Vasárnap új parlamentet választ Ausztria, ahol az előzetes felmérések alapján a jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) történelmi eredményt érhet el, bár a várakozások szerint egyetlen párt sem fog annyi mandátumot szerezni, hogy abszolút többségbe kerüljön és egyedül alakítson kormányt.  

Herbert Kickl népszerűségben első helyen álló pártja, az FPÖ, valamint a kereszténykonzervatív, jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) között az utóbbi hetekben csökkent a távolság, így lényegében holtversenyben küzdenek a győzelemért.

Ez azt is jelenti, hogy az Orbán Viktor által életre hívott Patrióták Európáért (Patriots for Europe) csoporthoz tartozó Szabadságpártnak a hatalomra jutás biztos lehetősége a másik esélyesnek tartott Néppárttal való koalíció létrehozása lehet. 

Meghallgatják az embereket

Erre már három kulcsállamban és kétszer szövetségi szinten is volt példa, de az FPÖ még nem győzött az országos választásokon, és még nem adott kancellárt – ez változhat a vasárnapi szavazással.

A populista párt már a júniusi európai parlamenti választásokon is a dobogó tetején végzett Ausztriában, megelőzve a Néppártot.

Elisabeth Dieringer, az FPÖ európai parlamenti képviselője az Euractivnak kifejtette: sikerük titka az, hogy figyelmesen hallgatják az embereket.

Nem gondoljuk meg magunkat minden nap, ezért érjük el az emberek szívét, elméjét és a mindennapi problémáikat – fogalmazott.

Melyikük lehet kancellár?

Az FPÖ 2019 óta Herbert Kickl vezetésével a bizalom újjáépítésén dolgozik, miután a párt egykori vezére és az ország alkancellárja, Heinz-Christian Strache részt vett az „ibizai ügyben”, amely az akkori koalíciós kormány összeomlását eredményezte, a Néppárt által delegált Sebastian Kurz kancellár bukásával. 

Kurzot 2021-ben az ÖVP korábbi belügyminisztere, Karl Nehammer követte a vezetői székben, aki Ausztria ötödik kancellárja.

Az „ibizai múlttól” és az aktuális közvéleménykutatásoktól függetlenül az ÖVP most az első helyet tűzte ki célul, és az árvízi védekezés után jelentős pénzosztást hirdető Karl Nehammer az FPÖ-s Herbert Kickl elleni „kancellárpárbajban” pozícionálta magát. 

Meglesz a jobboldali hatalom?

Ha az ÖVP felülkerekedik a Szabadságpárton, döntésük amiatt is kulcsfontosságú lesz, mert Nehammer pártja nemcsak a populistákat emelheti kormányzati szintre, hanem a balközépen álló, Andreas Babler vezette szociáldemokrata SPÖ-vel is szövetkezhet, amely jelenleg a harmadik helyre esélyes.

Ezért a közös koalícióhoz szükséges lehet még a Zöldek vagy a liberális NEOS belépése is.

Herbert Kickl kancellári álmait az is veszélyezteti, hogy a tisztségre jelölt személyt, illetve az alkancellárt és a minisztereket az alkotmány értelmében Alexander Van der Bellen osztrák elnöknek, korábbi zöldpárti vezetőnek jóvá kell hagynia.

Az elnök azonban már közölte: nem támogat olyat, aki "Európaellenes” pártot népszerűsít, és nem ítéli el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. 

Erre Herbert Kickl a Die Pressének úgy reagált: ha nem kap lehetőséget kormányalakításra, azzal az elnök alkotmányt sért, különben sem ő, hanem Ausztria népe választ kancellárt.

Bécsre külön figyelnek a sógorok

Ausztria-szerte összesen kilenc lista indul a nemzeti tanácsi választáson vasárnap, ezekből a legesélyesebbnek tűnő FPÖ, illetve az ÖVP, az SPÖ, a Zöldek és a NEOS valószínűleg gyorsan visszakerül a parlamentbe. 
Bécs szerepe különösen nagy: Ausztriában a szavazásra jogosultak mintegy ötöde a fővárosban él, ezért az ottani eredmény nagyban befolyásolja az országos rangsort – hívja fel a figyelmet a Vienna.at. Legutóbb a legtöbb szavazatot a szociáldemokrata SPÖ szerezte meg Bécsben. 

Semlegesség és gazdasági fellendülés

Választási kampányában az Ukrajna széleskörű támogatását ellenző Szabadságpárt (FPÖ) olyan szlogeneket terjesztett, mint a „káosz helyett stabilitás”, és erősen ragaszkodnak Ausztria alkotmányban rögzített semlegességéhez.

Programjuk szerint a gazdaság fellendítésére és a migráció visszaszorítására, a menedékjog korlátozására, illetve a kivándorlás elősegítésére koncentrálnának a jövőben – foglalja össze az Oe24.at.

Gazdaságpolitikai elképzeléseik szerint például adókedvezményeket, bónuszokat adnának a pályakezdő munkavállalóknak, a túlórázóknak és a szakképzett tanulóknak, míg a fiatal felnőtteket bérlakásprogrammal és a saját lakásvásárlás támogatásával segítenék.

Emellett, a magyar kormány elképzeléseihez hasonlóan többek között a megtakarításokra kivetett adók csökkentésével, illetve méltányos és megfizethető kölcsönökhöz való hozzáféréssel biztosítanák a fogyasztás növekedését, illetve a jólét és a tulajdon megszilárdítását.