Lengyelország és Magyarország június végéig megtiltotta az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek importját.

Szlovákia is korlátozásokat vezetett be a napokban: az ukrán gabona behozatalát ugyan nem tiltották meg, de az áruból nem készülhet feldolgozott élelmiszer, a feldolgozott élelmiszerek pedig nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. Szlovákia szintén teljes importtilalmat rendelhet el.

A magyar példa ragadós: Szlovákiában is pártolják az ukrán gabona importtilalmát

Eddig rendeletben tiltotta a szlovák kormány az ukrán gabona feldolgozását, ezúttal pedig a gabonabehozatal korlátozására törekszik. Az egyik parlamenti képviselő felszólította Eduard Heger megbízott kormányfőt, Szlovákia is kövesse Lengyelország és Magyarország példáját. Bővebben>>>

Az ukrán gabona miatt kialakult súlyos piaci zavarok miatt több kelet-európai tagország is hasonló határozott fellépésre készül:

Bulgária is bejelentette, hogy hasonló átmeneti importtilalmat fontolgat, erről hamarosan döntenek. Románia pedig jelezte, a lengyelekkel és a többi érintett országgal közösen lépnek fel a válság leküzdése érdekében.

Az érintett tagállamok mindegyike arra hivatkozva korlátozza az ukrán mezőgazdasági termékek kitiltását, hogy a vizsgálatok egyértelműen igazolták: az áru nagy része szennyezett, az Európai Unió területén már nem használható vegyszerekkel, növényvédő szerekkel kezelt, több esetben akár GMO-érintettség is kimutatható.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint

idén március végéig 29 millió tonna gabona lépte át az EU és Ukrajna szárazföldi határát, amely az ukrán gabonaexport fele.

Ennek a mennyiségnek egy része tranzitszállítmány volt, ám pontosan nem lehet tudni mekkora mennyiség hagyta el az uniót.

A gabonaválság véget vethet Varsó és Kijev barátságának?

Lengyelország döntött elsőként az ukrán import korlátozásáról. A június 30-ig elrendelt tilalom gyakorlatilag az összes mezőgazdasági termékre kiterjed, és a tranzitforgalmat is érinti. A határozott lépést annak ellenére hozta meg a varsói kormány, hogy a lengyelek a háború kezdete óta a legfőbb európai támogatói az ukrán védekezésnek.

A térség országai közül a lengyel gazdák türelme fogyott el a leghamarabb, az elmúlt hetekben országszerte demonstráltak a termelők piacvédelmet követelve a kormánytól. A belpolitikai válságot jól tükrözi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közelmúltbeli látogatásával egy időben lemondott a lengyel agrárminiszter, a gazdák pedig nem tartották kizártnak, hogy megzavarják a lengyel és az ukrán elnök találkozóját. A kétoldalú egyeztetéseken a gabonaválság is szóba került, ám ennek részletei egyelőre nem derültek ki.

Belpolitikai válság fogadta Varsóban Zelenszkij elnököt, lemondott a lengyel agrárminiszter

Belebukott Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági miniszter a Lengyelországba áramló ukrán gabona miatt egyre mélyülő belpolitikai válságba. A miniszter azért mondott le, mert nem tudta rávenni Brüsszelt, hogy szüntesse meg az ukrán gabona vámmentességét és vezessen be ismét importkorlátozásokat. Kowalczy lemondása egybeesett Zelenszkij ukrán elnök varsói látogatásával. Bővebben>>>

Az elnöki találkozón elfogadott menetrend szerint múlt pénteken kellett volna Varsónak és Kijevnek egy új, az ukrán agrártermékek exportjára vonatkozó menetrendet elfogadnia, ám ennek aláírását végül elhalasztották. Ezt követően jelentette be a lengyel kormány, hogy rendeletben tiltják ki az ukrán termékeket.

Ukrajna a megállapodások felrúgásának tekintheti a korlátozásokat

Lengyelország és Magyarország eltérő korlátozásokat vezetett be. Noha az intézkedés átmeneti, hazánk a tranzitszállítmányok áthaladását továbbra sem tiltja meg, szemben a lengyel korlátozással, ami kiterjed az átmenő forgalomra is.

Éppen ezért Ukrajnának Varsó döntése fáj a legjobban. A helyi gazdálkodók és az ukrán kormány tagadja, hogy az európai árakat az EU-ba érkező szállítmányok nyomták le. Arra hivatkoznak, hogy a világpiaci árak egyébként is jelentősen csökkentek, főleg az idei év első hónapjaiban.

Nazar Bobitskyi, a lengyel vállalkozók szövetségének ukrajnai képviselője az Evro Prada ukrán lapban közölt elemzésében ugyanakkor rámutatott, hogy a lengyel lépés több szempontból is barátságtalan és Moszkvának kedvez.

Ukrajna tagadja, hogy az országban termesztett gabona szennyezett, ezért káros az egészségre
Ukrajna tagadja, hogy az országban termesztett gabona szennyezett, ezért káros az egészségre

Ukrajnában kemény bírálatot kapott Varsó, mivel a tilalom további csapást jelenthet az ukrán gazdaságra, miközben a vetés időszakában a vetési terveknél az európai piacokkal is számoltak a termelők. Szintén bizonytalanná tette a lengyel tilalom a határátkelőkön az átrakodási, logisztikai kapacitások fejlesztésére kidolgozott terveket, amely a befektetőknek árt.

Kijev álláspontja szerint ráadásul az egyoldalú lengyel és magyar döntés ellentétes az Európai Unió szabályaival, amely tiltja, hogy a tagállamok korlátozzák a határokon átnyúló kereskedelmet, így felülírva az EU szintű megállapodásokat. Emellett az EU-Ukrajna partnerségi megállapodásban rögzített feltételek teljesítése sem valósul meg az import korlátozásával, ezért a szabadkereskedelmi megállapodás megszegése miatt az Ukrajna a szakértő szerint akár kártérítési igénnyel is élhet.

A lengyel kormányt azért is bírálják, mert a lépése precedenst teremt, várhatóan a többi érintett uniós ország is a magyar és a lengyel lépéshez hasonló korlátozást vezet be.

Az Evro Pradában közölt elemzésében a szakértő ugyanakkor rámutatott: a lengyel kormány már jelezte, hogy a lépés elsősorban belpolitikai jellegű és a helyi gazdák megnyugtatását célozza. Ez kiemelten fontos a lengyel kormányzópártnak, mivel Lengyelországban idén választások lesznek.

A lengyel RMF24 értesülése szerint

feszült légkörben folytatódnak az egyeztetések Varsó és Kijev között, ráadásul a tárgyalódelegáció magasrangú kormánytagokkal is kiegészült. Várhatóan a korábban tervezett dokumentumhoz képest egy teljesen új exportmegállapodásban egyezhetnek meg.

Az ukrán fél a találkozót megelőzően leszögezte: az első lépés a Lengyelországon áthaladó tranzitforgalom újbóli megindítása kell legyen.

Brüsszel magyarázatot követel

Az Európai Bizottság arra figyelmeztette Magyarországot és Lengyelországot, hogy

a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos jogkörébe tartozik, tagállami hatáskörben ezért elfogadhatatlan az áruk mozgását érintő egyoldalú lépés. Brüsszel ezért további információkat kért az intézkedés értékeléséhez.

Noha a bizottság hatásköre a harmadik országokkal folytatott kereskedelempolitika, nincsenek minden lehetőségtől megfosztva a tagállamok. Az uniós szerződés és a szolidaritási folyosókról szóló megállapodás értelmében bizonyos körülmények között egyoldalúan is korlátozhatják az országok a behozatalt.

Magyarország, Lengyelország és Szlovákia korlátozó lépései ezért összhangban vannak az uniós szabályokkal – vélik az érintett tagállamok. Ennek oka, hogy

a hatósági vizsgálatok mindegyik országban, több alkalommal is kimutatták, hogy az ukrán gabona növényvédőktől szennyezett, sok esetben pedig olyan vegyszereket használnak a termesztés során, amely az Európai Unióban nem engedélyezett.

A tagállamok ezért a lakosság egészségének védelmére hivatkozva élnek a rendkívüli korlátozást lehetővé tévő mechanizmusokkal.

Beigazolódott a gyanú: GMO szennyezett ukrán kukoricát találtak Magyarországon

Nem volt alaptalan az ukrán gabona minőségével kapcsolatos aggodalom: a hatóságok a vegyszerrel és toxinokkal szennyezett tételek mellett szigorúan tiltott GMO kukoricát is találtak az országos ellenőrzés során. Bővebben>>>

Más módon is korlátozható, lassítható az ukrán import, például a határokon elrendelt szigorú és időigényes növény-egészségügyi vizsgálatokkal.

Nyugat-Európa és Amerika érdekeivel szemben Kelet-Európa

Az egységes uniós fellépés szinte kizárt, Brüsszel már korábban kijelentette, hogy a piaci zavarok ellenére is maradnak a szolidaritási folyosók. Annak ellenére is, hogy a Fekete-tengeren, vagyis a háborút megelőző legnagyobb mezőgazdasági tranzitforgalmat lebonyolító útvonalon az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött nemzetközi egyezménynek köszönhetően már tavaly nyár óta folyamatos az ukrán export.

A nyugati uniós országok váltak az ukrán gabona legnagyobb felvásárlóivá, kiemelten Spanyolország és Hollandia, elutasítva minden kereskedelmet korlátozó lépést. Az olcsó ukrán gabonából az elmúlt hónapokban betároltak a nyugat-európai államok, a határmenti régókban rekedt ukrán szállítmányok mellett érdemben hozzájárulva a belsőpiaci zavarokhoz.

Noha a szolidaritási folyosók azzal a céllal nyíltak meg, hogy az ukrán alapanyagokat az éhínséggel fenyegetett, illetve az ukrán terményekre hagyatkozó afrikai és közel-keleti országokba az orosz tengeri blokád ellenére is eljusson, mára egyértelművé vált, hogy mégsem ez volt a fő prioritás. Március végéig az ukrán gabonaszállítmányok

  • 40,1 százaléka Európába;
  • 21,9 százaléka Kínába;
  • 11 százaléka pedig Törökországba irányult;
  • míg más országokba az import 27 százaléka jutott.

Az Egyesült Államok is érdekelt a szolidaritási sávok fenntartásában. Az Ukrajnában több tízezer hektáros területet birtokló agrárcégek jelentős része amerikai és brit kötődésű, vagy valamely Nyugat-Európában erős érdekérvényesítéssel bíró csoporthoz tartozik.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) többszáz millió dollárral támogatja az ukrán mezőgazdaságot. A támogatás sokrétű, beletartoznak

  • az inputok, mint a műtrágya és a vetőmag;
  • a technológiai segítségnyújtás;
  • a tudományos kísérletekhez szükséges támogatás;
  • a kisgazdaságok agrárcégek által irányított mentorprogramjai;
  • valamint az export elősegítése, részben az EU és Ukrajna határán található tranzitállomások és átrakók kapacitásnövelő beruházásaival.

A támogatások nagy részét Washington az ukrán agráróriásokkal közösen osztja el, és a tervezett beruházásokat is a nagy vállalatokkal közösen valósítja meg az USAID.

A szárazföldi és a folyami szállítás korlátozásával a már megvalósítási szakaszban lévő beruházások okafogyottá válnának. Washington és Kijev szerint a szárazföldi útvonalak blokkolása lehetőséget teremt Oroszországnak arra, hogy a nemzetközi megállapodásokat felrúgva ismét ellehetetlenítse a kikötőkből induló tranzitforgalmat.

Miért ilyen súlyos az ukrán gabona piaci hatása Kelet-Európában?

Ukrajnában a nagy agrárvállalatok óriási területeken, fejlett technológiával képesek jelentős hozamokat elérni, ráadásul a költségeik jóval alacsonyabbak, mint egy európai gazdának. Sok olyan vegyszer használata engedélyezett, amelyek az EU-ban már évtizedek óta be vannak tiltva a környezetet, valamint az emberek és az állatok egészségét károsító hosszú távú hatásuk miatt.

Ukrán gabona: több mint húsz vegyszer az EU tiltólistáján, Amerika is beszáll

Nem várható, hogy Brüsszel beavatkozása nélkül belátható időn belül kiszorulna az európai piacról az egyre nagyobb mennyiségben érkező ukrán gabona. Sőt, az Egyesült Államok és a nemzetközi agráróriások az alternatív útvonalak logisztikai fejlesztéséről döntöttek. Az ellenőrzések azért is fontosak, mert Ukrajnában 22 olyan hatóanyag is felhasználható a növénytermesztésben, ami az EU-ban már be van tiltva. Bővebben>>>

A szigorú európai növény-egészségügyi szabályok miatt az uniós gazdák csak jóval magasabb költségek mellett tudnak növényt termeszteni.

Az olcsón értékesíthető ukrán gabona az elmúlt hónapokban már döntően európai vevőknél kötött ki, ezzel együtt a helyi termény iránti kereslet gyakorlatilag lenullázódott. Ez tovább fokozta a piaci krízist: mivel a nyugat-európai országok és sok kelet-európai, határmenti vállalkozás is ukrán gabonából töltötte fel a készleteket, ezért a kelet-európai gazdák terménye nyomott áron is eladhatatlanná vált.

– Ez tovagyűrűző problémákat okoz – figyelmeztetett Facebook-bejegyzésében a Magosz. A hazai gazdaképviselet emlékeztetett: töménytelen mennyiségű ukrán gabona áramlott be hazánkba, miközben az uniós döntés csak arról szólt, hogy átszállítják ezt az országon.

Ez borzasztóan kedvezőtlenül hat az árakra. A Magosz ezért a leghatározottabban támogatja a kormányt abban a brüsszeli vitában, amely az ukrán gabona mennyiségi korlátozásának bevezetéséről folyik.

Több millió tonna ukrán gabona özönlött be már eddig is az országba. Néhány rövid hónap múlva azonban kezdődik a betakarítás, így most a tárolókban ragadt magyar terménynek is sürgősen piacot kell találni.

Bármilyen támogatáshoz azonban az Európai Bizottság engedélye szükséges. A Magosz ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa azokat a többletforrásokat, melyek az általa okozott piaci zavarok kezeléséhez szükségesek.

Elfogyott Kelet-Európa türelme, magasról tesznek Brüsszelre

Az Európai Bizottság a tagállamok támogatásával tavaly júniusban döntött arról, hogy egy évig korlátozások nélkül, vámmentesen léphetnek be az EU területére az ukrán mezőgazdasági termékek. Ennek elsődleges célja az volt, hogy a szállítmányok a Fekete-tenger szállítási útvonalait korlátozó orosz blokád ellenére is eljussanak azokba az országokba, amelyek az élelmiszer-alapanyagokat kizárólag, vagy nagyrészt Ukrajnától vásárolják.

A szárazföldi szállítás érdekében nyitott szolidaritási folyosókon ugyanakkor egyre jellemzőbbé vált, hogy az EU-ba érkező alapanyagok, elsősorban a gabonafélék valamely uniós országban találtak vevőre, ezzel lenyomva az európai termények árát.

Az érintett kelet-európai tagállamok – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária – már hónapokkal ezelőtt jelezték az Európai Bizottságnak, hogy súlyos válságot okoz az ukrán gabona, mivel a helyi termelők a terményüket nem tudják eladni, már a mélybe zuhanó árakon sem.

Brüsszel Lengyelországnak, Romániának és Bulgáriának összesen 60 millió euró támogatást ajánlott, a többi érintett ország ugyanakkor nem kapott segítséget. A kedvezményezett országok ugyanakkor jelezték: ez az összeg semmire sem elég. A hat ország április elején közösen fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz javaslatot téve egyebek mellett arra, hogy az EU szolidaritási felvásárlást ajánljon a tárolókban ragadó terményekre.

Brüsszel ugyanakkor csak azt hangsúlyozta: egyértelmű a szándék arra, hogy meghosszabbítsa az EU további egy évvel a szolidaritási folyosók működését, vagyis a korlátozásmentes behozatalt.

Hazánk és a térség más országainak együttes fellépése ugyanakkor nem érhette váratlanul sem Brüsszelt, sem Kijevet, mivel már korábban figyelmeztettek: saját hatáskörben tesznek lépéseket a gazdák védelme érdekében.