Május 10-én rendezik meg a Bálnában a Hungarian Defence Industry Summit hadiipari konferenciát, amelyen a Magyarországon jelen levő hadiipari cégek árulnak el részleteket a magyarországi hadiipar kilátásairól. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is kiemelte lapunknak adott interjújában a nemzetközi együttműködés szerepét a magyar védelmi ipar gyártókapacitásának működésében.

A Rheinmetall szegedi gyárának alapkő letételén ön úgy fogalmazott, hogy az új gyár Európa egyik meghatározó kutatás-fejlesztési projektje lesz. Ez lesz a német cégcsoport első hibrid telephelye, ahol a civil üzletág és a védelmi technológiai tevékenység egy fedél alatt zajlik. Milyen új lehetőségeket nyit meg a magyar gazdaság számára ez a beruházás, amely kötődik a védelmi iparhoz, de attól mégis független?

Szeged tudományos fellegvárnak számít, két Nobel-díjasunk kötődik a városhoz. A tudományegyetem mellett ott működik az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, több mint fél évszázada a biológiai kutatóközpont, és most tovább bővül a kutatás-fejlesztési paletta.

A Rheinmetall elsősorban mint védelmi ipari befektető ismert Magyarországon, Szegeden viszont élenjáró technológiával az elektromobilitás és a hidrogénüzemű járművek számára gyártanak majd eszközöket. Ez a szegedi Rheinmetall-gyár Európa egyik meghatározó kutatás-fejlesztési projektje. Nem mellesleg háromszáz új munkahelyet is jelent.

Az elmúlt időszakban azonban nem ez volt az egyetlen nagy horderejű bejelentésünk. Nagy várakozással tekintünk a Gripeneket gyártó SAAB-bal május 2-án aláírt egyműködési nyilatkozatra is. A Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó VIKI-vel, a Védelmi Innovációs Kutatóintézettel fog együttműködni a svéd vállalatcsoport, a kiterjesztett valóság (XR), egy szintúgy XXI. századi technológia területén.

A 2024-es év deklaráltan a légierőről szól a Magyar Honvédségnél, várhatóan két KC-390 Millennium típusú szállítórepülőgép is érkezik Brazíliából. Milyen további fejlesztések várhatóak ezen a területen, mik a kitűzött célok?

A svédekkel ez a fő együttműködési területünk. A Gripen bevált, két évtizede védjük vele a magyar légteret, emellett pilótáink több nemzetközi feladatot is ellátnak ezekkel a többcélú harci repülőgépekkel. NATO-n belüli elismertségünket mutatja, hogy jövőre újabb négy hónapon át mi védjük a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia légterét, egyúttal két szomszédunk, Szlovákia és Szlovénia légterének védelmében is részt veszünk.

Új képességgel bővül légierőnk a két Embraer KC 390-es szállítórepülőgéppel. Az egyik nem is olyan régen néhány hétig Kecskeméten tartózkodott, várjuk vissza! Ha minden jól megy, ősszel hadrendbe is áll az első gép, a második érkezését jövő év elejére várhatjuk.

Nemrégiben írt alá Magyarország egy katonai és védelmi ipari együttműködési megállapodást az Arab-öböl térségének egyik meghatározó gazdasági és katonai erejével, az Egyesült Arab Emírségekkel. Mely területeken profitálhat elsősorban a Magyar Honvédség és a hazai védelemipar az együttműködésből?

A magyar védelmi ipar gyártókapacitása – az egyre szélesebb nemzetközi együttműködésnek is köszönhetően – folyamatosan bővül.

A baloldali kormányok mind eszközeiben, mind állományát tekintve leépítették, veszni hagyták, elkótyavetyélték a Magyar Honvédséget. 2010-ben a nulláról kellett kezdeni a haderőfejlesztést.

A kormány előrelátó politikájának köszönhetően kiemelt terület a honvédség megerősítése, 2016 óta a hadiipar a magyar gazdaság dinamikusan erősödő szektora, mondhatni, a motorjának újabb hengere. Nemzetközi együttműködések sorát folyamatosan bővítjük, például az Egyesült Arab Emírségekkel.

Kapcsolódó

A kulcsszó itt is az innováció, a kutatás-fejlesztés, és kölcsönösen lehetőséget látunk a katonai és a hadiipari együttműködésben. Magyarország – és az egész Európai Unió – érdeke az együttműködés a Közel-Kelet országaival. Migráció, a szállítási útvonalak biztonsága, energiaforrások, terrorizmus elleni küzdelem – csupa olyan terület, amelyre figyelnünk kell.

Magyarország júliusban veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét, honvédelmi és védelemipari szempontból milyen prioritásai lesznek a magyar elnökségnek?

A kérdés összefügg az unió bővítésének felgyorsításával, amely szintén a magyar elnökség prioritásai közé tartozik. Magyarország következetesen szorgalmazza a Nyugat-Balkán országainak integrációját, hiszen a térség stabilitása Európa biztonságának záloga. Emlékszünk még a 2015-2016-os nagy migrációs hullámra, az illegális bevándorlók pedig azóta is használják ezt az útvonalat Nyugat-Európa felé.

A magyar katonák régóta, a kezdetek óta részt vesznek a balkáni békemissziókban, beszéljünk akár a koszovói KFOR-ról (ami a NATO legnagyobb szárazföldi missziója) vagy a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA-ról. Ez utóbbi, uniós művelet élén ráadásul ebben az évben Sticz László vezérőrnagy személyében magyar parancsnok áll, a KFOR parancsnoka 2022-ben volt magyar, Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki ma a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese.

Intő jel az orosz-ukrán háború is. A honvédelem fejlesztésének fontosságára, amit mi évekkel korábban felismertünk, sok uniós ország csak a háború kitörése után döbbent rá. Akik azt hitték, hogy eljött az örök béke kora, azok közül ma egyre többen beszélnek a hadsereg megerősítésének szükségességéről.

Az év második felében tehát az európai védelmi képességek, a védelmi ipar fejlesztését szintén napirenden kívánjuk tartani. Uniós szinten Magyarország jól halad a hadiipari kapacitások bővítésében, a lépéselőnyünk pedig az export szempontjából is fontos lehet.

Óriási a tét: aki lemarad, az teljesen kimarad a versenyből

Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter az Economxnak adott interjújában elmondta, hogy a védelemiparban létrejövő beruházásokból a magyar vállalatok többféleképpen is profitálhatnak. Az N7 Holding vezérigazgatója a május 10-ei Hungarian Defence Industry Summit hadiipari konferencia kapcsán arról is beszélt, hogy a hazai védelmi ipar fejlődésében és a technológiai innovációk bevezetésében kiemelt szerepe volt a külföldi piacvezető cégekkel történő együttműködéseknek.