A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ lefrissebb közleménye rávilágit, hogy a magyar mezőgazdaságnak számos krízishelyzettel kellett megbirkóznia az elmúlt években: nem csak az aszály, vagy az orosz-ukrán háború negatív következményei, hanem a túlbürokratizált támogatási rendszer is sújtja. A bürokráciai akadályokon kívül ezen főbb kihívásokkal szembesültek a gazdák:

  • a Covid és az energiaválság miatt 2021-re a költségek exponenciálisan nőttek, 
  • 2022-ben az évszázados aszály után elmaradt az érdemi kárenyhítés, 
  • 2023-ra csaknem megduplázódtak a termelési költségek, amelyek az EU-ban az egyik legmagasabb ráfordítási szintet okozták, az EU-n belül az egyik legalacsonyabb felvásárlási árakkal párosult az ukrán gabonadömping miatt
  • 2024-ben ugyan az egy év alatt három-négyszeres áremelkedést elszenvedő műtrágyák ára valamelyest csökkent, de számos költségelem a masszív és tartós infláció miatt olyan mértékben nőtt és még nőni is fog (leginkább a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek), hogy az összköltség nem tudott mérséklődni. 
Miközben az EU-n belül az egyik legmagasabbak a költségeink, addig Magyarországon tudnak a kereskedők, felvásárlók leggazdaságosabban gabonához jutni, akár ötödével olcsóbban is. 

A MOSZ abban bízik, hogy a tavalyi, hektáronként 100.000 forintnál az ez évi veszteségek alacsonyabbak lesznek. 

Kapcsolódó

Ebben nem kis szerepet játszik az a nem túl előremutató, de kényszerű lépés, hogy visszafogták a termeléshez felhasznált anyagokat (műtrágya, növényvédőszer, stb.), ugyanakkor a jelenlegi makrogazdasági környezetben a gazdák ennek ellenére sem számolhatnak azzal, hogy jövedelmet realizálnak. 

A kormánynak lépni kell

A MOSZ nyílt levélben is jelezte, hogy azonnali intézkedésre van szükség, ahhoz hasonlóan, ahogy azt már megtették Lengyelországban és Romániában. 

Azonnali segítség nélkül nagy az esélye a tömeges csődnek.

Az ágazatnak a következő időszakban választ kell találnia arra a kérdésre, hogy hogyan javulhat a költségszerkezet, hogyan lehet ismét hatékonyabban működni, hogyan lehet a felesleges és egyre drágább bürokráciát leépíteni, valamint hogyan lehet a szerzett versenyhátrányt csökkenteni és ledolgozni? Ehhez azonban a gazdaságpolitika magyarázatára is szükség van: miközben a legalacsonyabb felvásárlási árak mellett a gazdálkodók veszteséget termelnek, az élelmiszerinfláció hogyan szabadulhatott el és ezáltal miért kell a fogyasztóknak kiugróan magas árakat fizetni? – veti fel kérdéseit a testület.