéssel az „adóigazságosság javítása és a bevásárlóturizmus ellensúlyozása” a cél, nem pedig a határon túli, német kereskedők vagy a vásárlók ellehetetlenítése.

A magánszemélyek felé egyébként is nagy az állam bizalma: azok, akik kintről hoznak be árucikkeket, a „Quick Zoll” elnevezésű vámkezelési alkalmazáson keresztül önállóan bejelenthetik a termékeket importra, és közvetlenül az alkalmazással fizethetik be az esetleges vámokat.

Ha ez elmarad, akkor legfeljebb csak a csomagtartók vagy a szatyrok véletlenszerű ellenőrzésével derülhet ki, hogy tele van be nem vallott, olcsó német termékekkel, ám ilyen hatósági rajtaütésekre nem született intézkedés.

A határellenőrzés is betesz a kereskedelemnek

A bevásárlóturizmus miatt újabban a lengyelek is feszülnek.

Amióta szeptember közepén Németország szigorította az ellenőrzést valamennyi szárazföldi határán, órákig tartó torlódások és kevesebb turista van mindkét oldalon: Lengyelország emiatt dühös az önkényes intézkedésre.

A Tagesschaunak például egy lengyel kamionsofőr arról számolt be, hogy rendszeresen szállít autóalkatrészeket Lipcsébe, a Porschéhoz, ám szeptember óta naponta forgalmi dugóba szorul. Ezért hiába indul el egy-másfél órával hamarabb az alig félórányira lévő, németországi célpontra, a rendszeres késések miatt a cégük kötbért kell fizessen. 

Mérgesek a lengyelek, de a példa ragadós

A lengyel-német határ közelében lévő Zgorzelec polgármestere, Rafał Gronicz a lapnak keményen fogalmazott: szerinte a migrációt nem állítja meg a politikai látszatellenőrzés, viszont az átmenő forgalom miatt a városában élő 30 ezer ember nagyon szenved. 

Már nem járható a város vasárnap esténként és hétfő reggelente, munkaszüneti napokon pedig teljesen lebénul. Mindkét irányba visszaesett a bevásárlóturizmus, főként a németek nem jönnek át az olcsóbb lengyel oldalra – jelezte.

A schengeni övezet gazdasági együttműködéseit torpedózó határellenőrzés egyébként ragadós: az illegális migráció elleni küzdelemben a németeken kívül Ausztria után immár a cseh és a lengyel rendőrség is szigorúbb ellenőrzésekbe kezdett a szlovák határokon, ami ugyancsak fékezi az ingázók és a bevásárlóturisták utazásait.

A magyarokat is húzza a szomszédok kínálata

Idehaza nem tervez beavatkozást a kormány a bevásárlóturizmus korlátozására, sokkal inkább az áruházláncoknál pattog a labda, hogy a fogyasztói áraikkal miként járulnak hozzá az inflációs pálya alakításához.

Ezzel együtt például a Lidl-hálózatot is jegyző, német Schwarz-csoport szlovákiai Kaufland egységei a vásárlók átcsábítására külön magyar nyelvű honlapot működtetnek, ahol napi friss és tartós élelmiszereket kínálnak akciósan, euróban és forintban feltüntetve, 20-35 százalékos árengedményekkel.  

Mivel az inflációs sokk az országok közötti relatív árak eltolódásához vezetett Európában, a szomszédos országok egy részében reálértéken többet ér a magyar fizetés. 

Ez meglátszik a határon túli kártyás fizetéseken is: mint megírtuk, a jegybank adatai szerint a magyarok külföldi élelmiszerboltokban eszközölt vásárlásainak összértéke az előző évhez képest tavaly csaknem megduplázódott.