Tovább romlott a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index – CPI) legfrissebb eredményei szerint: Magyarország 2022-ben 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett, 1 pontot és 4 helyezést rontva az egy évvel korábbi állapothoz képest.
Ez világviszonylatban közepes teljesítménynek tekinthető, az Európai Unión belül azonban Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 31-én mutattak be Budapesten.
Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól:
- Csehország és Szlovénia, más európai országokkal egyetemben 56 ponttal a 41. helyezést érte el,
- Lengyelország 55 ponttal a 45.,
- Szlovákia 53 ponttal a 49.,
- Horvátország 50 ponttal az 57. pozíciót
szerezte meg a TI korrupciós rangsorában.
Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat következménye – áll a szervezet közleményében. Míg hazánk 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött.
TI: A jogállam nem állt helyre
A TI Magyarország közzétette a hazai korrupciós helyzetet átfogóan elemző éves jelentését is, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.
A 2022. év legjelentősebb fejleményei közé tartozik, hogy az áprilisi országgyűlési választás után, az EU történetében először az Európai Bizottság megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, feltételekhez kötve az európai uniós támogatások lehívását – állapítja meg a Jelentés jogállamiságról szóló része. A helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás lehívását pedig az unió 27 „szuperfeltétel” teljesítéséhez kötötte.
A jelentés leszögezi: az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott kormányzati lépések az elmúlt évek egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők.
Ha a Bizottság valóban szigorúan ellenőrzi majd az új szabályok végrehajtását, a jövőben számítani lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések mérséklődésére, de arra nem, hogy semmissé válik az elmúlt évtized intézményi rombolása, és egycsapásra helyreáll a jogállam
– idézi a közlemény Martin József Pétert.