A Danube Institute Trump 2.0 című konferenciáján a meghívott szakértők arra keresték a választ, hogy milyen külpolitikát várhatunk az Egyesült Államoktól a hatalomba visszatérő exelnök alatt.
John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Donald Trump győzelmével új korszak kezdődik a republikánusok számára, az újonnan felálló adminisztráció felkészültebben vág neki a munkának, mint a 2016-os győzelem után.
Hozzátette: a republikánus adminisztráció fókusza várhatóan sokkal inkább Kínán lesz Európával és a Közel-Kelettel szemben. Európának ebből következően most már el kell kezdenie a védelmi kiadások növelését.
Sokan az Egyesült Államok hanyatlását és Kína felemelkedését jósolják, azonban ezek egyelőre csak projekciók a jelenlegi folyamatokból kiindulva, hosszú távon azonban John O’Sullivan szerint nem szabad alábecsülni az USA ellenállóképességét.
Lord David Frost, a Lordok Házának tagja és Boris Johnson korábbi Európa-ügyi főtanácsadója vitaindító beszédében elmondta, hogy Donald Trump győzelme a konzervatív erők győzelme szerte a világon, ami egyben óriási lehetőség is a mozgalom számára.
Azt azonban kiemelte, hogy vannak kockázatai a Trump-adminisztrációnak, ennek ellenére ez a külpolitikai realizmus győzelme is, ami igazi fordulópontot jelenthet a világpolitikában.
Az Egyesült Királyságra kitérve hangsúlyozta, hogy két lehetőség közül választhatnak az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével: vagy az Európai Unió felé orientálódnak újra vagy az USA-val fűzik szorosabbra az együttműködést egy lehetséges szabadkereskedelmi megállapodáson keresztül.
Ukrajna esetében Donald Trump kikényszerítheti az EU kül- és biztonságpolitikájának újrakalibrálását, mivel a deeszkaláció szorgalmazásával az európaiak közül sokan átgondolhatják, hogy a biztonságuk az ukránok teljes győzelméhez kötődik.
Ukrajna eszkalálhatja a háborút a következő két hónapban
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a változó világrendről szóló panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a világrend neoliberális leírása nem érvényes többé, a Covid és az orosz-ukrán háború elindulása után ezt már a liberálisok is érzékelték. Erre úgy reagáltak, hogy megpróbálták felosztani a világot jókra (demokráciák) és rosszakra (autokráciák), ez azonban blokk-képzési logikát jelentett.
Most a szuverenitás korszakát éljük
– jelentette ki.
Orbán Balázs szerint Európában mindenki hálás az Egyesült Államoknak a hidegháborúban és a Szovjetunió bukásában betöltött szerepéért, a szocializmus időszakában az amerikaiak mutattak alternatívát a keleti blokk országainak.
A Biden-adminisztráció arra akarta rávenni a magyar kormányt, hogy változtassa meg az álláspontját, többek között a háború, a migráció, a genderpolitika és Kína ügyében, korábban pedig Hillary Clinton külügyminisztersége idején a magyar Alaptörvényben is változtatásokat akartak elérni.
Az orosz-ukrán háborúról a miniszterelnök politikai igazgatója úgy vélekedett, hogy jelenleg rendkívül veszélyes helyzetben vagyunk.
Az ukránok folytatni akarják a háborút, Donald Trump beiktatásáig ezért az eszkaláció lehet a stratégiájuk, hogy ezzel állítsák kész helyzet elé az újonnan felálló adminisztrációt.
Európának magának kell garantálnia a biztonságát
Egy másik panelben Ukrajna, Izrael és a NATO jövőjét vitatták meg a résztvevők. Doug Stokes brit professzor, a Danube Institute vendégkutatója arról beszélt, hogy a NATO költségei nagyon magasak, ezért az Egyesült Államok már Trump előtt is igyekezett eltávolodni a katonai szövetségtől.
Ez az egész egy költség–haszon elemzésről szól, a költségek pedig most túlszárnyalják a liberális hegemónia előnyeit
– mondta.
Stokes komoly kritikával illette Németországot, mivel még Angela Merkel vezetése alatt az orosz energiától való függés bizonytalan helyzetbe hozta az EU-t.
Bassem Eid, a palesztin Emberi Jogi Megfigyelő Csoport (PHRMG) alapítója szerint egyre nagyobb a terrorveszély a Közel-Keleten, erre kellene megoldást találnia az amerikai külpolitikának. Hangsúlyozta, hogy a gázai humanitárius válság kezelését a túszok szabadon bocsátásával kell kezdeni, ez az érdemi nemzetközi segély előfeltétele.
Michelle Watson, a Danube Institute vezető vendégkutatója azt emelte ki, hogy Trump megválasztásával csökkenhet a NATO-ban a magánszektorbeli vállalkozók szerepe, ez pedig az európai országokat arra ösztönözheti, hogy nagyobb részt vállaljanak a védelmi kiadások terén.
Komoly kihívások előtt áll Európa
A második panelben a megválasztott republikánus politikus lehetséges hatásai kerültek terítékre a gazdaság, a kereskedelem és az energiapolitika terén.
David Goldman amerikai gazdasági stratéga kiemelte, hogy a németek ötször annyit fizetnek az áramért, mint az amerikaiak, miközben a dezindusztralizáció miatt rengeteg német munkahely veszik el.
Goldman arra is rámutatott, hogy Trump első ciklusában az energiapolitika kiemelt szerepet kapott, különösen Németország orosz energiáról való átállításának előmozdításával.
Randy Yaloz, a Danube Institute vendégkutatója szerint a NATO a kereskedelemben is fontos szerepet játszik majd, a kereskedelmi egyezmények megkötésekor is egy fontos tényező lehet a védelmi kiadások növelése. Az adatvédelem fontos korlátja az új technológiák elterjedésének Európában, miközben az Egyesült Államokban az adatok monetizálásából építenek fel dollármilliárdos cégeket.
Kacper Kita, a Warsaw Institute szakértője szerint Trump protekcionista irányvonala új kihívások elé állíthatja az EU-t, ami így kénytelen lesz újragondolni az energiastratégiáját. A célok hasonlóak, mint az első ciklusban, de a körülmények megváltoztak, Európa sokkal nehezebb helyzetben van. Példaként hozta fel a német kormányválságot, valamint hogy Macron elnöknek nincs többsége a Nemzetgyűlésben Franciaországban.