Kérdéses, hogy csodát tesz-e Nagy Márton a stratégiai ágazatban

Kerek, egész képünk nincs még a nyárról, szakértők szerint ugyanakkor hamarosan „papírja” is lesz a turisztikai szektornak arról, hogy végképp maga mögött hagyta a Covid-válság árnyékát. Szeptember 30-án jönnek meg az augusztusi adatok, de a legutóbbi statisztika is beszédes. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ tájékoztatása alapján 2024 júliusában majd 2,4 millió látogató vette igénybe a magyarországi szálláshelyek szolgáltatásait, ami 4,1 százalékkal több a tavalyi rekordév hasonló időszakához képest.

Hol van az a régi nyár? Itt!

Az év hetedik hónapjában több mint 6,6 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, ami 2 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az ország teljes szálláshely-forgalmának 77,2 százalékát, azaz több mint 5,1 millió éjszakát vidéken lajstromoztak. A legkedveltebb úti cél júliusban a Balaton régió volt, de mielőtt azt hinnénk, nyáron verhetetlen desztináció a magyar tenger, nem árt tudni, hogy ott csak 1,5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma éves bázison, míg a fővárosban 8,7-tel. 

Sokat mond a volumen, de az értékben mért forgalom még fontosabb: a középső nyári hónapban a szálláshelyeknek 134,5 milliárd forint bevételt hozott az élénk utazási kedv, 12,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Eközben a vendéglátóhelyek kasszáiban 203,4 milliárd forint landolt, 6,8 százalékkal több, mint egy éve.

Az előzetes adatok szerint a június-augusztusi időszakban majd 7 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 9 százalékos növekedést jelent a tavalyi, kiemelkedő eredményhez képest. A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma is kiemelt bővülést mutat, az év első nyolc hónapjában 18,6 százalékkal nőtt az utasok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, és 7,6 százalékkal meghaladta a Covid előtti eredményeket is, mellyel 2024 első félévét tekintve a második helyen áll az európai repterek között.

Versenyképesség a turizmusban

A részeredmények tehát biztatók, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig hangsúlyozza, a turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely 10 százalék feletti mértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez. A kabinet célja, hogy tovább növelje az ágazat teljesítményét, ezért 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, melyek a vendéglátóhelyek fejlesztésére, színvonalának és versenyképességének növelésére fordíthatók. Az NGM-nél úgy vélik, 

Mindez szép és jó, de közben azért számos megoldandó feladat vár az NGM szárnyai alá vett szektorra. Ha hiszünk az adatoknak, az első méregfogat, ami a munkaerőhiány, már sikerült is kihúzni, bár erről a gyakorlati tapasztalatok azért erősen megosztóak. A Covid-válság alatt ugyanis sok turisztikai és vendéglátóipari munkavállaló hagyta el a pályát, és más szektorokban talált munkát. Sok helyen azt látni, azóta nehéz visszacsábítani a szakképzett munkaerőt, ami munkaerőhiányt eredményez, különösen a vendéglátásban, szállodaiparban és egyéb szolgáltatói területeken. Márpedig ahol ez a probléma felüti a fejét, ott a munkaerőhiány hatással van a szolgáltatások minőségére, mivel sok helyen kevesebb alkalmazott dolgozik, ami hosszabb kiszolgálási időket és csökkentett kapacitásokat eredményezhet.

Megugrottak a költségek, de mekkora áremelés fér bele?

A nehéz gazdasági helyzetben nagy kérdés az árazás is. Merthogy az infláció és a magas energiaárak növelik a turisztikai vállalkozások üzemeltetési költségeit. A szállodák, éttermek és egyéb szolgáltatók magasabb kiadásokkal néznek szembe az energiaköltségek, alapanyagok és bérköltségek terén. Kérdés, hol van az a szint, amíg mindezt tovább lehet hárítani. A költségnövekedés szükségszerűen gyakran áremeléshez vezet, de nem mindegy annak mértéke, hiszen visszafoghatja a keresletet, különösen a belföldi turizmusban, ahol a lakosság pénzügyi terhei növekedtek.

