Ismét nehézségekkel néz szembe Ukrajna, mivel a több tízmillió tonna mezőgazdasági árut a jövőben jóval szűkösebb kapacitással, komoly korlátozások mellett tudja kijuttatni az országból. Ez nehezíti az áruk értékesítését, emeli a költségeket, ezzel veszteséget és jelentős érdeksérelmet okozva az ország óriási, nemzetközi hátterű agrárvállalatainak. Az export azért akadozik, mert

  1. az Ukrajnával határos kelet-európai tagállamok nyomására az Európai Unió szeptember 15-ig tiltja a legfőbb szántóföldi növények uniós behozatalát, csak a drága tranzitra van lehetőség a szárazföldi határátkelőkön,
  2. Oroszország júliusban kilépett a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, így a Fekete-tengeren ellehetetlenült a biztonságos szállítás.

Mindez azt eredményezte, hogy július óta Ukrajna csak az Európai Unió irányába tudja elszállítani a mezőgazdasági termékeket. Ez a lehetőség sem túl jövedelmező, mivel a kelet-európai tagállamok nyomására bevezetett átmeneti importkorlátozás várhatóan szeptember 15-e után is fennmarad, akár tagállami hatáskörben hozott döntés mellett is. 

Miért vezetett be embargót az EU az ukrán gabonára?

Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária nyomására az Európai Unió átmenetileg kitiltotta az ukrán búzát, napraforgót, repcét és kukoricát. A keleti tagállamok régóta kérték Brüsszelt, hogy avatkozzon be, mert az orosz-ukrán háború kezdete óta vám és kvótamentesen Ukrajnából az EU-ba érkező mezőgazdasági termények tranzitországa helyett célországává váltak.

A jóval olcsóbb ukrán áru lenyomta az uniós árakat, emiatt

  • a helyi gazdák csak jókora veszteséggel tudták értékesíteni a terményüket,
  • az olcsó ukrán gabona miatt a kereslet is drasztikusan visszaesett.

Elsőként Lengyelország és Magyarország elégelte meg, hogy az Európai Bizottság nem tett javaslatot valódi belső piacvédelemre, ezért a két ország nemzeti hatáskörben vezetett be importkorlátozást, ám nem csak a négy szántóföldi növényre, hanem szinte az összes mezőgazdasági termékre és feldolgozott élelmiszerre, ezzel megsértve az unió külkereskedelemre vonatkozó kötelezettségeket.

Válaszul az Európai Unió átmeneti időszakra a négy szántóföldi növényre uniós behozatali tilalomról döntött. Ezt a tagállamok nyomására Brüsszel meghosszabbította, a végső határidő szeptember 15 volt.

Budapest és Varsó Brüsszel nélkül is hosszabbít, Kijev fenyeget

Lengyelország Ukrajna egyik legnagyobb szövetségese és támogatója az orosz invázió kezdete óta.

Varsó ugyanakkor ennek ellenére sem hajlandó nyitva tartani az ukrán élelmiszerek előtt a piacát, mivel a legsúlyosabban érintett uniós állam az import árleszorító hatása miatt.

A lengyel kormány mozgásterét tovább korlátozza, hogy idén ősszel választások lesznek, és a gazdák a jobboldali kormánypárt fontos szavazóbázisát adják. Éppen ezért Lengyelország elsőként jelentette be, ha Brüsszel nem hajlandó meghosszabbítani az importtilalmat, akkor újra egyoldalú lépéseket tesz a gazdák védelme érdekében. Nagy István magyar agrárminiszter szintén bejelentette, hasonló lépésekre készül hazánk is.

Ukrajna hevesen tiltakozik az importtilalom meghosszabbítása ellen, Kijev ezért felszólította az Európai Uniót, valamint a kelet-európai országokat, hogy tartsák be az EU-Ukrajna kereskedelmi megállapodásban foglaltakat, bármilyen importkorlátozás a vállalások megszegését jelenti.

Az ukrán kormány nyomatékosította: ha nem teljesítik az uniós országok ezeket a kereskedelmi vállalásokat, akkor Kijev nemzetközi választottbírósághoz és a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO)fordul és büntetőeljárást kezdeményez

– írja a Politico. Az EU tagállamai és a brüsszeli döntéshozatal sincs egységes állásponton. Az ukrán termény Nyugat-Európa termelőit megkímélte a piaci válságtól, csak a határországokat sújtotta jelentősen.

Éppen ezért a nyugati tagállamok továbbra is a szolidaritást hangsúlyozzák Kijevvel, ugyanakkor egyre inkább elismerik, hogy az uniós belső piac megvédésére is kell olyan hosszú távú megoldást találni, amely mellett fenntartható a szabadkereskedelem.

Ukrán gabona: ismét egymásnak feszül Brüsszel és Kelet-Európa

Hamarosan lejár az ukrán gabonafélékre áprilisban bevezetett importtilalom. A kelet-európai országok ragaszkodnak a korlátozás meghosszabbításához, miközben Brüsszel nem akarja kitolni a szeptember 15-ei határidőt. Bővebben >>>

Ukrajnának nem éri meg a szárazföldi tranzitforgalom

Ukrajnának súlyos veszteséget okoz az importkorlátozás, noha a tranzitforgalom előtt továbbra is nyitva vannak az EU határai. A szállítmányok áthaladásának fenntartását végig garantálta az öt ország. Ám a szárazföldi gabonafolyosón – a korlátozásokat is figyelembe véve – jelentős költségnövekedéssel kell számolniuk a fuvarozóknak, amely a harmadik országok számára már nem teszi annyira vonzóvá az ukrán terményt.

A Farm Europe elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy

az ukrán kereskedők megnövekedett költségek ellensúlyozására az Európai Bizottság tranzittámogatást javasol, tonnánként 30 eurót. Ehhez 600 millió eurós költségvetésre lenne szükség 20 millió tonna gabona szállítása esetén.

Az elemzésből kiderül, hogy 2022-ben és 2023-ban milyen mértékű volt az Ukrajnából érkező alapanyag mennyisége:

  • Magyarország 2,336 millió tonna,
  • Lengyelország 3,869 millió tonna,
  • Szlovákia 821,5 ezer tonna,
  • Románia 2,477 millió tonna,
  • Bulgária 307,1 ezer tonna.

Az EU-ba a háború kitörése óta összesen 30,8 millió tonna ukrán gabonaféle, napraforgó, napraforgó étolaj és cukor érkezett.

Vita az embargó meghosszabbításáról

Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei várhatóan támogatják az importkorlátozás meghosszabbítását 2023 végéig, és egy hosszú távú piacvédelmi intézkedés kidolgozására is hamarosan javaslatot tehetnek. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ugyanakkor ígéretet tett Kijevnek arra, hogy szeptember 15. után minden korlátozást felold az unió, így Brüsszel támogatása egyelőre kérdéses.

Az öt érintett ország között is felmerült némi ellentét a keddi egyeztetéseken: Bulgária olyan importtilalmat szeretne, amely rugalmasan kezeli a tilalom alá eső termékeket – közölte a lengyel RFM24.

Ez azt jelentené, hogy Bulgária nem korlátozná a napraforgó importját, helyette tiltólistára tenné a tejport. Lengyelország pedig a méz és egyes gyümölcsfélék behozatalát tiltaná meg. Ám az ilyen lépések a többi érintett ország érdekeit sérthetik.

Lengyelország az ukrán málna és a méz importját is tiltaná, de ez nem biztos, hogy jó a többi országnak
Lengyelország az ukrán málna és a méz importját is tiltaná, de ez nem biztos, hogy jó a többi országnak

Noha Lengyelország és Magyarország saját hatáskörben is kitiltja szeptember 15 után az ukrán élelmiszert, Szlovákia, Bulgária és Románia egyelőre nem jelezte, hogy hasonló lépést tenne. Az öt ország abban ugyanakkor egyetért, szükség van a piacvédelmi intézkedésre, mivel az import újbóli engedélyezése – tartós megoldás híján – ugyanazokat a piaci zavarokat okozná, mint korábban.

Lengyelország szerint szó sincs szolidaritásról

Súlyos gondolatokat fogalmazott meg a gabonavita kapcsán Jan Kryzsztof Ardanowski korábbi lengyel agrárminiszter az Európai Unió gyakran hangoztatott szolidaritásával kapcsolatban, amelyre hivatkozva 

Brüsszel minden Ukrajnát érintő importkorlátozást megszüntetne annak ellenére is, hogy a keleti országok mezőgazdasága visszafordíthatatlan károkat szenvedne.

Ardanowski arról beszélt, Robert Telus jelenlegi agrárminiszter célja a spanyolországi agrárminiszteri találkozón, hogy felhívja rá a figyelmet: az európai kis- és közepes gazdaságok tönkremennek, ha az olcsóbb ukrán élelmiszer tartósan megveti a lábát az európai piacokon. A volt miniszter arról is beszélt, hogy

az ukrán gabonaexport sem a háborút elszenvedő ukránokat nem segíti, sem az országot, mindössze az Ukrajna jelentős részét uraló nagy globális agrárvállalatok érdeke érvényesül.

Ardanowski emlékeztetett, több millió hektár Ukrajna termőterülete, ráadásul az ország a világ legjobb minőségű talajával rendelkezik. A globális agráróriások hatalmas területeket művelnek, egy-egy nagybirtok akkora, mint egy fél lengyel tartomány. A politikus ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság felvállalja azt a hosszútávú párbeszédet, amely meghatározza az ukrán mezőgazdaság jövőjét és idővel az uniós agrárpolitikába integrálását.

Moszkva eltemette a fekete-tengeri gabonaegyezményt

Júliusban Oroszország kilépett az ENSZ és Törökország közbenjárásával létesült gabonafolyosó kezdeményezésből. Ez sokkal nagyobb gond az ukrán agrárcégeknek, mint a szárazföldi szolidaritási folyosókon életben lévő korlátozások. A háború előtt Ukrajna a termény nagy részét a Fekete-tengeren szállította, mivel jóval nagyobb kapacitást volt képes exportálni, ráadásul az infrastruktúrája is erre épült ki.

Moszkva a lépést azzal indokolta, hogy a nemzetközi közvetítéssel kötött alkut a Nyugat nem tartotta be, mivel nem oldotta fel az orosz mezőgazdaságot sújtó korlátozásokat. Ezek közül a legfontosabb orosz elvárások sem teljesültek, vagyis az, hogy

  1. az orosz mezőbank továbbra is hozzáférjen a SWIFT nemzetközi banki hálózathoz, 
  2. és feloldják azokat a korlátozásokat, amelyek ellehetetlenítik az orosz műtrágya kivitelét. 

Vlagyimir Putyin orosz elnököt Recep Tayyip Erdogan török elnök sem tudta jobb belátásra bírni.

Ukrajna, illetve az Ukrajna földjeit művelő nemzetközi nagyvállalatok a szállítási útvonalak korlátozása miatt sokat veszíthetnek a vezető nemzetközi élelmiszerpiaci pozícióból.

Becslések szerint a háború 2022-es kitörése óta felére csökkent a megművelt mezőgazdasági területek mérete. A jelentős befolyással bíró óriásbirtokok pedig – kihasználva pozícióikat – folyamatos nyomás alatt tartják a kijevi kormányt, akár annak árán is, hogy legfőbb szövetségesükkel, Varsóval végleg megromlik a jó kapcsolat.