Meglepő következtetésre jutott a tej és tejtermékek árának meredek emelkedése miatt indított vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A csütörtökön közzétett jelentéstervezet konkrét jogsértést ugyan nem állapított meg, ugyanakkor a termékpálya egészét érintő ajánlásokat és további szakhatósági vizsgálatokat javasol.

A jelentésből kiderül, hogy több tényező is befolyásolta a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, beleértve a hatósági árat, a kiskereskedelem szereplőinek árpolitikáját és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerepét is.

Magyarországon nőtt legjobban az élelmiszerek ára az Európai Unió tagállamai közül, a drágulás mértéke kiemelkedő volt a tejek és tejtermékek piacán, egyes termékek ára a kétszeresére nőtt egy év alatt. A GVH az áremelkedéshez vezető okok feltárása érdekében gyorsított vizsgálatot indított több termékpályán, ezzel elősegítve a rekordot döntő magyarországi infláció letörését.

A GVH vizsgálata megállapította, hogy a tejtermékek magas árához elsősorban a nyerstej árának jelentős, 70 százalékos emelkedése vezetett. Sok termék ugyanakkor ennél nagyobb mértékben drágult az elmúlt évben. A fogyasztói árakat tovább emelte a hatósági ár és az üzletek árpolitikája is.

Elszabadult a nyerstej ára

Említésre méltó a versenyhivatalnak az a megállapítása, hogy

nem kizárólag a piaci folyamatok okozták a fogyasztói árak brutális drágulásához vezető alapanyagár emelkedését, hanem elsősorban a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács bizonyos időközönként közzétett alapárprognózisa hajtotta fel az árat.

A terméktanács nem teszi kötelezővé, de javasolja a tagjainak, hogy az árprognózisban megállapított nyerstej ár alapján szerződjenek, illetve attól legfeljebb csak 2,5 százalékban térjenek el. Ennek az ágazati önszabályozó gyakorlatnak a célja elsősorban az árstabilitás, a kiszámíthatóság és a piaci átláthatóság.

A versenyhivatal ugyanakkor rámutatott, noha ajánlásról van szó, a terméktanács tagjainak érdekük, hogy az alapárprognózis alapján szerződjenek, ami végül az egész piacon meghatározóvá válik, így azokra a szereplőkre is kihat, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek.

A hatóság vizsgálata szerint

az alapárprognózishoz használt módszertan versenyjogi szempontból felülvizsgálatra szorul, mivel a most is tapasztalható magas inflációs környezetben további inflációs nyomást okoz.

Ennek oka, hogy

  1. a nyerstej árszintjére vonatkozó ajánláshoz figyelembe veszi a megelőző év fogyasztói árainak emelkedését;
  2. a nyerstej előző évi árváltozása is a képlet része;
  3. szubjektív környezeti indexeket is tartalmaz az árképlet, amelyekkel mesterséges módon is növelhető az árszint.

A GVH ezért a nyerstej árprognózis módszertanának felülvizsgálatát javasolja. Kiemelik, hogy ez a termelők és a feldolgozók érdeke is, mivel a túlzott áremelkedés előbb utóbb a külföldi termékek megjelenéséhez vezet a hazai kiskereskedelemben.

Kibillent a piaci egyensúly

A nyerstej ára befolyásolja az egész termékpályát. A versenyhivatal megállapította, hogy a tejtermelők önköltsége 2021 második felétől kezdett jelentősen emelkedni. Az önköltség 90 százalékát a termékpálya elején a takarmány költsége jelenti, a folyamatosan emelkedő energiaárak kisebb mértékben befolyásolják a tevékenységet. Az inputköltségek emelkedését a termelők a feldolgozóknak értékesített nyerstej árában érvényesítik, így a nyerstej ára együtt mozgott az önköltség növekedésével.

Ez a folyamat ugyanakkor megváltozott: míg 2022-ben az állattartók önköltsége mindössze 40 százalékkal nőtt, addig a nyerstej felvásárlási ára 70 százalékkal emelkedett.

A tejtermelőktől a feldolgozók az alapanyagot tehát folyamatosan növekvő áron tudták 2022-ben megvásárolni. A tejfeldolgozók önköltségének legnagyobb részét a nyerstej adja, amelynek aránya a költségeken belül több mint 70 százalék. Az előállítási költségekhez 12 százalékkal járul hozzá a csomagolóanyag költsége, 9 százalékkal a munkaerő és 7 százalékkal az energia ára.

A hazai kiskereskedelmi láncok jellemzően közvetlenül szerzik be a feldolgozóktól a tejet és a tejtermékeket, a feldolgozók pedig az eladási árakban minden esetben érvényesítik a megnövekvő költségeket. A GVH jelentése szerint tavaly a megszokottnál jóval többször kérték a feldolgozók a kereskedőkkel kötött szerződések módosítását.

Bevasalták a fogyasztón az árstop költségét az üzletek

A vizsgálat megállapította, hogy a kereskedők a megnövekedett beszerzési árakat a fogyasztói árakban is érvényesítették. Sőt, az is kiderült, hogy

a 2,8 százalékos UHT tejre bevezetett hatósági ár miatt elkönyvelt veszteségeiket más termékek árában, például a 2,5-szeresére drágult trappistasajt árában érvényesítették.

A nagyobb bruttó árréssel értékesített egyéb tejtermékeken realizált nyereség ugyanakkor a vizsgálat szerint nem volt jelentős, a 2800 forintos sajt árából 161 forint volt a tiszta haszon.

A GVH rámutatott, hogy a tavalyi évben az árstop miatt a 2,8 százalékos UHT tejet a kereskedők kénytelenek voltak a beszerzési ár alatt értékesíteni, így összességében 100 milliárd forintos veszteségük keletkezett a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. A jelentésből ugyanakkor az is kiderül, hogy ez az összeg az árbevétel mindössze 1,3 százaléka, vagyis nem jelentős összeg.

A GVH nem vizsgálta, hogy más termékeknél milyen árpolitikát alkalmaztak a kereskedők az árstopos okozta veszteség kompenzálásaképpen.

Összességében a GVH jelentéstervezetéből kiderül, hogy

a magyar fogyasztók a tényleges piaci árváltozásokhoz képest jóval drágábban tudják megvásárolni a legtöbb tejterméket.

Ennek oka pedig nagyobb részben a nyerstej árának meredek emelkedése, kisebb részben pedig a kereskedők árpolitikája és az árstop.

A versenyhivatal a következő hetekben a jelentéstervezet véleményezését kéri, valamint az érintett ágazati szereplőkkel, valamint a terméktanáccsal folytatott konzultáció során ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy az árak ne emelkedjenek tovább.