Meg is érkeztünk ahhoz a vicchez, hogy „nekünk sajnos túl drága, megfizethetetlen a Balaton, ezért nyaralunk inkább Délkelet-Ázsiában”. Mert bár a nemzetközi turisták száma növekszik, a belföldi kereslet lassabb ütemben tér vissza a pandémia előtti szintre.

• A háztartások jövedelmének csökkenése és az infláció miatt sokan visszafogják utazási költéseiket.
• Ez különösen vidéki területeken érezhető, ahol a belföldi turizmusnak nagyobb szerepe van a helyi gazdaságban.
• Eközben a külföldi turisták valóban visszatértek, nemcsak Európán belülről, hanem ahogy Észak-Amerikából, úgy a Távol-Keletről is.
• És persze az sem magától értetődő, hogy a fizetőképes keresletet megtestesítő presztízs küldőpiacok utasai Magyarországot választják.
• A közép- és kelet-európai turisztikai desztinációk között bőven vannak komoly riválisok, így például Csehország, Ausztria, Szlovákia vagy Horvátország is mágnesként vonzza a nemzetközi közönséget.
• A szomszédos országok versenyképes árai és szolgáltatásai folyamatos kihívást jelentenek a magyar turizmus számára, amelynek innovációra és minőségjavításra van szüksége, hogy attraktív maradjon.

Belemenve a szakmai részletekbe, egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fenntartható turizmusra, ami magában foglalja az energiahatékony működést, a hulladékcsökkentést és a helyi közösségek bevonását. A fenntarthatósági elvárások teljesítése hosszú távon elengedhetetlen a szektor számára, de rövid távon jelentős befektetést igényel. E téren már érzékelni a pozitív fordulatot, de egyelőre inkább best practice-eket látunk magunk előtt, mintsem átfogó szemléletváltozást. Katalizátorként hathat a kedvező folyamatra, hogy a környezeti szempontok egyre fontosabbá válnak a nemzetközi turisták körében, ami nyomást gyakorol a turisztikai szolgáltatókra, hogy zöldebb megoldásokat alkalmazzanak.

A digitalizáció is kulcsszerepet játszik a modern turizmusban. Az online foglalási rendszerek, a digitális marketing, az ügyfélkapcsolatok és az okos szállodai rendszerek bevezetése egyre inkább elvárt a versenyképes szolgáltatások biztosításához. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek gyorsan adaptálódni a digitális trendekhez, elszállhatnak a versenyben, vagyis aki lemarad, ténylegesen kimarad.

Viszlát, Covid – vagy mégsem?

Már 2014 szeptemberét írjuk, a Covid még ma sem lezárt akta, bár a közvetlen hatása csökkent, az egészségügyi biztonság továbbra is kiemelt szempont a turisták számára. A szállodáknak, éttermeknek és turisztikai szolgáltatóknak meg kell felelniük az új egészségügyi szabványoknak és a vendégek fokozott rugalmasságot várnak el, például a foglalási feltételek terén. 

Ezen túlmenően a nemzetközi utazási korlátozásokkal és a geopolitikai kockázatokkal is számolni kell, amelyek a nemzetközi turizmus növekedését döntően befolyásolhatják. Sokan például ha a távolból a térképre néznek, csak annyit látnak, hogy Magyarország a háború sújtotta Ukrajna közvetlen szomszédja…

Ezek mind olyan szempontok, amelyeket általában csak külön-külön érintenek a különböző szakmai fórumokon, hiszen egyenként is sok mindent meghatározhatnak. Egyedül a problémák nyílt megvitatása, a konstruktív kommunikáció visz előre, az NGM ernyője alatt a Turisztikai Tanácsadó Testületet is csak ezzel a szemlélettel érdemes összehívni. Szerdán meg is tartották az első őszi ülését, amelyen a résztvevők részletesen elemezték a turizmusra ható legfontosabb gazdasági folyamatokat, valamint megvitatták az ágazat legfontosabb kérdéseit és az előttük álló rövid- és hosszú távú kihívásokat. A testület munkájában több mint 30 turizmus-szakmai szervezet képviselteti magát, köztük

• a Balatoni Fejlesztési Tanács,
• a Magyar Fürdőszövetség,
• a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége,
• a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács,
• valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége.