Nyílt forrású információkból a gyorsan változó helyzetben azt megerősítettnek véljük, hogy augusztus 6-7-én az ukrán fegyveres erők alegységei betörtek az ukrán Szumi és orosz Kurszk megyék határán keresztül orosz területre. Ukrán oldalról nem közöltek hivatalos információkat, az orosz Védelmi Minisztérium először 300 katonáról, mintegy tucatnyi harckocsiról és több tucat páncélozott harcjárműről írt. 

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök időközben a helyzetet nagyrészt ellenőrzés alatt állónak ábrázolta, azt állítva, hogy az ukrán erők mintegy 1000 fővel támadtak, és hogy az orosz FSZB és az orosz erők északi csoportosítása megállította az ukrán előrenyomulást, és jelentős veszteségeket okozott. 

Augusztus 7-e esti információk szerint a betörés egyes helyeken elérhette a 15 kilométeres mélységet, az ukrán erők több kistelepülés felett átvették az ellenőrzést, és beszivárgó egységek ennél is messzebbre juthattak. A helyi lakosság körében gyorsan terjedt a pánik a tüzérségi belövések, a folytatódó harc és az ukrán drónok jelenléte nyomán – Szudzsa lakosságát szinte teljes egészében evakuálták.

Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzőház napi jelentése szerint az augusztus 6-án és 7-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az ukrán páncélozott járművek a 38K-030-as útvonal mentén a nemzetközi határtól mintegy 10 kilométerre lévő állásokig nyomultak előre. Az ukrán előrenyomulás jelenlegi megerősített mértéke és helye a Kurszki területen azt jelzi, hogy az ukrán erők legalább két orosz védelmi vonalba és egy erődítménybe hatoltak be.

Az orosz védelmi minisztérium által közzétett videofelvételen látható, amint az orosz erők rakétatámadást indítanak az ukrán fegyveres erők haditechnikai eszközei ellen az oroszországi Kurszki terület közelében lévő határ menti területen 2024. augusztus 07-én.

Egy orosz bennfentes forrás azt állította az ISW szerint, hogy az ukrán erők 45 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a Kurszki területen belül az augusztus 6-i hadművelet megkezdése óta, más orosz források pedig arról számoltak be, hogy az ukrán erők összesen 11 települést foglaltak el és jelenleg Korenovo (északnyugati irányban) és Szudzsa (délkeleti irányban) külterületén harcolnak. Az ISW több orosz forrás alapján azt állította, hogy az ukránok elfoglalták a szudzsai gázelosztó állomást (Szudzsától délnyugatra, a 38K-004-es autópálya mentén, 500 méterre a Szumi-Kurszki terület határától).

Veszélybe kerülhetett a Magyarországra irányuló orosz gáztranzit, Putyin is megszólalt az ukrán betörésről

Az orosz elnök nagyszabású provokációnak minősítette az Oroszország területén végrehajtott ukrán támadást. Egyes források arról számoltak be, hogy a támadó csapatok szerdán átvették az ellenőrzést az Európai Unióba irányuló orosz gáztranzit útvonalát biztosító szudzsai gázmérő-állomás felett.

Az augusztus 7-én közzétett geolokációs képek azt mutatják, hogy az ukrán erők több mint 40 orosz hadifoglyot (POW) ejtettek foglyul a szudzsai ellenőrzőpontnál. Csecsen "Akhmat" egységek szenvedhettek nagyon súlyos veszteséget augusztus 7-én a Korenovo körzetben az ISW jelentése szerint.

A betörés taktikai tapasztalatai közül érdemes kiemelni, hogy az ukrán felderítők augusztus 6-án éjszaka átszűrődtek a határmenti orosz megfigyelőpontok között, és valószínűsíthető, hogy különleges műveleti erők már ekkor megkerülték az orosz védelmi vonalat – ugyanis ilyen kiépített védelem ezen a határszakaszon is épült az orosz oldalon.

– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa, aki helyzetértékelésében kiemelte:

„a harcászati meglepetést kihasználva a gépesített erők képesek voltak gyors mozgással felszámolni vagy bekeríteni és feladásra bírni az orosz védelmi pontokat – a betörés mélysége mellett a viszonylag nagy számú orosz hadifogolyból is erre következtethetünk. Úgy látszik, a betörés megállítására érkező orosz légierővel szemben az ukrán csapatlégvédelem is számottevő védelmet tudott biztosítani, amit két lelőtt orosz helikopter is mutatott. Emellett beszámolók szerint az ukrán légierő is képes volt a szárazföldi műveleteket támogató tűzcsapásokat mérni a határtérségben, ami némi védettséget és kockázatvállalást feltételez“.

Csiki Varga Tamás szerint hadműveleti eredményről egyelőre nem beszélhetünk – „amennyiben Szudzsa irányába sikeres lesz az ukrán támadás, a helyi autópálya és vasúti csomópont feletti ellenőrzés megszerzése a harkivi irányban működő orosz erők ellátását hátráltathatja, illetve a Testvériség vezeték helyi gáztranzit-csomópontjának ellenőrzése ingerelheti mind az oroszokat, mind az európai partnereket”.

A "Da Vinci Farkasok" zászlóalj ukrán katonái aknavetőt készítenek elő Pokrovszk irányában, Ukrajna, július 31.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor az orosz-ukrán határtól néhány száz méterre lévő csomópont megtámadására – vagy az ellenőrzés megszerzésére – a háború során bármikor lett volna lehetőség, így ezt nem tekintjük hadműveleti célnak.

Bár felmerült az is, hogy az ukrán támadás célja lehet(ne) a kurszki atomerőmű megszállása is, attól még 75-80 kilométerre járnak, és ezt a távolságot az orosz területvédelmi és tartalékos, illetve beérkező reguláris erőkkel szemben néhány száz fővel nem lennének képesek megtenni.

– hangsúlyozta az NKE főmunkatársa.

Időközben rendkívüli állapotot vezettek be Oroszország Kurszk régiójában, tekintettel a kialakult katonai helyzetre. Szerda este Oroszország bevetette a Nemzeti Gárda csapatait a kurszki atomerőmű védelmére. Az atomerőmű négy reaktorblokkal és csaknem két gigawatt összteljesítménnyel rendelkezik, és Kurszk és 19 másik régió hálózatát táplálja. A nemzeti gárda bejelentette, hogy további erőket is bevetettek a szabotázs- és felderítő csapatok elleni küzdelemben Kurszk és Belgorod térségében – számolt be róla a DW.

Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket, köztük Berlintől kapott Marder 1A3 típusú lövészpáncélosokat is felhasznált a kurszki hadművelethez, amelyeket a felvételen az orosz védelem Lancet drónokkal támadott. Ezt Julian Röpcke német újságíró osztotta meg közösségi oldalán:

Csiki Varga Tamás jelenleg úgy látja, hogy

stratégiai értelemben a művelet – bár a médiafigyelemnek köszönhetően látványos – nem változtatott a háború menetén, és tekintettel az ukrán haderő hiányosságait élőerőben és lőszerben az ezer kilométeres aktív front más szakaszain, fenntarthatósága is kérdéses.

„Mivel az ukrán betörés orosz oldalról a helyi társadalom és a kormánypolitika szintjén is rendkívül kellemetlen jelenség, az orosz tartalék erők mozgósításával várhatóan igyekeznek minél hamarabb felszámolni azt”.

Így jelenlegi ismereteink alapján az ukrán betörést egy olyan – egyelőre sikeres – korlátozott célú kísérletnek tekinthetjük, amely az orosz erők figyelmét és erőforrásait kívánja megosztani, ahogy az oroszok tették az ukrán védelemmel Harkivtól északkeletre Vovcsanszknál

– fűzte hozzá lapunknak a szakértő.